bronchiectasia

A bronchiectasis olyan betegség, amelyet a légutak területeinek állandó dilatációja jellemez. Hatással vannak a hörgők, amelyek a légcsőtől lefelé, azaz mélyebben helyezkednek el tüdő szövet. A tágulások zsák alakúak vagy hengeresek, és gyakran gennyes folyadékkal vannak feltöltve.

Okok

A hörgők a légzőrendszer részét képezik. A belélegzett és a kilélegzett levegőnek minden lélegzéssel át kell mennie rajtuk. Különböző okok vezethetnek dilatációk kialakulásához a hörgőkben, amelyeket orvosilag bronchiectasisnak neveznek.

Elvileg különbséget tesznek a bronchiectasis két különböző formája között. Egyes esetekben ritka esetekben a bronchiectasis idiopátiásan is kialakulhat. Ez azt jelenti, hogy nem található nyilvánvaló ok a betegség kialakulásának magyarázatára.

  • A veleszületett forma különböző betegségek kapcsán fordulhat elő, ezáltal cisztás fibrózis, Cartagenic szindróma, alfa-1 antitripszinhiány és bizonyos formái tüdőgyulladás kiváltó okként szerepelnek. A veleszületett okok az embrionális fázis alatti rendellenességeken is alapulhatnak. Ebben a formában a hörgőtágulat már születésétől kezdve jelen van, amely fertőzés forrása.

Összességében a bronchiectasis veleszületett formája nagyon ritka betegség. - A bronchiectasis második formáját szerzett bronchiectasisnak nevezzük. A korábbi időkben a bronchiectasis ezen formája általában az általában bekövetkező betegségek eredményeként alakult ki gyermekkor, például szamár köhögés or kanyaró.

Ma a viszonylag széles körben elterjedt szokásos oltásnak köszönhetően ez az ok sokkal ritkább. A szerzett bronchiectasis klinikai képe azonban még ma is előfordulhat. Több tényező okozhatja ezt.

Fertőzések és gyulladás légutak, például befolyásolja vírusok, károsíthatja őket és bronchiectasist okozhat. Meg kell említeni, hogy különösen a gyermekkor a serdülőkor pedig olyan mértékben károsíthatja a szövetet, hogy a bronchiectasis később kialakulhat. Idegentestek vagy daganatok a légutak tágulását is okozhatják.

A bronchiectasis diagnózisa

A gyakran érintett személyek a légzőszervi betegség tipikus tüneteivel fordulnak háziorvosukhoz. A klinikai kép diagnosztizálásának és kezelésének szakemberei a tüdőgyógyász szakemberei, akik számára a háziorvos általában beutalót állít ki. A bronchiectasist általában képalkotó eljárás segítségével diagnosztizálják: nagy felbontású számítógépes tomográfia (HR-CT a tüdőben).

A beteg kórtörténet a kezelőorvosoknak nyomokat ad a betegség súlyosságának felmérésére is. Különösen fontos a tünetek típusa és időtartama, valamint az, hogy bizonyos helyzetekben rosszabbak-e, mint másokban. Viselkedés, mint pl dohányzás és a gyógyszeres kezelés, valamint az információk arról, hogy léteznek-e hasonló betegségek a családban, szintén fontosak az adott orvos számára.

A fizikális vizsgálat esetleg kizárhat más légúti betegségeket vagy megerősítheti a bronchiectasis diagnózisát. Erre a célra a kezelőorvos képes hallgat a tüdőt és a légutakat sztetoszkóppal, és vizsgálja meg az egyéb tüneteket (lásd alább). A segítségével tüdő funkcióteszt, a tüdő és a légutak funkcionalitása is vizsgálható, amely hörgőtágításban, de más klinikai képekben is nagymértékben csökkenthető. Végül a tüdő is egyre nagyobb szerepet játszik. Különösen a hélium kontrasztanyagot (az emberre nem mérgező gáz) lehet használni a brochiectasia MRI-n való megjelenítésének javítására.