Rövid áttekintés
- Tünetek: légszomj, köhögés, köpet
- Stádiumok: az orvosok négy súlyossági fokot (arany 1-4) különböztetnek meg a növekvő tünetterheléstől a tartós légszomjig nyugalmi állapotban.
- Okok és kockázati tényezők: Főként dohányzás (krónikus dohányos köhögés), levegőszennyezés és bizonyos tüdőbetegségek
- Diagnózis: Tüdőfunkciós vizsgálat, vérgáz elemzés, mellkas röntgenvizsgálata (mellkasröntgen), vérértékek
- Kezelés: Teljes dohányzás abbahagyása, hörgőtágító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek, testmozgás, légző- és fizikoterápia, hosszú távú oxigénterápia, műtét (beleértve a tüdőtranszplantációt is)
- Lefolyás és prognózis: Attól függ, hogy a tüdőbetegség progressziója lassítható-e. A legfontosabb elem a dohányzás abbahagyása.
- Megelőzés: A legfontosabb intézkedés a nikotintól való tartózkodás.
Mi az a COPD?
A COPD-t gyakran „dohányzó tüdejének” vagy „dohányos köhögésének” nevezik. A COPD azonban súlyos tüdőbetegség, amely ha egyszer elkezdődik, előrehalad, és gyakran idő előtti halálhoz vezet.
A COPD széles körben elterjedt, a becslések szerint világszerte az összes ember csaknem tizenkét százaléka szenved ebben a betegségben. Emiatt a COPD nem csak a leggyakoribb krónikus légúti betegség, hanem az egyik leggyakoribb betegség.
A COPD főként a 40 év felettieket érinti. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a jövőben a fiatalabbakat is egyre gyakrabban érinti, mivel sok fiatal már nagyon korán elkezd dohányozni, ami a COPD legfontosabb kockázati tényezője.
A COPD-t az esetek mintegy 90 százalékában a dohányfüst belélegzése okozza.
COPD: Definíció és fontos kifejezések
Mi is pontosan a COPD? A rövidítés az angol „chronic obstructive pulmonary disease” kifejezést jelenti. Németül „krónikus obstruktív tüdőbetegséget” jelent. Az obstruktív azt jelenti, hogy a betegség következtében a légutak beszűkültek. Ezt az állapotot még gyógyszeres kezeléssel sem lehet teljesen visszafordítani. Ezért a COPD egész életen át tartó marad, és még mindig nem gyógyítható.
A tüdőbetegség, a COPD, általában a krónikus obstruktív bronchitis (COB) és az emphysema kombinációja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint krónikus hörghurutról, azaz a hörgőcsövek tartós gyulladásáról van szó, ha a köhögés és a köpet két egymást követő évben legalább három hónapig fennáll. Körülbelül minden ötödik betegnél a légutak krónikus szűkülete is előfordul. Az orvosok ezután krónikus obstruktív bronchitisről beszélnek.
Az exacerbáció kifejezést gyakran használják a COPD-vel kapcsolatban is. A COPD epizodikus, hirtelen súlyosbodását jelöli. Az olyan tünetek, mint a krónikus köhögés, a légszomj és a nyálkaszerű köpet, hevenyen fokozódnak. Az exacerbáció sok szenvedő számára stresszes és fenyegető esemény. A súlyosbodott COPD a tüdőfunkció gyors romlásának jele. Ha az exacerbáció fertőzéshez kapcsolódik, az orvosok fertőzött COPD-nek is nevezik.
A COPD önmagában nem fertőző, ellentétben a légúti fertőzésekkel, amelyek elősegítik a COPD-t vagy súlyosbodáshoz vezetnek. A COPD sem örökletes. Néhány embernél azonban megnövekedett a COPD kialakulásának kockázata egy másik örökletes tüdőbetegség, az alfa-1 antitripszin hiány miatt.
Mik a COPD tünetei?
A fő jellemző COPD-tünetek a következők:
- Légszomj, kezdetben csak erőkifejtéssel, később nyugalomban is.
- Köhögés, amely idővel rosszabbá és tartósabbá válik.
- A köpet viszkózusabbá válik, és egyre nehezebb kiköhögni.
Az előrehaladott betegségben szenvedők gyakran szenvednek krónikus fáradtságtól, fogyástól és étvágytalanságtól. A mentális egészségügyi problémák, különösen a depresszió és a szorongás is gyakoribbak.
COPD tünetei: rózsaszín puffer és kék puffadás
A COPD-ben szenvedők külső megjelenése szerint elvileg két típusa különböztethető meg: a „rózsaszín puffadó” és a „kék puffadó”. Ez azonban két klinikai véglet; a valóságban túlnyomórészt vegyes formák fordulnak elő:
típus |
megjelenés |
Rózsaszín puffer |
A „rózsaszín sípolóban” az emfizéma az elsődleges állapot. A túlfújt tüdő állandó légszomjhoz vezet, ami túlterheli a légzéstámasztó izmokat. Az érintett személy ezért rendkívül nagy mennyiségű energiát fordít a légzésre. A tipikus „rózsaszín puffer” tehát alulsúlyozott. Időnként ingerlékeny köhögés lép fel. A vér oxigénszintje nem csökken, mivel elegendő szén-dioxid kerül kilégzésre. A halál leggyakoribb oka a légzési elégtelenség. |
Kék blúz |
Az exacerbáció COPD tünetei
A COPD során sokan tapasztalják a COPD tüneteinek visszatérő akut súlyosbodását (exacerbáció). Az exacerbációk három súlyossági fokozatra oszthatók: enyhe, közepes és súlyos. Ezekben az esetekben a COPD tünetei meghaladják a napi ingadozás normál szintjét, és általában 24 óránál tovább tartanak.
A COPD tüneteinek súlyosbodásának jelei a következők:
- A légszomj fokozódása
- @ Fokozott köhögés
- A köpet növekedése
- A köpet színének megváltozása (a sárgászöld köpet bakteriális fertőzés jele)
- Általános rossz közérzet fáradtsággal és esetleg lázzal
- Mellkasi szorítás
A súlyos exacerbáció jelei a következők:
- Légszomj nyugalomban
- Csökkent oxigéntelítettség a tüdőben (centrális cianózis)
- Kisegítő légzőizmok használata
- Vízvisszatartás a lábakban (ödéma)
- A tudat elhomályosodása kómáig
A COPD tünetei ősszel és télen fokozódnak. Bármilyen akut exacerbáció potenciális veszélyt jelent az érintett életére, mivel fennáll a rövid időn belüli tüdőelégtelenség veszélye növekvő oxigénhiány és a légzőizmok kimerülése mellett. A COPD tüneteinek akut súlyosbodásával szenvedőknek ezért célszerű sürgős orvosi vizsgálatot végezni – intenzívebb kezelésre van szükségük.
Ha azonban állapota rosszabbodik (növekszik a köhögés, köpet és/vagy légszomj), legjobb, ha azonnal forduljon orvosához. Így az állapotromlás és a szövődmények időben észlelhetők és kezelhetők.
COPD-tünetek szövődmények és kísérő betegségek miatt
A betegség előrehaladtával a tüdőbetegség gyakran más szerveket is érint, és különféle szövődményekhez és kísérő betegségekhez vezet. Ezek pedig további tünetek révén válnak észrevehetővé:
Fertőzések és légszomj: A hosszan tartó COPD jellemzően gyakran visszatérő bronchiális fertőzéseket és tüdőgyulladást okoz. A csökkent tüdőfunkció is állandó légszomjhoz vezet.
Cor pulmonale: A COPD késői stádiumában gyakran fordul elő cor pulmonale: a szív jobb oldala megnagyobbodik és elveszti funkcionális erejét – jobb oldali szívelégtelenség alakul ki. Ennek következményei közé tartozik a vízvisszatartás a lábakban (ödéma) és a hasban (ascites), valamint a nyaki vénák torlódása. A vízvisszatartás leginkább a has és a lábak duzzanatában és megvastagodásában figyelhető meg. Bizonyos körülmények között a testsúly hirtelen növekedése is megfigyelhető.
A cor pulmonale súlyos, életveszélyes szövődményei közé tartozik a szívelégtelenség és a légzőizom elégtelensége.
Dobverő ujjak és óraüveg körmök: Az úgynevezett dobverő ujjak óraüveg körmökkel néha előfordulnak a kezeken COPD-ben. Ezek lekerekített ujjvégek ívelt körmökkel. Ezek a csökkent oxigénellátás eredménye.
Hordó mellkas: A hordó mellkas a tüdőtágulat egyik tipikus tünete. Ebben az esetben a mellkas hordó alakú, és az első bordák szinte vízszintesen futnak.
Sok embernél az előrehaladott COPD hatással van az izomzatra, a csontvázra és az anyagcserére. Ez további tünetekhez vezet, mint például izomvesztés, fogyás vagy vérszegénység. A fájdalom, különösen a túlterhelt légzőizmok miatti hátfájás, szintén a COPD lehetséges tünetei közé tartozik.
Melyek a COPD stádiumai?
2011 előtt csak a tüdőfunkció korlátozottsága és a tünetek voltak meghatározóak az úgynevezett GOLD COPD stádiumokban. 2011 végén a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease) bemutatta a COPD új osztályozását. Ezenkívül figyelembe vette a COPD hirtelen súlyosbodásának gyakoriságát (exacerbációs ráta) és a betegek kérdőíveinek eredményét a stádium meghatározásakor.
COPD szakaszai: besorolás 2011-ig
A COPD-nek összesen négy szakasza van. 2011-ig a besorolás a tüdőfunkció alapján történt, amelyet a spirométerrel mérnek. Meghatározzák az egy másodperces kapacitást (FEV1). Ez az a maximális tüdőtérfogat, amelyet az érintett személy egy másodpercen belül kilélegzik.
A súlyosság |
Tünetek |
Egy másodperc kapacitás (FEV1) |
COPD 0 |
Krónikus tünetek: |
nem feltűnő |
COPD 1 |
Krónikus tünetekkel vagy anélkül: |
nem feltűnő (nem 80 százalék alatt |
COPD 2 |
Krónikus tünetekkel vagy anélkül: |
korlátozott |
COPD 3 |
Krónikus tünetekkel vagy anélkül: |
korlátozott |
COPD 4 |
krónikus elégtelen oxigénellátás |
szigorúan korlátozott |
COPD 1
Ha az egymásodperces kapacitás kevesebb, mint a normál érték 80 százaléka, az orvosok enyhe COPD-nek, azaz I. fokozatú COPD-nek nevezik. Jellemző tünetek általában krónikus köhögés fokozott nyálkatermeléssel. Néha azonban egyáltalán nincsenek tünetek. Általános szabály, hogy nincs légszomj. Az érintettek gyakran nem is tudják, hogy COPD-ben szenvednek.
COPD 2
COPD 3
A COPD ezen szakasza már súlyos COPD: sok alveolus már nem működik. Az egymásodperces kapacitás a normál érték 30 és 50 százaléka között van. A köhögés és a köhögés tünetei észrevehetőbbek, a szenvedők enyhe megerőltetésre is kifulladnak. Vannak azonban olyan betegek is, akiknek továbbra sincs köhögésük vagy köpetük.
COPD 4
Ha az egymásodperces kapacitás a normál érték 30 százaléka alatt van, a betegség már messze előrehaladott. Az érintett személy a COPD végstádiumában, azaz a COPD IV fokozatában van. A vér oxigéntartalma nagyon alacsony, ezért a betegek még nyugalmi állapotban is légszomjat tapasztalnak. A végstádiumú COPD jeleként a jobb szív károsodása már kialakulhatott (cor pulmonale).
COPD GOLD szakaszai: Besorolás 2011-től
A COPD GOLD stádiumainak felülvizsgált osztályozása 2011-től továbbra is az egymásodperces kapacitással mért tüdőfunkción alapult. Ezen túlmenően azonban a GOLD most figyelembe vette az exacerbációk gyakoriságát, valamint a kérdőív segítségével rögzített tüneteket (COPD Assessment Test), mint például a légszomjat vagy a csökkent terhelési kapacitást. Az új eredmények szerint négy betegcsoport alakult ki: A, B, C és D.