Alvásmegvonás

Az alváshiány az alvás önkényes vagy kényszerű lemondására utal egy bizonyos időtartamra, amely óráktól napokig tarthat. Az alváshiány terápiás szempontból egyaránt alkalmazható (alváshiányként vagy ébrenléti terápiaként a pszichiátriában), és kínzás hátterében is. A hosszan tartó alváshiánynak különféle hatásai lehetnek, de a legtöbb esetben ezeket az egészséges alvás felzárkózásával lehet orvosolni.

Különbséget tesznek egy arányos, amelyben csak az éjszaka második felét ébresztették, és a teljes alváshiány között. Alváshiány után sok esetben a hangulat a következő napon javul. Ezt a hatást akkor használják ki, amikor az alváshiányt kezelik a kezelés egyik formájaként depresszió. Ha az alváshiány hosszabb ideig tart, vagy állandó alváshiány jelentkezik, fizikai és mentális panaszok jelentkeznek, amelyek negatívan befolyásolják a tiszta gondolkodást.

Következmények

A hivatalos világrekord 11 nap és 24 perc arra az időszakra vonatkozóan, amely alatt egy személy szívesen tartózkodik az alvástól (stimulánsok vagy gyógyszerek szedése nélkül). Az 1964-es kísérletet kiterjedten dokumentálták, és nem mutatott semmilyen súlyos hosszú távú fizikai vagy pszichológiai következményt a vizsgált személy számára, kivéve az alvásmegvonással kapcsolatos hatásokat, mint a koncentráció és a emlékezet rendellenességek, valamint hangulatingadozás és észlelési rendellenességek. Ezek azonban a kísérlet befejezése és az alvás utolérése után eltűntek.

A következő évtizedekben az alváshiányt és annak hatásait tovább kutatták. Egy híres (Allan Rechtschaffen és Bernard Bergmann) chicagói kísérlet kutatta az alváshiány hosszú távú hatásait a patkányokra. A kísérleti állatok elegendő táplálékfelvétel ellenére lefogytak, gennyes dudorok alakultak ki a testükön, és végül elhullottak.

A kísérlet végrehajtása szempontjából kritikus a magas stresszszint és a normális nappali és éjszakai ritmus tudatos elnyomása (folyamatos expozíció révén), amely szintén befolyásolhatja a fent leírt következményeket. Ezért kérdéses, hogy az alváshiány önmagában is végzetes lehet-e. Még olyan különleges esetek is, mint például halálos családi álmatlanság (halálos családi álmatlanság) erről semmilyen meggyőző vagy átadható állítást nem közöl. Érdekes megjegyezni, hogy a fizikai hatások ritkábban fordulnak elő, mint az alváshiány pszichológiai hatásai. Elvileg a nappali alvási hajlandóság növelhető a juhok idejének lerövidítésével.