Elsősegélynyújtás gerincsérüléseknél

Rövid áttekintés

  • A gerincsérülés tünetei: hátfájás, korlátozott/nincs mozgás és/vagy érzékenység, duzzanat
  • A gerincsérülés diagnosztizálása képalkotó eljárások, például röntgen, MRI, CT segítségével
  • Gerincérülés kezelése: immobilizálás/stabilizálás, szükség esetén műtéti beavatkozás, fájdalom vagy izomgörcs gyógyszeres kezelése

Figyelem!

  • Az autóbalesetek és a sportbalesetek a gerincsérülések leggyakoribb okai. Esés vagy heves ütközés után a gerinc sérülései gyakran láthatók a röntgenfelvételeken.
  • Ha gyermekeknél megsérül a gerincvelő, az idegek csak átmenetileg hibásodhatnak meg. Ez azt jelenti, hogy rövid ideig tartó fájdalmaik vannak, amelyek villámgyorsan a lábukba vagy a karjukba törnek.
  • Ha a gerincsérülésből adódó részleges bénulás néhány héten belül megszűnik, jó esély van a teljes gyógyulásra. Ezzel szemben a hat hónap után is fennálló tünetek gyakran állandóak maradnak.

Gerinc sérülés: tünetek

Attól függenek, hogy mely struktúrák sérültek meg a gerincsérülés során, és milyen mértékben. Általában a gerincsérülés olyan tüneteket okoz, mint pl

  • Hátfájás
  • Mozgáskorlátozás vagy mozgásképtelenség
  • Duzzanat és hematómák

Gyakran előfordul, hogy az idegek és a gerincvelő megsérülnek, amikor a gerinc megsérül, mivel a szerkezetek szorosan egymás mellett helyezkednek el.

A gerincvelő sérüléseinek tünetei

Ha a gerincvelőt gerincsérülés érinti, ez funkcionális rendellenességekben tükröződik a sérült hely alatt és a sérült helyen. Ha a sérülés például a nyak területén van, előfordulhat, hogy az érintett személy már nem tudja (megfelelően) mozgatni a karját. Ha a gerincvelő lejjebb sérül, az a lábak funkcionális zavarában nyilvánulhat meg. Néha már nem tudják ellenőrizni a beleiket és a hólyagukat.

Ezenkívül az érintett személy fájdalmat érez az érintett területen.

Az idegkárosodás tünetei

Idegsérülés esetén az érintett személy elveszti érzését a sérült területen és környékén, és gyakran már nem tudja ellenőrizni az érintett idegek által táplált izmokat. Ez a korlátozás lehet teljes vagy részleges, ideiglenes vagy állandó. Ez utóbbiról van szó például akkor, ha a gerincvelő idegpályái megsemmisültek, vagy a gerincvelő elszakadt.

Izomsérülések tünetei

Ha gerincsérülés következtében bizonyos testrészek mozgása tartósan korlátozott vagy lehetetlenné válik, a már nem használt izmok tartósan megrövidülhetnek.

Gerinc sérülés: diagnózis

A gerincsérülés (csont, gerincvelő) és az ezzel járó sérülések (pl. a szomszédos izmok) pontos helyzetének és mértékének meghatározására az orvos képalkotó technikákat alkalmaz. Ezek tartalmazzák:

  • Röntgen: A röntgenfelvételen látható, hogy sérültek-e csontos struktúrák (pl. csigolyák). A gerincvelő sérülése azonban nem látható.
  • Számítógépes tomográfia (CT): Ez sokkal pontosabban mutatja a csontos gerinc sérüléseit, mint a röntgen. Más szöveti struktúrák is láthatók a CT-vizsgálat során.
  • Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): A számítógépes tomográfiához hasonlóan ez a mágneses rezonancia képalkotásnak is nevezett módszer nagyon részletes képeket biztosít. Segítenek az orvosnak például a gerincvelő vagy a gerincszalagok sérüléseinek észlelésében. Ez a módszer azonban kevésbé pontosan mutatja a csontsérüléseket.

Gerinc sérülés: terápia

Sebészeti beavatkozásra lehet szükség gerincsérülés esetén, például ha az orvosnak el kell távolítania a gerincvelőt nyomó csontdarabokat vagy vérfelhalmozódást. Ezután immobilizálja a pácienst vagy a gerincet, amíg a csontok és más szövetek meg nem gyógyulnak. Néha szükséges acélcsapok beszúrása is a műtét során, hogy stabilizálja a sérült gerincet.

A gerincsérülésből származó fájdalom fájdalomcsillapítókkal (fájdalomcsillapítókkal) csillapítható. Az olyan hatóanyagok, mint az ibuprofén vagy a paracetamol segítik a mérsékelt kényelmetlenséget. Ezzel szemben a műtét után gyakran erősebb fájdalomcsillapítókra (ópiátok) van szükség.

Ha egy gerincsérülés izomgörcsök miatti bénulást (spasztikus bénulást) eredményez, az orvos izomrelaxánsokat – azaz a görcsoldó gyógyszert – ír fel. Ilyen görcsös bénulás akár hetekkel a baleset után is előfordulhat.

Az akut kezelést követően a páciens általában fizioterápiát és foglalkozási terápiát kap, hogy a gerincsérülésből gyorsan és a lehető legteljesebb mértékben felépüljön.

Gerinc sérülés: mit kell tenni?

Ha gerincsérülés gyanúja merül fel, az elsősegélynyújtóknak rendkívül óvatosnak kell lenniük – a legkisebb mozgás is maradandó bénuláshoz vezethet. Ezért az elsősegélynyújtás gerincsérülés esetén a következő:

  • Azonnal hívja a mentőket!
  • Nyugtassa meg az áldozatot.
  • Ha a sérült eszméleténél van, lehetőleg ne mozgassa. Kérje meg őket, hogy tartsák nagyon nyugodtan a fejüket és a nyakukat. Ha elsajátította a nyaki síntartást (lásd alább), használhatja a fej és a nyak területének stabilizálására.
  • Ha a sérült eszméletlen, helyezze fekvő helyzetbe – az eszméletvesztés veszélyesebb, mint a sérült mozgatása által okozott károk. Ha egy eszméletlen személy a hátán fekszik, nyelve vagy hányása elzárhatja légútját, és fulladást okozhat.

A nyaki síntartáshoz térdeljen le a sérült feje mellett, egyik kezével fogja meg a nyakát, ujjaival támassza meg a nyakát, hüvelykujját pedig tegye a kulcscsontra. A másik kezével erősen tartsa a fejet, és enyhén nyomja a szemben lévő alkarhoz, támasztó sínné alakítva.

Gerinc sérülés: mikor kell orvoshoz fordulni?

A gerincsérülések megelőzése

A gerincsérülés egyébként egészséges embereknél szokatlanul erős ütés, például heves esés, (motor-)baleset vagy hasonló következtében következik be. A sérülések megelőzésének fő módja az, hogy sportolás közben és forgalomban körültekintően viselkedünk, és nem vállalunk felesleges kockázatot. A motorosok viselhetnek és kell is speciális gerincvédőt, míg az autósoknak ügyelniük kell arra, hogy az ülések fejtámlái jól be legyenek állítva, hogy stabilizálja a nyak környékét.

Amit még tehetsz: A rendszeres, célzott erőnléti edzés erősíti a hátizmokat, amelyek így jobban alátámasztják a gerincet. Ezzel megelőzhető a gerincsérülés előre nem látható ütközés esetén.