Németországban több mint 300,000 XNUMX ember szenved cukorbetegség. Szükségük van inzulin, egy hormon, amelyet ma géntechnológia állít elő. Inzulin a hasnyálmirigyben található Langerhans-szigetek termelik; szabályozza cukor szintek. Ha a hormon nem működik, ez a cukorbetegség. Emberi inzulin az első olyan gyógyszer, amelyet géntechnológiával állítottak elő. Az elmúlt 15 évben sikerült előállítani a létfontosságú hormont cukorbetegség szenvedőknek anélkül, hogy a levágott szarvasmarhák vagy sertések hasnyálmirigyből kellene kivonniuk. A géntechnológia segítségével az inzulin tervét izolálták egy ember sejtjeiből és átvitték baktériumok vagy élesztő. Fermentereknek nevezett nagy keverésű tartályokban a mikroorganizmusok szaporodnak és termelődnek humán inzulin. A génmanipulált inzulin tehát teljesen mentes az állatok kórokozóitól.
Nehéz kifejezések: gén, genom és géntechnológia.
A gén az örökletes anyag legkisebb egysége (az öröklődő anyagot genomnak is nevezik, vagyis egy szervezet összes génjének összessége). Genomunk 30,000 40,000 és 300 9,000 gént tartalmaz; ez csak körülbelül XNUMX génnel több, mint az egér, és körülbelül kétszer annyi, mint a gyümölcslégy. Körülbelül XNUMX emberi gént azonosítottak már. A géntechnológia magában foglal minden olyan biológiai-technikai folyamatot, amely specifikusan megváltoztatja a sejt genetikai anyagát. A genetikai információkat egy ún. Gigantikus molekulában tárolják dezoxiribonukleinsav, amelyre a DNS rövidítés a tudományos használatban bevált (az angol deoxyribonucleid acid kifejezés után); németül egyébként DNS-nek nevezik. A géntechnológia elve: Az idegen DNS-szakaszokat azért viszik be a sejtbe, hogy ott meghatározott változásokat idézzenek elő. A jól ismert példa a gyógyszer humán inzulin ily módon előállítva. A géntechnológiában szerekA terápiásán hasznos anyagokat kódoló gének a lehető legkönnyebben termeszthető sejtekbe kerülnek. Baktériumok ideálisak erre a célra, ritkábban pedig élesztő- és emlőssejtek. A géntechnológia új fejlesztésekhez vezetett szerek mint például humán inzulin, vakcinák mint például a kezelés májgyulladás B, és a diagnosztika, amelyet már világszerte használnak. A géntechnológiával módosított szervezetek segítségével előállított gyógyszerek jóváhagyását a német gyógyszergyógyászati törvény és az állatbetegségekről szóló törvény szabályozza. Ezen felül jóváhagyást kell szerezni a géntechnikai törvénynek megfelelően. Az emberi genomkutatás egyik fő feladata annak meghatározása, hogy mely gének vesznek részt a betegségek kialakulásában és hogyan. Ettől a tudósok új koncepciókat várnak el például a szív- és érrendszeri betegségek, rák, fertőző betegségek vagy a idegrendszer mint például Parkinson kór, sclerosis multiplex or Alzheimer-kór betegség.
A klónozott juhok
A skót tudósoknak 1996-ban sikerült klónozniuk egy juhot, miután eltávolították egy hatéves juh tőgysejtjét, és behelyezték azt egy korábban beoltott petesejtbe. Dolly, egy másik juh másolata, a tudomány csodája, a hús és a hús mesterséges terméke vér egy testsejt genetikai anyagából jött létre. De 1999 közepére észrevették, hogy Dolly genetikai anyaga szokatlanul öregnek látszik - Dollyt nemrégiben eutanizálni kellett. A klónozás során azonban a genetikai anyag nem változik. A klónozás általában genetikailag azonos élőlények mesterséges előállítása. Természetesen genetikailag azonosak például baktériumok egy kolónia, az embereknél különleges esetként az azonos ikrek.
Zöld géntechnológia
Az úgynevezett zöld géntechnológia egyik alkalmazási területe az élelmiszer előállítása. Szakértők szerint Németországban az ételeink 50-70 százaléka érintkezett a géntechnológiával. Kezdve a enzimek és a aromák a miénk kenyér az iszapellenes paradicsomra, a gombáknak ellenálló vörösborra és a teljesítménynövelő tejelő tehenekre, a géntechnológiával módosított termékek spektruma változhat. Kutatást végeznek genetikai módosítások alkalmazásával, például a genetikailag módosított biológiai kártevők elleni védekezésben vírusok, vagy a növényi termékek, például élelmiszerek minőségének javítására az eltarthatóság, az eltarthatóság, a tolerancia, a tápérték és a íz. Nemcsak azok az állatok és növények, amelyek közvetlenül táplálékként szolgálnak, genetikailag módosítottak, hanem olyan mikroorganizmusok is, amelyek módosítják és finomítják az ételeket. Példák a sör- és bortermelés vagy a sajt érlelésének klasszikus biológiai folyamatai.
Remélem, a génterápia
Gén terápia minden olyan eljárást alkalmaz, amelyet a genetikai felépítés közvetlen befolyásolására használnak orvosi célokból. Gén terápia már használják örökletes betegségek kezelésére és rák. Nagy remények vannak itt, bár hosszú távon óvatosan fogantak, azon alapulva, hogy ezt a megértést felhasználhatjuk bizonyos betegségek jobb terápiájára. Például, ha a betegség kialakulásában szerepet játszó gének azonosíthatók, ideális esetben újszerűek szerek lehetne kifejleszteni, amely nemcsak a tünetekkel foglalkozik, hanem az okokkal.
Őssejtek kezelése a méhben
A méhben végzett őssejt-kezeléssel kaliforniai tudósoknak először sikerült gyógyítani egy örökletes betegséget születés előtt. Immunhiány olyan betegség, amelyben az újszülöttek nem képesek védekezni a baktériumok ellen, ezért életük első néhány évében csíramentes sátorban kell élniük. Ebből a célból egészséges őssejtek a köldökzsinór vér újabb csecsemőt injektáltak a születendő gyermekbe 16 terhesség. Az őssejtek a differenciált és így specializált sejtek prekurzorai. Ban,-ben csontvelőpéldául vannak őssejtek a sejtekben a vér, Mint például a limfociták. Az embriók őssejtjei teljes organizmuszá fejlődhetnek (akkor az ember totipotenciáról beszél). A nagyon alacsony érettségű őssejtek szintén megtalálhatók, bár nagyon kis számban, a felnőtt szövetekben, mint pl máj, vese, agy, vagy akár a köldökzsinór az újszülött vére az embrionális őssejtek alternatívájaként szolgálhat - ez jelenleg a kutatás tárgya. Val vel őssejt-transzplantáció, a kutatóknak először sikerült gyógyítani immunhiány már az anyaméhben. Ezért az injektált egészséges sejtek felvehetik a test saját sejtjeinek helyét. Amikor az egészséges sejtek megtelepednek a csecsemő testében, a hiányzó enzimet pótolják és a hibát megszüntetik. Az emberi genomot nagyrészt dekódolták. Ezt mérföldkőnek tekintik az emberiség történetében. De éppen itt állítanak új követelményeket a tudomány, a politika és az etika felé. Az etika megkérdőjelezi annak bemutatását, hogy ezeket az eredményeket felelősen lehet-e felhasználni olyan sokféle területen, mint az orvoslás és a mezőgazdaság.
