Az ajkak felső ajakból (labium superius) és alsó ajakból (labium inferius) állnak. Az ajkak összeolvadnak a jobb és bal sarkában száj (angulus oris). Izomszövetet tartalmaznak, és a szájrepedés (Rima oris) alkotja bejárat hoz szájüreg. Belülük van egy felső és alsó részük labialis frenulum (frenulum labii superioris et inferioris), kapcsolódás az állkapocshoz.
Szövettan
Az ajkak már makroszkopikusan két különböző szövettípusra oszthatók. Kívül van egy bőr, amely belül nyálkahártyává változik. 3 szakaszra osztható, amelyek simán összeolvadnak egymással, így a tiszta határ nem ismerhető fel.
A külső bőr (pars cutanea) többrétegű kanos laphámból áll hámszövet és védőgátat képez a külvilág előtt. Jellemzően több réteg egymásra helyezett sejtből áll. Ezekben a sejtrétegekben és az alatta lévő szövetekben vannak haj tüszők, faggyúmirigyek (hogy az ajkak rugalmasak maradjanak) és verejtékmirigyek, többek között.
A keratinizációt a haldokló speciális sejtek, az úgynevezett keratinociták okozzák. Belül és kívül található az átmeneti zóna, amelyben a tényleges ajakvörös található. Ezt a területet pars intermediának is nevezik.
Ez a terület keratinizált laphámokat is tartalmaz hámszövet, amely lényegesen vékonyabb, mint az elülső zóna. Az kötőszöveti kinyúlik a pikkelyesbe hámszövet, amelyet lamina propriának hívnak közvetlenül a sejtrétegek alatt. Itt sok artériás kapilláris fut át a vékony felső rétegen.
Így jön létre az ajkak erős piros színe. Amikor ezekben az oxigéntartalom hajszálcsöves a hurok csökken, a kék ajkak tipikus jelensége (elkékülés) alakul ki. A belső réteget nyálkahártya-hám béleli, egy koronázatlan laphám.
Számos mellett hajók és idegrostok, sok kicsi van nyálmirigyek amelyek viszkózus (nyálkahártyát) termelnek nyál. Ez nedvesen tartja az ajkakat, és mint a nagyobbak nyálmirigyek, részt vesz a bevitt étel lebontásában. E réteg alatt fekszik az ajkak izma (Musculus orbicularis oris), amely a kötőszöveti. Ez felelős az ajkak mozgásáért.
