Fájdalom a nagylábujjban számos oka lehet; alapvető különbséget kell tenni azok között, amelyek a nagylábujjból vagy a metatarsophalangealis ízület a nagylábujj, és a belső betegségek, amelyekben ízületi fájdalom az egyik tünet. Az ízületet érintő betegségek vagy sérülések gyakori okai fájdalom a nagylábujjban. Az az ízület, amely összeköti a nagylábujjat a lábközéppel, az úgynevezett metatarsophalangealis ízület, elengedhetetlen a lábujj járás közbeni gördülő mozgása szempontjából, ezért a betegség és fájdalom gyakran rendkívül korlátozó és kényelmetlen.
Köszvény különösen az EU - t érintő panaszok fő oka metatarsophalangealis ízület a nagylábujj. A nagylábujj metatarsophalangealis ízülete egy gömbcsukló, amely összeköti a csontok a lábujj a nagylábujjával. Ha ezt az ízületet befolyásolja köszvény, jelentős fájdalmat okozhat.
Más betegségek is fájdalmat okozhatnak az ízületben. arthrosis az ízületben, más néven hallux rigidus, a fájdalom másik gyakori oka ezen a területen. Sérülések és megtört csontok jelentősen befolyásolhatja a nagylábujj ízületét is. Ebben az esetben a terápia során különösen fontos annak biztosítása, hogy ne álljanak fel tévedések, hogy a törés meggyógyult, nem következik be olyan maradandó károsodás, amely befolyásolhatná a járásmintát.
Lehetséges okok
A törés a két nagylábujj végtag egyikének (törése) általában közvetlen erőszakos hatás következménye; ez akkor fordul elő, amikor egy nehéz tárgy a lábujjra esik, vagy amikor a lábujj egy rögzített élhez ütközik. Meglepő módon az alap falanx (a lábközéphez kapcsolódó falanx) sokkal gyakrabban szakad meg, mint a terminális falanx. Különbséget lehet tenni a sima között törés és egy szilánk törés.
A törés jelei súlyos fájdalom a megfelelő területen, különösen akkor, ha a nagylábujjat megérintik vagy elmozdítják. Ezenkívül gyakran előfordul duzzanat és zúzódások is előfordulhatnak (lásd: Zúzódás a köröm alatt). Mivel a inak a nagylábujj mozgásáért felelős izmok közül a nagylábujj végtagjaihoz vannak kötve, az inak meghúzása a csonttöredékeken gyakran törés esetén a lábujjak rossz elhelyezkedéséhez vezet, ami egyértelműen jelzi a lábujj törése.
A leggyakoribb lábujj rendellenességek, Hallux valgus, a nagylábujj belső elfordulásának (befelé forgása) és a nagylábujj metatarsophalangealis ízületének mediálisan (a másik láb felé) való eltérése. Gyakran társul egy töredező lábbal. Hallux valgus általában alig okoz kellemetlenséget - a kozmetikai szempontokon kívül.
Ha egy beteg Hallux valgus ismét szenved a nagylábujj fájdalmától, majd eleinte többnyire csak stressz alatt; nyugalmi állapotban a beteg fájdalommentes. Csak késői szakaszban alakul ki maradandó fájdalom nyugalmi állapotban is, a későbbi károsodás következtében. A rendellenesség fokozatosan exofiták (csontos kiterjesztések) kialakulásához vezet az elsőn lábközépcsont csont, amely a nagylábujj metatarsophalangealis ízületéhez kapcsolódik.
Ehhez társul a bursa irritációja a nagylábujj metatarsophalangealis ízületében a cipő állandó súrlódása miatt. Ez egyre fájdalmasabb, és kezdetben duzzanat formájában, később enyhe gyulladásos reakció formájában (bőrpír, duzzanat, túlmelegedés) is megnyilvánulhat. A hallux valgus okozta helytelen súlyviselés másik következménye lehet a hallux rigidus (egy arthrosis a nagylábujj metatarsophalangealis ízületében).
Ezenkívül a tünetek megváltoztatják a beteg járási mintázatát; a lépések rövidebbé válnak. A nagylábujj „elmozdulása” miatt panaszok jelentkezhetnek a többi lábujjban és a lábközépben is. A tyúkszem kialakulását a nagylábujj metatarsophalangealis ízületének nyomáspontjain hallux valgus is elősegítheti.
A nagylábujj kauzális, jellegzetes rossz elhelyezkedése alapján a hallux valgus egyértelműen megkülönböztethető a nagyujj fájdalmának egyéb lehetséges okaitól. A diagnózist főleg külső ellenőrzéssel állapítják meg. Különösen az ízület értékelésére feltétel az exofiták képződését és arthrosis (hallux rigidus), a látszólagos eljárások (különösen a röntgen) is alkalmazhatók.
A Hallux rigidus a nagylábujj metatarsophalangealis ízületének arthrosisza, amely egy hallux valgus vagy köszvény betegség. A Hallux rigidus általában egyoldalú, a férfiakat lényegesen gyakrabban érinti, mint a nőket, és általában serdülőkorban kezdődik. A vezető tünet a fájdalom, a mozgás korlátozásával kombinálva a nagylábujj metatarsophalangealis ízületében. Ez a korlátozás főleg az ízület azon képességére utal, hogy a lábfej hátsó irányába nyújtható, ami elengedhetetlen a láb és ezáltal egy kerek, harmonikus járásminta.
A további idő alatt az ízület akár meg is merevedhet. Ennek eredményeként olyan járási problémák jelentkeznek, amelyek sántító járásban nyilvánulnak meg, amelyek magukban foglalhatják a láb külső szélén való átgördülést is, hogy enyhítsék a nagylábujj belső szélén lévő nyomást. A lábujjakon állni vagy akár lábujjhegyen járni már nem lehetséges, vagy csak súlyos fájdalmakkal lehetséges.
A fájdalom és a mozgás korlátozása mellett nyilvánvalóvá válik az ízület duzzanata, amelyet gyakran bőrpír és túlmelegedés kísér. A hallux rigidust elsősorban an segítségével diagnosztizálják röntgen, amely az arthrosis tipikus jeleit mutatja, pl. az ízületi tér szűkülete. A köszvény (orvosi kifejezés: uricopathia) olyan betegség, amelyben a magas húgysavszint a vér húgysav kristályok lerakódásához vezet ízületek és ebből adódó kényelmetlenséget.
Szembetűnő felhalmozódással fordul elő a „metabolikus szindróma"- elhízottság, cukorbetegség, hyperlipidaemia (zsír anyagcserét rendellenességek) és magas vérnyomás. A köszvényt egyes betegeknél a húgysav fokozott rohama, másoknál a húgysav zavart kiváltása okozza. A köszvény gyakran először egyetlen ízület hirtelen támadása formájában jelentkezik (monarthritis), amely órákig vagy akár napokig tart, és főleg éjszaka fordul elő.
A köszvényben szenvedők fele a nagylábujj metatarsophalangealis ízületében érintett. Az érintett ízület a gyulladás klasszikus jeleit mutatja: Különösen, ha a sérülések és a túlterhelés kizárható ezeknek a tüneteknek az okaként, nagy valószínűséggel a köszvény okozza. Mivel a köszvény relapszusokban fordul elő, a tünetek nem tartósak, de visszafejlődnek, amíg a következő relapszussal meg nem ismétlődnek.
A köszvényre jellemző, hogy kezdetben csak egy ízület érintett, míg hosszabb betegség után a tünetek másokban is megjelennek ízületek. A kezeletlen köszvény további folyamán egyre több ízületek érintettek és krónikus ízületi károsodások léphetnek fel. Nem specifikus tünetek, mint pl láz or hidegrázás szintén előfordulhat.
A köszvény betegség másik tipikus jele az úgynevezett köszvényes tophi. Ezek fehéres csomók, amelyek közvetlenül a bőr alatt fekszenek - főleg az auricle, kezek és lábak - és kinyílhatnak is. A köszvény másik lehetséges következménye arthritis a veseelégtelenség, amelyet a húgysav kristályok lerakódása okoz vese.
- Vörösség
- Duzzanat
- Fájdalom
- Túlmelegedés és
- Funkció korlátozás.
A köszvény diagnózisa arthritis néhány tipikus klinikai megnyilvánuláson alapul, amelyek szintén jól megkülönböztetik a köszvényes ízületi gyulladást a nagy lábujj fájdalmának egyéb lehetséges okaitól. Így a német reumatológiai társaság irányelvei szerint az orvos a köszvény diagnózisát valószínűsíthetőnek minősítheti, ha a következő három pontot adják meg. Végül a diagnózis megerősítésére különféle laboratóriumi vizsgálatokat alkalmaznak. Szinte minden esetben a köszvény kialakulásának oka a vese.
Ennek különféle okai lehetnek, de általában más betegségek miatt alakul ki, mint pl cukorbetegség mellitus, alkoholfüggőség vagy más anyagcsere-betegségek.
- A panaszok támadásokban fordultak elő,
- Egy-két hét elteltével ismét eltűnnek és
- Kezdetben csak egyetlen ízületre hivatkozott.
A nagylábujjat és ízületeit számos inak amelyek korlátozzák az ízületek mozgását és ezáltal megadják a lábujjnak a szükséges stabilitást. Ezek azonban inak súlyos fájdalom oka lehet.
Az inak kényelmetlenséget okozhatnak, különösen, ha túlterheltek vagy helytelenül vannak terhelve. Különösen a nagylábujj hajlításáért felelős izom ínjét érintheti az úgynevezett íngyulladás. Ez nem egy gyulladás, amelyet az okoz baktériumok, hanem pusztán az ín túlterhelése okozta.
Leginkább a tipikus kockázati profillal rendelkező fiatalokat érintik. Például a futballistákat és a balett-táncosokat gyakran érinti a betegség. Az ilyen gyulladás tünetei a nagy lábujj súlyos fájdalmai a mozgások során, valamint a nagy lábujj hajlításának korlátozott képessége.
Az ín akut gyulladása kialakulhat a krónikus betegség amely terápiát igényel. A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel végzett konzervatív terápiák mellett az ín és a szomszédos struktúrák műtéte is megkönnyebbülést jelenthet. Körömágy gyulladás a köröm borította bőr bakteriális fertőzése (körömágy). Akut és krónikus formákra osztható.
Akut körömágy gyulladás a gyulladás tipikus jeleit mutatja - bőrpír, duzzanat, túlmelegedés és fájdalom. köd gyakran a gyulladásos reakció kifejeződéseként is kialakul. A gyulladás jelei jellegzetes sorrendben fordulnak elő: A kezdeti vörösséget duzzanat és bőrpír követi.
Csak a duzzanat következtében jelentkezik fájdalom, amelyet gyakran lüktetőnek neveznek, mivel a kis pulzus ütemével szinkronban jelentkezik vér hajók a köröm. A viszketés gyakran társulhat a fent említett tünetekkel is. Különösen súlyos, ritka esetekben akut körömágy gyulladás is okozhat láz és a nyirok csomópontokat.
A krónikus körömágyi gyulladás kevésbé kapcsolódik a gyulladás tipikus jeleihez, ami azt jelenti, hogy gyakran csak későn veszik észre. Itt általában csak a köröm vöröses-kékes elszíneződése látható. Egy másik különbség az akut formában az, hogy egyszerre több köröm is előfordul.
