Percival Pott londoni orvos már a 18. század végén megfigyelte, hogy fiatal korukban kéményseprőként dolgozó férfiak herékrák az átlagos népességnél gyakrabban. Bár ilyen megfigyelések a bizonyos anyagokkal való (foglalkozási) érintkezés és a rák egyre gyakoribbá vált, ez a megállapítás nem fogott el azonnal.
A vegyszerek elősegítik a rák kialakulását
1918-ban két japán tudósnak sikerült először kétséget kizáróan bebizonyítania rák vegyszerekkel kiválthatók: kátránnyal borították be a nyulakat, ami adta őket bőrrák. Ma dohányzók milliói szívják be az említett kátrányt cigarettájukból a tüdejükbe naponta, ezért tüdő rák a rákkal kapcsolatos halálozások első számú oka. A férfiak gyakrabban kapják meg, mint a nők. A nők betegségének aránya azonban a növekedés következtében folyamatosan növekszik dohányzás viselkedés. Sok más vegyi anyag is képes rákot okozni.
A sugárzás kiválthatja a rákot
A sugárzás, például az ultraibolya (UV) fény vagy a röntgensugár is rákot okozhat, amint azt nem sokkal a röntgensugarak felfedezése és felhasználása után bemutatták. Számos technikus és tudós fejlesztette ki a rákot, akik a testek átvilágításának új módszerével dolgoztak. Marie Curie-nak, a kétszeres Nobel-díjasnak és a radioaktivitás társfelfedezőjének is ez a fájdalmas élmény volt. Meghalt leukémia, a rák vér hosszú időn át tartó radioaktivitás váltotta ki. A vegyi anyagok és a sugárzás a genetikai információk megváltoztatásával is hat: A vegyi anyagok kölcsönhatásba lépnek azzal a nagy molekulával, amely genetikai anyagunk, a DNS. Kémiailag megváltoztatják, és ezáltal az információ tartalmában is változást okoznak. A sugarak ugyanolyan hatást gyakorolnak: megváltoztathatják genetikai ábécénk egyedi „betűit” vagy szétszakíthatják az információkat.
Az Ames-teszt rákkeltő hatásukat vizsgálja
Ezeket az összefüggéseket egy Bruce Ames amerikai tudós által kidolgozott teszt is egyértelművé teszi: Értékelte, hogy a vegyi anyagok rákot okoznak-e a kezeléssel baktériumok velük. Ezek természetesen nem kaphatnak rákot, de a vegyi anyagok változásokat okoznak a baktériumok hogy mérhető. Olyan anyag, amelynek erős mutagén hatása van a baktériumok emberben is rákkeltő hatása van. Az úgynevezett Ames-tesztet ma is alkalmazzák annak kiderítésére, hogy egy vegyi anyag rákkeltő (= rákot okoz-e) vagy sem.
Szintén „fertőző betegség”?
Azt, hogy a rák is „fertőző” lehet, ismerte el az egyik korai rákkutató, Francis Peyton Rous (1879-1970). A csirkéket egy olyan folyadékkal fertőzte meg, amelyet a csirke fekélyéből izolált. A (korábban egészséges) csirkéknél rák is kialakult. De eltartott egy ideig, mire kiderült az ok. Ez egy vírus volt, amelynek ebben az esetben rákkeltő hatása volt. Emberben vírusok bizonyos körülmények között rákot okoznak: ezek közé tartozik a HPV (humán papillomavírus), amely felelős a szemölcsök. Ezenkívül bizonyos papillomavírusok valószínűleg felelősek a betegség kialakulásáért méhnyakrák nőknél. A májgyulladás A B vírus (HBV) viszont kiváltja máj rák. Ezek oka a rákkeltő potenciálnak vírusok megint az emberi genom megváltozásában rejlik: ebben az esetben a puszta vírus jelenléte változtatja meg. Ez utóbbi belép az emberi sejtbe, és hozzáadja a saját (vírusos) genetikai anyagát az emberéhez. Ez különféle módokon felboríthatja azt az ellenőrzési rendszert, amely a sejtet a környezetébe „építi”, így az elszaporodni kezd.
Örökölheti a rákot?
Aldred S. Warthin amerikai patológus varrónője a 19. század végén jelentette neki, hogy rákban haldoklik, mert minden családtagja eljutott erre a sorsra. Valójában a nő viszonylag fiatalon halt meg a betegségben. Warthin beszámolt a családjáról, amelyet „rákos családnak” nevezett. Az az elképzelés, hogy bizonyos családokban fennáll a rák kialakulására való hajlandóság, régebbi, de csak a 20. század második felében rögzíthető pontosabban. Itt is a kenőcs legyek a genetikai összetétel változásai: ha ilyenek egy családban már van változás, ez növeli a betegség bekövetkezésének valószínűségét. Attól függően, hogy a genetikai anyag mely szakasza változik, nagyon különböző rákos szindrómák öröklődhetnek. A legismertebb örökletes emlőrák, de számos más szerv is érintett lehet.
Sok kutatás, kevés terápia?
A rák a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban a szív- és érrendszeri betegségek és balesetek után. A betegség kutatása hosszú évtizedek óta folyik, és óriási összegeket fordítottak erre a kutatásra. Ennek ellenére a betegséget sok esetben még mindig gyógyíthatatlannak tartják. Miért van tehát annyi tudomás a betegségről, de még mindig nem gyógyítható meg? Két ok játszik szerepet itt: Az első az, hogy a rákot a genetikai anyag hibája váltja ki. A legnyilvánvalóbb megoldás tehát a hibás sejtek genetikai anyagának korrigálása lenne. Ez azonban nagyon nehéznek bizonyul, mivel nagyon sokféle változás bekövetkezhet, és technikailag jelenleg is alig lehetséges az egyes sejtek specifikus kezelése a korrigált genetikai információkkal. Újabb kiindulópont a terápia a vadon szaporodó, hibás sejtek specifikus megsemmisítése lenne. Egy műtéti eljárás során pontosan ezt teszik. Ezt azonban sokkal nehezebb gyógyszerrel megtenni. Ennek oka, hogy míg a baktériumokat elpusztíthatja antibiotikumok az emberre gyakorolt súlyos mellékhatások nélkül, mivel (biológiailag) nagyon különböznek az emberi sejtektől, a rákos sejtek nagyon hasonlóak hozzájuk. Ezért egy olyan anyag, amely súlyosan károsítja a rákos sejtet, súlyosan megtámadja az egészséges sejteket is. Ez az oka annak is, hogy sok rák szerek olyan erős mellékhatásai vannak. Ezért még mindig el kell végezni néhány kutatást, mielőtt az összes ráktípus kezelhető lenne.
