endometrium

Bevezetés

Az endometrium a nyálkahártya rózsaszínű rétege, amely a méh. Az endometrium különösen fontos szerepet játszik a terhesség amikor a megtermékenyített petesejt a méh beültetéshez. Azoknál a nőknél, akik már túl vannak a pubertáson, és még mindig a koruk előtt vannak klimax, a bélés a méh hormonális hatásnak van kitéve. Ez idő alatt a szex hormonok befolyásolják a menstruációs ciklust és ezáltal a nyálkahártyát. Ha a megtermékenyített petesejtet nem sikerül beültetni, akkor a nyálkahártya is fészer és a menstruáció bekövetkezik.

A méh nyálkahártyájának működése

Általánosságban elmondható, hogy a méh nyálkahártyája minden életkorú nőnél a méh védő belső rétege, amely a szervet nyálkahártya sejtekkel (hámréteg) vonja be. A pubertás után a nyálkahártya hormonális hatásnak van kitéve, és fontos szerepet játszik a terhesség. Mivel a méh bélése szükséges a megtermékenyített petesejt beültetéséhez, a bélés hormonálisan szabályozott ciklusa elengedhetetlen része a testnek a terhesség.

Így az utolsó menstruációt követő napokban változás következik be a nyálkahártya szövetében. Bizonyos nemek előállítása révén hormonok, a nyálkahártya serkentik a nagyításra, úgynevezett proliferáció megy végbe. Után peteérés, amely megközelítőleg a ciklus közepén történik, megindul a méhnyálkahártya úgynevezett szekréciós fázisa.

Ebben a fázisban tápanyagtartalmú folyadékokat választanak el a nyálkahártya mirigysejtjei. Ennek célja a lehető legjobb feltételek megteremtése a megtermékenyített petesejt beültetéséhez. Ha a terhesség nem következik be, egy hormonális változás miatt a méh nyálkahártyájának egy része tápanyagokat és menstruáció fordul elő.

Hogyan változik az endometrium vastagsága?

A méh bélésének vastagsága az egyes ciklusok idejétől függően változik. Mivel ez csak a pubertás után következik be, és csak addig van jelen klimax, a méhnyálka vastagsága általában csak érett korú nőknél változik. A méh bélésének vastagsága egy an segítségével határozható meg ultrahang vizsgálat.

Erre általában nincs szükség, de bizonyos tünetek esetén a nőgyógyászati ​​diagnosztika részeként végezhető el. A menopauza előtti és a pubertás nőknél a 14 mm-nél nagyobb endometrium vastagság jelzi a lehetséges terhességet. A menopauza utáni nőknél a nyálkahártya több mint 11 mm vastagság jelezheti az endometrium jelenlétét rák, ezért tisztázni kell az ilyen megállapításokat.

A ciklus elején a menstruáció. Ennek során a nyálkahártya nagy része fészer. A vastagság ezért a ciklus ezen szakaszában csökken.

Néhány nap múlva a menstruáció leáll, és egy olyan szakasz következik, amelyben a nyálkahártya nő és jelentősen vastagabbá válik. A ciklusnak ezt a szakaszát, amely körülbelül 9 napig tart, proliferációs vagy növekedési fázisnak is nevezzük. A későbbi váladékfázisban, amelyben a nyálkahártyában lévő mirigyek több folyadékot választanak ki, a méhnyálkahártya tovább növekszik. A ciklus végét, ha a terhesség még nem következett be, a menstruáció kezdete és a nyálkahártya nagy részének ismételt leadása indítja el.