gasztroszkópia

Szinonima

gasztroszkópia

Meghatározás

A gasztroszkópia elsősorban diagnosztikai, de egyben terápiás eljárás is, amely endoszkópos kamerával vizsgálja a gyomor és a nyelőcső. A gasztroszkópia a megválasztandó technika a nyelőcső betegségei, gyomor és a patkóbél. A következő panaszok esetén a gasztroszkópia segíthet megtalálni az okot és a megfelelő terápiát: Ezenkívül a gasztroszkópia segítségével tisztázható a gyulladás gyanújának lehetséges okai. gyomor bélés, például fertőzés Helicobacter pylori, fekély betegség, sacculáció vagy a bélés sérülése.

Ezenkívül, ha a gyomor-bélrendszer sérülése vagy betegsége van nyálkahártya, az orvosok képesek gasztroszkópiával kezelni. Különösen a vérzést lehet kezelni olyan intézkedésekkel, mint például fémcsipeszek, gumiszalagok elhelyezése vagy vérzésgátló gyógyszerek injektálása. A legtöbb esetben gasztroszkópiát végeznek annak kizárására, hogy a gyomorfekély, mivel a betegek krónikus betegségről panaszkodnak gyomorfájdalom étkezés előtt vagy után.

  • Ismétlődő gyomorégés
  • Tartós hányinger és hányás
  • Nyelési zavarok
  • Krónikus köhögés
  • Fájdalom a has felső részén
  • Fokozott puffadás
  • Homályos fogyás
  • Vér hányás
  • Vér a székletben
  • Gyomorvérzés

Gasztroszkópia előtt a beteg felkészül erre a rutin eljárásra. Ez a készítmény az eljárás részletes magyarázatát, valamint a kockázatokról és a mellékhatásokról tartalmaz információkat. Az oktatás végén a betegnek meg kell adnia beleegyezését és ezt aláírással dokumentálnia kell.

A gasztroszkópia napján a betegnek éheznie kell. A hashajtó intézkedésekre nincs szükség ezen eljárás során. Ha a beteg szedné vér- ritkító gyógyszeres kezelés esetén mérlegelni kell a szedését a gasztroszkópos vizsgálat előtt, hogy elkerülhető legyen a súlyos vérzéses szövődmények.

Továbbá a gasztroszkópia napján a betegnek vénás hozzáférést biztosítanak a ér, általában a kar, a vizsgálat napján. Az eljárás előtt folyadékot kell adni rá, hogy ne száradjon ki böjtölés beteg (ennek különösen akkor van értelme, ha a vizsgálatot délig nem végzik el). A gasztroszkópiát általában rövid érzéstelenítő alatt végzik propofol.

Erre a célra kis mennyiségű érzéstelenítő propofol általában a vénás hozzáférésen keresztül injektálják. A gasztroszkópia teljes időtartama alatt oxigéntelítettség, lélegző és a szív gyakoriságát monitoron figyeljük, hogy a terápiás lépéseket gyorsan meg lehessen tenni, ha az életjelek romlanak. Gasztroszkópia során a beteget általában a bal oldalán fekve vizsgálják.

Ezt megelőzően egy kis merev csövet helyeznek a fogak közé. Ez a cső a fej gumiszalaggal. Ez biztosítja a hozzáférést a száj és a torok területén, függetlenül attól, hogy a páciens érzéstelenítés alatt áll-e vagy sem.

A vizsgálati eszközt (gasztroszkóp) ezen a csövön keresztül helyezzük a száj és a torok. A beteg nem alszik teljesen, reagálhat egyszerű, hangos parancsokra. Arra kérjük a beteget, hogy nyelje le, amint a gasztroszkóp áthalad a torok a gége.

Ha a beteg lenyeli, a gégefedő bezárja a légcsövet, és lehetővé teszi a gasztroszkóp bejutását a nyelőcsőbe. A vizsgálati eszköz hegyén nagyon erős fény világít, egy nyílás, amelyen keresztül levegő vezethető be a nyelőcsőbe és a gyomorba, és egy nyílás, amelyen keresztül mintákat lehet venni a felső szövet szövetéből. emésztőrendszer apró csipeszek és egyéb eszközök segítségével. A nyíláson keresztül műszereket is be lehet helyezni, amelyek megállíthatják a vérzést.

A gasztroszkóp behelyezésekor először a nyelőcsőbe vezetik be a levegőt, hogy kibontsa az egyébként petyhüdt szerkezetet és tiszta képet nyújtson. A gasztroszkóp csúcsán található nagyon erős fény kilátást nyújt az egyébként sötét felső részre emésztőrendszer. A gasztroszkópot először előre manőverezik.

A tényleges ellenőrzést itt még nem hajtják végre. A gasztroszkóp fogantyúján található kis vezérléssel a készülék csúcsa 180 fokig hajlítható. Ez az egyetlen módja annak, hogy még a rejtett területeket is ellenőrizni lehessen kolonoszkópia, a vizsgálóeszköz előrehaladása meglehetősen egyszerű és csak néhány percet vesz igénybe.

Amint a gasztroszkóp hegye eljut a gyomorba, megkezdődik a tényleges vizsgálat. A vizsga három lépésből áll:

  • Ellenőrzés: az összes diagnosztikus gasztroszkópiában az ellenőrzés a legfontosabb. A gyomrot és a nyelőcsövet egyaránt megvizsgálják.

    Különösen a nyálkahártyát vizsgálják és értékelik annak eldöntésére, hogy vörös-e vagy gyulladt-e, vannak-e vérzési források (mind friss, esetleg injekciós, mind nem akut vérzés idősebbeknél) vér lerakódások), vagy vannak-e természetellenes összehúzódások a nyelőcsőben és a gyomorban. A gyomrot is vizsgálják gyomorfekély vagy szembetűnő daganat szempontjából a gyomor bélésében. A gasztroszkóp visszahúzásakor a nyelőcsövet is megvizsgálják.

    Itt a vérzésen, gyulladáson és bőrpíron kívül az úgynevezett rigó (nyelőcső gombás fertőzése) és vastagbél (varicusok), amelyek nagyon veszélyesek és a bypass keringésének jelei lehetnek máj kár.

  • Biopsziák: A gyomor nyálkahártyájának szembetűnő területeiről kis bőrmintákat vesznek annak érdekében, hogy a laboratóriumban megvizsgálják őket megfelelő malignitás miatt. Erre a célra egy kis csipeszpárat helyeznek be kívülről a gasztroszkópon keresztül, és eljutnak a vizsgálati eszköz csúcsáig. A csipeszt a gyanús területre és a bőrre helyezzük biopszia kiviszik és kihúzzák.
  • Terápiás eljárás: A gasztroszkópia diagnózisa mellett lehetőség van terápiás cselekvésre is ugyanabban a munkamenetben.

    Különösen akut és injekciós vérzés esetén, amely a nyelőcsőben vagy a gyomorban látható, meg kell állítani a gasztroszkóppal. A legtöbb esetben ez klipszel történhet, amelyet kívülről helyeznek a vizsgálati eszköz fölé, és lezárják a vérző eret. Ezenkívül az edény injekcióval is lezárható.

A legtöbb esetben a vizsgálat nem tart tovább néhány percnél.

A gasztroszkópia eljárása fájdalommentes, de gyakran kellemetlen. A vizsgálat a beteg ébrenléte alatt végezhető el. A kezdet előtt, a torok spray-vel altatható, vagy ha a beteg kívánja, nyugtatók (általában midazolám vagy diazepam) beadhatók.

Ezek álmossá teszik a beteget, így tudatosan nincs tisztában az eljárással, de mégis reagálni tud az egyszerű utasításokra. A vizsgálat során a beteget a bal oldalra helyezzük, és egy szájdarabot helyezünk be, hogy megakadályozzuk a hozzáférést a torok a fogak esetleges összeszorításával. A vizsgálati eszköz (gasztroszkóp) optikai eszköz, amely műanyagból készül és cső alakú.

Nagyon rugalmas a vezetőben, és a végén egy nyílást tartalmaz egy kis kamerával és fényforrással, hogy jó betekintést nyerjen és a rögzített képeket monitorra továbbítsa. Tartalmaz továbbá egy csatornát, amelyen keresztül olyan eszközöket, mint csipesz vagy hevederek illesztenek be a vizsgálat során, és egy csatornát, amelyen keresztül levegő vezethető be. A nyelőcső, a gyomor és a patkóbél vizsgálják.

Az endoszkóp lassan bejut a betegbe száj a torok felé. Amint az endoszkóp áthalad a torkon, a vizsgáztató arra kéri a beteget, hogy nyeljen nagyot. A nyelési folyamat során a gége bezárja a légcsövet, és így szabad utat készít a nyelőcsövön keresztül.

Látható irányítás alatt a vizsgáló a csövet lefelé, apró lépésekkel nyomja a nyelőcső alsó záróizma mellett a gyomorba. Innen a cső tovább halad az úgynevezett gyomorkapun (pylorus) keresztül a patkóbél. Miután elérte a legmélyebb pontot, az endoszkópon keresztül levegőt vezetnek be annak érdekében, hogy megszigorítsák a szervek petyhüdt természetét, és így jobb képet kapjanak a nyálkahártyáról.

Ezután az endoszkóp fokozatosan visszaáll eredeti helyzetébe. Ha a vizsgálat során feltűnő területeket észlelnek, amelyek változásokat mutatnak a nyálkahártya, szövetmintát közvetlenül csipesz segítségével lehet venni, majd tovább lehet küldeni a patológiai osztályra további vizsgálat céljából. Ezenkívül az esetleges vérzést az endoszkóppal végzett vizsgálat során is meg lehet állítani, fémcsipesz rögzítésével vagy gyógyszeres injekcióval. Ha a vizsgáló a gasztroszkópia során észreveszi a nyálkahártya szembetűnő területeit, akkor kis mintát vehet a szövetből. az endoszkópon keresztül behelyezett csipesz segítségével.

Az orvos a fogóval letakarja az érintett területet, és a csipesz hegyével kitolja egy részét a nyálkahártya. A szövet ezután az endoszkópon keresztül kifelé szállítható. Ezután a mintát egy speciális laboratóriumba (patológia) küldik, ahol tovább vizsgálják.

A szakember a beküldött mintából kicsi, vékony rétegeket készít, amelyeket speciális festőszerekkel festenek. Ezután mikroszkóp alatt értékelik a szövet természetét és szerkezetét. Különös figyelmet fordítanak a felszíni szerkezetre.

Meg kell vizsgálni, hogy a nyálkahártya duzzadt-e ödémás-e, felismerhető-e gyulladásos folyamatok, vagy egyenlőtlenségek vagy hibák. Ezenkívül azt is felmérik, hogy vannak-e olyan szembetűnő sejtcsoportok, amelyek megkülönböztethetők a megmaradt szövetektől, és esetleg új képződményeket jeleznek, például daganatos változást. A beküldött szövetmintában megvizsgálhatók olyan kórokozók, amelyek jelen lehetnek és betegségeket okozhatnak.

A gasztroszkópia elvégezhető teljesen anesztézia nélkül, enyhe érzéstelenítéssel, nyugtatás vagy rövid alatt érzéstelenítés. Az, hogy melyik módszert alkalmazzák, teljes mértékben a pácienstől, szorongásától és fizikai állapotától függ feltétel. Ha a beteg nem kíván érzéstelenítést kapni a gasztroszkópiához, akkor a torkot altatják a diagnózis elvégzéséhez.

Erre a célra a szájon keresztül permetet permeteznek a torok területére, amely eltömíti a nyálkahártyákat. Ez lehetővé teszi a beteg számára, hogy alig vagy egyáltalán ne érezze a csövet, és elnyomja a geg reflexet. Fennáll annak a lehetősége is, hogy a beteg a torok érzéstelenítője mellett nyugtatót is kapjon, az egyszerűség kedvéért kikapcsolódás és a szorongás enyhítése (pl. midazolám vagy diazepam).

Ha a gasztroszkópiát a érzéstelenítés, a betegnek elsősorban perifériát adnak ér hozzáférés, lehetőleg a vénába alsókar. A páciensnek általában az érzéstelenítőt adják be propofol, ezen a hozzáférésen keresztül. A páciens érzéstelenítés alatt álló teljes vizsgálata során az alkalmazott figyelemmel kíséri a páciens létfontosságú jeleit, azaz a pulzust, vér nyomás, légzés, oxigéntelítettség és szív EKG-n keresztüli aktivitás.

Anesztézia alatt végzett gasztroszkópia során emlékeztetni kell arra, hogy az érzéstelenítés bizonyos általános kockázatokkal jár, és hogy nem mindenki alkalmas altatásra, például allergia miatt. Előtte érzéstelenítés, minden tényezőt részletesen meg kell vitatni az altatóorvossal. Emlékeztetni kell arra is, hogy a reakciókészség az érzéstelenítést követően egy ideig korlátozott, ezért az érzéstelenítés után 24 órán keresztül nem szabad vezetni, hogy ne veszélyeztesse önmagát és másokat.