Rövid áttekintés
- Az oesophagitis tipikus tünetei a nyelési nehézség és a szegycsont mögötti égő érzés. Az érintett emberek étvágytalanok, és fogyhatnak. Néha viszont nincsenek egyértelműen azonosítható tünetek.
- Okok: A visszafolyó gyomorsav, fertőzések, gyógyszerek vagy maga az immunrendszer irritálja és begyullad a nyálkahártyát.
- Kezelés: A terápia az októl függ. Néha elegendő az életmód módosítása, más esetekben gyógyszeres kezelés vagy műtét szükséges.
- Kivizsgálás: Orvosi felvilágosítás minden esetben tanácsos. Endoszkóp (esophagoscopy) segítségével a nyelőcsőbe néz. Szükség esetén szövetmintákat és tamponokat vesznek.
- Otthoni jogorvoslatok: Az életmód módosítása hasznos. Ide tartozik az irritáló anyagoktól való tartózkodás és az étrend megváltoztatása.
Mi a nyelőcsőgyulladás?
Az oesophagitis a nyelőcső (tápcső) belsejét bélelő nyálkahártya gyulladására utal. Az orvosok nyelőcsőgyulladásnak nevezik. Magát a gyulladást az immunrendszer sejtjei okozzák.
A nyelőcsövet leggyakrabban a reflux gyomorsav gyulladja, ezt reflux oesophagitisnek nevezik. Azonban a fertőzések, az étrend vagy az immunrendszer zavarai is felelősek lehetnek.
Milyen tünetei vannak az oesophagitisnek?
A gyulladt nyelőcső különféle tüneteket okozhat, de néha tünetmentes is lehet. Az oesophagitis tipikus tünetei a következők:
- Nyelési nehézség (dysphagia): Az érintett személyek nyelési nehézséget okoznak, néha fájdalmat (odynophagia) is tapasztalnak. Az, hogy fájdalmas-e vagy sem, az okától függ.
- Gombóc a torokban: A nyelőcső károsodott működése miatt az ételdarabok könnyebben elakadnak, és a torokban érezhetőek. Gyakran maga a gyulladás okozza a csomó érzést.
- Étvágytalanság: Néha a nyelési nehézség vagy a fájdalom miatt csökken az evési vágy.
- Fájdalom: Égő érzés vagy fájdalom a szegycsont mögött is előfordulhat. Az októl függően evés utáni lefekvéskor vagy nyeléskor jelentkeznek.
A szegycsont mögötti fájdalom és az émelygés szintén szívrohamra utalhat. További figyelmeztető jelek az izzadás, légszomj vagy keringési problémák. A panaszokat azonnal orvoshoz (sürgősségi orvoshoz) tisztázza.
Az étvágytalanság miatt az érintettek fogynak (fogyás), különösen krónikus esetekben. Ha fertőzés áll a háttérben, a kórokozók bejuthatnak a vérbe, és szepszist ("vérmérgezést") okozhatnak.
Milyen otthoni gyógymódok segítenek?
Kamilla tea, kenyér vagy szódabikarbóna? Az oesophagitis ismert otthoni gyógymódjainak többsége különösen reflux esetén hasznos. Céljuk a gyomorsav semlegesítése vagy a nyelőcsőből való kiöblítése. Erről bővebben a „Reflux betegség” és a „Gyomorégés” című cikkeinkben olvashat.
Ha egy másik ok irritálja és begyullad a nyelőcsövet, ezek az otthoni jogorvoslatok hatástalanok vagy akár kontraproduktívak lehetnek.
Ezenkívül a következő tippek a mindennapi életben megvédhetik a nyelőcsövet:
Víz és kamilla tea nyelőcsőgyulladás ellen.
A kamilla tea enyhe antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Fontos, hogy a teát és más italokat ne fogyasszuk túl forrón, mert ez irritálja a nyálkahártyát. A rágás fokozza a nyáltermelést. Ezért étkezés közben tanácsos tudatosan alaposan rágni („A jól megrágva félig megemésztődik!”). Az étkezés utáni rágógumi is segít: hosszú ideig serkenti a nyáltermelést.
Kerülje a kávét, az alkoholt és a cigarettát
Szintén fontos a nyelőcső nyálkahártyáját érő külső ingerek csökkentése. A kávé és az alkohol irritálja a nyálkahártyát. Ezért igyon minél kevesebb kávét, és kerülje az alkoholt, ha nyelőcsőgyulladása van. A savas gyümölcslevek ráadásul a nyálkahártyát is megtámadják, és jobb, ha egyáltalán nem isszák meg őket.
Hogy bizonyos esetekben mely általános intézkedések segítenek és megelőzhetik a nyelőcsőgyulladás kellemetlen érzéseit, arról a „Gyomorégés” című cikkünkben olvashat.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha tünetei hosszabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt még rosszabbodnak is, mindig forduljon orvoshoz.
Hogyan kezelik a nyelőcsőgyulladást?
- Reflux betegség: Általában csak az életmód módosítására van szükség. Ezenkívül az orvosok gyakran protonpumpa-gátlókat (PPI) írnak fel, amelyek gátolják a gyomor savtermelését. Minden mást a „Reflux betegség” című cikkünkben olvashat.
- Candida élesztőgombák által okozott fertőzés (rigó oesophagitis): a gombaellenes szerek (gombaellenes szerek), mint például a flukonazol, segítenek leküzdeni a gombás fertőzést. Az orvosok is keresik a betegség okát, mivel a Candida fertőzés ebben a formában ritkán fordul elő egészséges emberekben. Erről bővebben a „Soorösophagitis” című cikkben olvashat.
- Herpes vagy citomegalovírusok által okozott vírusfertőzés: Az orvos vírusellenes szereket ír fel a vírusos nyelőcsőgyulladás kezelésére. Lelassítják a vírus szaporodását a szervezetben. Például ganciklovirt használ a CMV-esophagitis kezelésére, az aciklovirt pedig herpeszoesophagitis kezelésére.
- Crohn-betegség: Krónikus gyulladásos bélbetegségekben, mint például a Crohn-betegség, olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek csökkentik az immunrendszer működését. Akut esetekben például kortikoszteroidokat („kortizon”) alkalmaznak. Erről bővebben itt olvashat.
- Égési sérülések: Súlyos égési sérülések esetén a nyelőcső nekrotikus (elhalt) szegmenseit a műtét során el kell távolítani. Az orvosok gyakran pótolják a hiányzó szegmenst egy béldarabbal. Alternatív megoldásként felhúzzák a gyomrot.
Az oesophagitis okai és kockázati tényezői.
Az oesophagitisnek számos oka lehet. Nagyjából ezek két csoportra oszthatók: Egyrészt a gyomorsav vagy például a gyógyszerek közvetlenül károsíthatják és begyulladhatnak a nyálkahártyában. Másrészt a kórokozók megfertőzhetik a nyálkahártyát. Általában akkor játszanak szerepet, ha az immunrendszer erősen legyengül.
Az alábbi lista tartalmazza a nyelőcsőgyulladás legfontosabb okait.
Reflux betegség: a gyomorsav a nyelőcsőgyulladás leggyakoribb oka. A sav és a pepszin enzim közvetlenül károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját. Ennek eredményeként gyulladásos reakciók lépnek fel, amelyek lehetnek akut vagy krónikusak. Itt minden megtalálható a reflux betegségről.
Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek zavarják a nyelőcső mozgását, elősegítik a gyomorsav visszafolyását, mások pedig közvetlenül károsítják a nyálkahártyát. Ide tartoznak a tetraciklinek, biszfoszfonátok, klometiazol és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok, fájdalomcsillapítók). Egy tipp: Mindig bő vízzel vegye be a tablettát!
Eosinophil oesophagitis: Ebben a betegségben a betegek bizonyos anyagokra allergiához hasonlóan reagálnak. Ennek eredményeként a nyelőcső nyálkahártyája begyullad. A gyakran érintett betegek ismert allergiások (szénanátha stb.) és asztmás betegek. Az eozinofil oesophagitisről itt olvashat bővebben.
Fertőző: Az élesztőgombák (Candida) és a vírusok (különösen a herpes simplex és a citomegalovírus) a nyelőcsövet érintő leggyakoribb kórokozók. Azonban baktériumok (pl. viridans streptococcusok, staphylococcusok) vagy paraziták (pl. cryptosporidia) is kiválthatják a nyelőcsőgyulladást. Főleg az immunhiányos embereket érinti, például immunszuppresszív szerek (immunszuppresszánsok, kemoterápiák), rák vagy AIDS miatt. A nyelőcsőgyulladás szifilisz vagy tuberkulózis összefüggésében fordulhat elő.
Vegyi égési sérülések: Savak és lúgok lenyelve nagy károkat okoznak a nyelőcsőben. Különösen veszélyesek például a fehérítőben vagy felületfertőtlenítőben lévő lúgok. Elfolyósítják a környező szöveteket, és a nyelőcső falának áttörését okozhatják. A lenyelt elemek vegyi égési sérüléseket is okoznak.
A nyelőcső égési sérülései vészhelyzetnek számítanak, és azonnal kórházban kell kezelni. Azonnal értesítse a sürgősségi orvosi szolgálatot, ha égési sérülést gyanít.
Mennyi ideig tart az oesophagitis?
Az oesophagitis prognózisában számos tényező játszik szerepet. A gyulladás oka, időtartama és súlyossága meghatározó. Minél hamarabb orvosolják az okot, annál hamarabb kezdheti meg a nyelőcső regenerálódását. Attól függően, hogy milyen súlyosak az eddigi károk, ez a javítási folyamat több vagy kevesebb időt vesz igénybe.
Hogyan diagnosztizálható az oesophagitis?
Nyelőcsőgyulladásos panaszok esetén az első kapcsolattartó a háziorvos. Kikérdezi és megvizsgálja a beteget. Szükség esetén az emésztőrendszeri betegségek szakorvosához, a gasztroenterológushoz irányítja a beteget.
A legfontosabb diagnosztikai eszköz az oesophagoscopia. Az eljárás során a vizsgáló kamerával ellátott mozgatható csövet helyez a nyelőcsőbe. Így láthatja a nyálkahártyát és az esetleges változásokat, amelyek gyakran már a nyelőcsőgyulladás egy bizonyos formájára utalnak.
A vöröses csíkok és a nyálkahártya károsodása gyulladásra utal. Néha a nyálkahártya is könnyen vérzik. Ha a vizsgáló fehér bevonatokat lát a nyálkahártyán, valószínűleg a Candida fehér élesztőgomba fertőzése áll fenn.