Szinonimák tágabb értelemben
Perfúziós rendellenesség
Járványtan
A keringési rendellenességek előfordulása az életkor növekedésével egyre valószínűbb. 45 éves koráig a lakosságnak csak körülbelül 2% -a szenved keringési rendellenességben, a 60-70 évesek körében körülbelül egy tízet érint ez a klinikai kép, a férfiak körülbelül négyszer olyan gyakran betegednek meg, mint azonos korú nők. Ezek az adatok azonban csak a nyugati világra vonatkoznak; más országokban, különösen a fejlődő országokban, sokkal kevesebb ember érintett, főleg az életmód és a kapcsolódó kockázati tényezők miatt (lásd alább).
Okok
A keringési rendellenességeknek számos oka van, ezek közül csak a legfontosabbakat írjuk le itt részletesebben. Az okok között elsősorban a szűkülés ill okklúzió artériák, amit okozhat érelmeszesedés, érrendszeri okklúzió (embólia) vagy annak kialakulása vér vérrögök a ütőér. Egyéb okai a vér hajók (vaszkulitisz), görcsök az erek izmaiban (érgörcsök), túl alacsony vérnyomás (artériás hipotenzió) vagy hirtelen vérzés (például agyi vérzések).
A keringési rendellenesség leggyakoribb oka valószínűleg érelmeszesedés (például meszes carotis artériák), amely szisztémás betegség. Különféle hajók meszesedhet, pl. annak valószínűsége érelmeszesedés az életkor előrehaladtával növekszik. Az arteriosclerosis összefüggésében (szó szerint lefordítva: a kötőszöveti az artériák), a lerakódások a belső oldalán fordulnak elő hajók.
Kezdetben valószínűleg az érfal apró sérülései felelősek ezért. Ezekre a sérülésekre reagálva a test bekapcsolja védelmi rendszerét. Ez egy sor bonyolult biokémiai folyamatot indít el, amelyek lerakódást eredményeznek vér sejtek, vérzsírok, kötőszöveti és bizonyos esetekben kalcium az edényekben.
Ezeket az anyagokat gyakran „plakkoknak” nevezik. Elvileg ezek a lerakódások az artériás rendszer bárhol előfordulhatnak. Mivel azonban az áramlási viszonyok szerepet játszanak a plakkok képződésében, az arterioszklerotikus elzáródások előnyösen ott találhatók, ahol az erek elágaznak, és akadályozzák az egyenletes áramlást.
A keringési rendellenességek általában nem alakulnak ki azonnal. A lerakódások az idő múlásával egyre jobban növekednek, ekkor az artériák átmérője folyamatosan csökken. A testnek ezért sok ideje van arra, hogy reagáljon az érrendszeri változásokra.
Ennek eredményeként egyrészt a kisebb erek most elsősorban a vérellátást veszik át, amely korábban alárendelt szerepet játszott, másrészt úgynevezett bypass áramkörök (collaterális keringés) alakulnak ki az érintett területek körül. Ezért a panaszok gyakran csak akkor jelentkeznek, amikor az arteriosclerosis már jelentősen előrehaladt, és a véráramlás rendkívül korlátozott. An embólia akkor fordul elő, amikor egy ér hirtelen eltömődik, nevezetesen amikor a vérrög, amely az érrendszer egy egészen más, távolabbi pontján képződhetett, elszáll és egy általában kisebb edénybe szorul, bezárva. Ez embólia általában a váltja ki vérrög (trombózis), de okozhatja a daganatos szövetek kitágulása is, magzatvíz vagy akár levegő.
