Óvoda

Az óvoda a három és hat év közötti gyermekek gondozására szolgáló létesítmény. Ezek lehetnek állami vagy magánintézmények. A társadalombiztosítási törvénykönyv szerint a németországi óvodák kötelessége a gyermekek gondozása, oktatása és nevelése. Ennek megfelelően az óvoda nemcsak az oktatási rendszer első szakasza, hanem a családok támogatása is. Azokban az óvodákban, amelyek felelőssége az egyes német államokra hárul, különféle pedagógiai szakemberek működnek, például pedagógusok, szociálpedagógusok, gyermekgondozók és szociális asszisztensek.

Napi rutin egy óvodában

Minden óvodában más a napi rutin, ez nemcsak az óvoda tulajdonosának, a vezetőségnek köszönhető, hanem minden egyes óvodacsoportot vezető pedagógusnak is. Ennek ellenére vannak olyan struktúrák és / vagy rituálék, amelyek szinte minden óvodában megtalálhatók. A ritualizált eljárások biztonságot nyújtanak a gyerekeknek, és fontosak a szülők számára is, mert pontosan tudják, mikor kell felvenni és elhozni gyermeküket anélkül, hogy megzavarnák őket.

Általános szabály, hogy az óvoda napi rutinja a mozgás, játékok, kísérletek, pihenés és kikapcsolódás. A pihenőidő és az étkezési idő gyakran meghatározott időkhöz van kötve. Óvodai nap példaként a következő időrendet lehet megtenni.

7 és 9 óra között a gyerekeket szüleik hozzák az óvodába. Reggel 9 órakor kerülhet sor, amelyet zavartalan szabad játék követ. Ez idő alatt a gyermek lehetőséget kap kreatív munkára, kísérletekre, gimnasztikára stb.

Dél körül (12 óra) egy felvételi szakaszra kerülhet sor. Utána általában ebédet tartanak azoknak a gyerekeknek, akik dél felett tartózkodnak az óvodában. Ezt gyakran egy olyan pihenőidő kerekíti ki, amelynek során a gyerekek aludhatnak, mielőtt délután újabb szabadidőszak következik.

A gyerekeket ezután újra 4 óra körül veszik fel. Mint már említettük, az egyes óvodák napi menetrendje nagymértékben változhat, ezért a szülőket a lehető legjobban előre tájékoztatják a pontos napi beosztásról. A következő időbeosztás példaként vehető az óvodai napirendre.

7 és 9 óra között a gyerekeket szüleik hozzák az óvodába. Reggel 9 órakor kerülhet sor, amelyet zavartalan szabad játék követ. Ez idő alatt a gyermek lehetőséget kap kreatív munkára, kísérletekre, gimnasztikára stb.

Dél körül (12 óra) egy felvételi szakaszra kerülhet sor. Utána általában ebédet tartanak azoknak a gyerekeknek, akik dél felett tartózkodnak az óvodában. Ezt gyakran egy olyan pihenőidő kerekíti ki, amelynek során a gyerekek aludhatnak, mielőtt délután újabb szabadidőszak következik.

A gyerekeket ezután újra 4 óra körül veszik fel. Mint már említettük, az egyes óvodák napi menetrendje nagymértékben változhat, ezért a szülőket a lehető legjobban előre tájékoztatják a pontos napi beosztásról. Egy óvodában nagyon eltérő szabályok és lehetőségek vannak az ételekkel kapcsolatban.

Minden óvoda egyedileg dönti el, hogyan kell kezelni az ételeket. Például lehetséges, hogy a gyerekeknek reggelizniük kell otthon, hogy a gyerekek maguk hozzák a reggelijüket, vagy hogy az óvoda házi készítésű reggelit kínál együtt. Ha a reggelit közösen használják, akkor ez akár kis, akár nagy csoportokban lehetséges.

Hasonló megközelítést alkalmaznak az ebéd kérdésében is. Ha a gyerekeknek saját ebédet kell hozniuk, a szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy egészséges ételt fogyasszanak, lehetőleg édesség vagy sütemény nélkül, mivel sok napközi nem szereti ezt. Egyes napközi központok olyan ételeket kínálnak, amelyeket vendéglátóipari szolgáltatásból szerezhetnek be, vagy főzhetnek maguknak.

Az ételek gyakran megfelelnek a heti menetrendnek. Továbbá az italok köre óvodánként változó. Néhányukban a szülőknek gyermekeiket kell ellátniuk italokkal, másokban az óvoda különböző italokat kínál.

Az óvodában a gyerekek a közös étkezés során megtanulják az asztal szokásait és viselkedését az asztalnál. A tanárok gyakran bevetnek egy közös szertartást, például mondást vagy imát az étkezés előtt, és ezáltal struktúrát adnak a gyermekeknek. Egyes óvodák csak közös étkezést kínálnak, másokban a gyermek egyénileg dönthet arról, hogy mikor fogyasztja el a magával hozott ételt. Az óvodai hátizsák nagyon különböző dolgokhoz tartozik, ez nagyon függ a meglátogatott óvodától.

Az ételeken, azaz az ebéddobozon és a kulacson kívül a gyerekeknek néha pizsamára is szükségük van, ha ebédidőben maradnak az óvodában. A mindennapi alváshoz néhány gyermek nem akarja hiányozni személyes kedvenc plüssjátékát. A pizsamán kívül néhány hátizsákban is megtalálható váltó ruha, valamint gumicsizma vagy sárgatya.

Ezenkívül a forró nyári napokon fejfedőt, például sapkás kalapot is bepakolhat a hátizsákba. Mindent összevetve azonban fontos megbizonyosodni arról, hogy a hátizsák nem túl nehéz és nincs-e tele olyan tárgyakkal, amelyekre a gyermeknek nincs szüksége. A hátizsáknak a hátán kell lennie a gyermeknek, nem lehet nehéz és a mellkas vagy hascsat a súly elosztására.

Minden óvoda a gyermekektől eltérően szabályozza az ételt. Egyes óvodákban a gyermeket maga az intézmény főzi vagy eteti, míg másokban a szülőknek ételt kell adniuk gyermekeiknek. Ez felveti a kérdést, hogy mi tartozik az óvodai ebédládába.

A táplálkozási szakemberek egy kiegyensúlyozott break kenyeret ajánlanak, amely teljes kiőrlésű lisztből áll és kiadós töltelékkel rendelkezik. Ezenkívül a gyermeknek adni kell egy kis gyümölcsöt vagy zöldséget is, hogy elegendő rostot és vitaminok. Kerülni kell a kisgyermekek által könnyen lenyelhető ételeket, például a dióféléket.

Az olyan édességeket, mint sütemények vagy zselés csecsemők sok óvodában nem szívesen látják, de ezt előzetesen tisztázni kell, hogy az adott óvoda hogyan kezeli ezt. Ennek megfelelően az üdítőket gyakran tiltják. Alternatív megoldásként a gyermeket vízzel vagy édes gyümölcsteával is elláthatja, amely édesítetlen.