Csigolya artéria

Anatómia

Az arteria vertebralis az egyik hajók amelyek ellátják a agy oxigénben gazdag vér tól szív. Átmérője körülbelül 3-5 mm. Párban van elrendezve, vagyis van egy jobb és egy bal csigolya ütőér, amelyek végül egyesülve alkotják a basilaris artériát.

Ez a hajó elsősorban szállít agy szakaszok a hátsó fossa. Ide tartoznak a nagyagy amelyek felelősek a látásért, például az occipitális lebenyért, vagy a hallás és a beszéd megértéséért, például az időbeli lebenyért. A kisagy az arteria vertebralis és az arteria basilaris ágai is biztosítják.

Ez különösen fontos a egyensúly és a összehangolás mozgássorozatok. A felső (koponya) részei agy szárat, a hidat (pons) és a diencephalont is szállítjuk vér a bazilártól ütőér. Ezek az agyi régiók sok koponyaidegmagot tartalmaznak, amelyek felelősek az arc- és szemizmok, valamint az arc érzékszerveinek működéséért, valamint az idegtraktusokért, amelyek összekapcsolják a összehangolás mozgássorozatok. Mielőtt beolvadna a bazilariba ütőér, a csigolya artéria ágakat is ad a felső ellátására gerincvelő és az agytörzs részei, a medulla oblongata. A medulla oblongata szabályozza a test alapvető és létfontosságú funkcióit, például a légzési és keringési szabályozást, valamint a geg reflexet.

Történelem

Az arteria vertebralis a subclavia artéria egyik ága, amely párban is létezik. Körülbelül a depresszió között kulcscsont (kulcscsont), a nyaki izmok és a nyaki gerinc (supraclavicularis fossa), és az első nyaki izom (scalenus izom) mögött fut a nyaki gerincig. A 6. szintjén nyaki csigolya e csigolyán belüli nyílásba lép (Foramen transversarium).

Valamennyi nyaki csigolyatest oldalirányú kiterjedésében (processus transversus) van ez a nyílás, ezért a csigolya artéria a nyaki gerinc mentén húzódhat a fej ezek az egymásra helyezett furatok viszonylag védettek. Az egymásra helyezett lyukakat csigolyacsatornának (Canalis vertebralis) is nevezik. A fej, az artéria a foramen magnumon keresztül jut a hátsó fossa-ba a nyak hoz fej.

Szekciók

Az arteria vertebralis kezdettől fogva négy szegmensre (V1-V4) oszlik. A V1 szakasz az artéria szabad menetét írja le, amíg be nem lép az intervertebrális lyukakba. Itt alakulnak ki az ér belső falában bekövetkező változások, mint például a meszesedés érelmeszesedés előfordul.

Ezenkívül előfordulhat, hogy az érfal az öregedési folyamatok miatt elveszíti rugalmasságát, és így meghajlik, ami (funkcionális) okklúzió. A V2 szakasz a Canalis vertebralison halad át, és itt elsősorban a nyaki csigolyák életkorhoz kapcsolódó változásai révén szűkíthető. V2 és V3 szegmens (az első területe) nyaki csigolya, ahol a csigolya artéria az első nyaki csigolya köré fonódik) a nyaki gerinc anatómiai közelsége miatt a külső sérülések veszélye fenyegeti leginkább, például balesetek esetén. A negyedik szakasz a csigolya artéria azon szakasza, amely a koponya.