Mastoiditis: tünetek és kezelés

Rövid áttekintés

  • Tünetek: Nyomás- és fájdalomérzékeny fül mögötti duzzanat és bőrpír, láz, halláscsökkenés, fáradtság, folyadékfolyás a fülből; maszkos formában nem specifikus tünetek, mint például a hasi fájdalom és a fejfájás
  • Kezelés: antibiotikum beadása, gyakran a véráramon keresztül, általában műtét a gyulladt terület eltávolításával
  • Okok és kockázati tényezők: Bakteriális fertőzés általában a túl későn vagy nem elég hosszú ideig kezelt középfülgyulladás után; az akadályozott váladékelvezetés vagy a legyengült immunrendszer kedvez a kialakulásának
  • Diagnózis: Anamnézis, külső vizsgálat, fültükrözés, hallásvizsgálat, további vizsgálatok; szövődmények megtalálására, többek között röntgen és számítógépes tomográfia.
  • Prognózis: Időben történő kezelés esetén a betegség általában gyorsan és tartósan gyógyul; ha nem kezelik, életveszélyes szövődmények, például agytályogok léphetnek fel.

Mi az a mastoiditis?

A mastoiditis (más néven mastoiditis) a fül mögötti csont gennyes gyulladása. Ennek a csontnak (orvosi nevén os mastoideumnak vagy mastoidnak) megnyúlt, hegyes alakja van, amely távolról szemölcsre emlékeztet, innen ered a mastoid folyamat elnevezése (pars mastoidea).

A mastoid folyamat belseje nincs teljesen tele csonttömeggel; belsejét részben nyálkahártya-sejtekkel bélelt üregek töltik ki. Mastoiditisben itt gyulladás áll fenn.

A mastoiditis a középfülgyulladás leggyakoribb szövődménye. A középfülgyulladás elsősorban gyermekeket és serdülőket érint, míg a felnőtteket ritkábban. Ezért a mastoiditis gyakrabban fordul elő gyermekkorban. A középfülgyulladás jó kezelési lehetőségei miatt ritka betegség. 1.2 1.4 gyermekből 100,000-XNUMX gyermeket érint ez a szövődmény.

Krónikus mastoiditis

Az akut mastoiditistől meg kell különböztetni a krónikus mastoiditist, más néven maszkos mastoiditist vagy fátyolos mastoiditist. A krónikus mastoiditis valamivel ritkábban fordul elő, mint az akut mastoiditis, de veszélyesebb. Ebben az esetben a mastoid folyamat is begyullad. Ez a gyulladás azonban nem jelentkezik a mastoiditis klasszikus tüneteivel (például lázzal vagy fájdalommal).

Hogyan lehet felismerni a mastoiditist?

A mastoiditis tünetei körülbelül két-négy héttel az akut középfülgyulladás megjelenése után jelentkeznek. A legtöbb esetben a tünetek már enyhülnek, és hirtelen újra fellángolnak. Az ok ezután mastoiditis lehet.

Általában a mastoiditis tünetei hasonlóak a középfülgyulladás tüneteihez. Egy laikus számára ezért nagyon nehéz különbséget tenni a két betegség között. Akárhogy is, tanácsos a lehető leghamarabb kezelni őket. Általános szabályként ezért elővigyázatossági intézkedésként tanácsos orvoshoz fordulni, ha az alábbi tünetek közül egy vagy több jelentkezik:

  • Fájdalom a fülben és a fül körül. Jellemző az állandó, lüktető fájdalom.
  • „Pulzus lüktetés” a fülben
  • Hosszan tartó láz
  • A hallás romlik
  • Nyugtalanság, alvászavarok, heves sírás (csecsemőknél)
  • Fáradtság

Ha a duzzanat erős, oldalra nyomja le a fület. Ennek eredményeként a fülkagyló jelentősen kinyúlik. Ezenkívül nagy mennyiségű tejszerű folyadék gyakran kiürül a fülből. A beteg megtagadhatja az ételt, és apatikusnak tűnhet.

Kisgyermekeknél nehéz meghatározni, hogy pontosan mik a tünetek. Mind a középfülgyulladás, mind a mastoiditis tünete, ha a gyerekek gyakran megfogják a fülüket, vagy előre-hátra rázzák a fejüket. Sok kisgyermek hányingert és hányást tapasztal. A mastoiditis gyakran kevésbé súlyos csecsemőknél, mint idősebb gyermekeknél.

Hogyan jelenik meg a maszkos mastoiditis?

Az álarcos vagy krónikus mastoiditist nem jelzik egyértelműen olyan tünetek, mint a duzzanat vagy a bőrpír. Inkább nem specifikus tünetek jelentkeznek, mint például általános fáradtság, hasi fájdalom, fejfájás, fáradtság vagy étvágytalanság.

Hogyan kezeljük a mastoiditist?

Az orvos a mastoiditist más bakteriális fertőzésekhez hasonlóan antibiotikumokkal kezeli. Attól függően, hogy mely kórokozók felelősek a mastoiditisért, a különböző antibiotikumok különösen hasznosak. Ha a pontos kórokozók (még) nincsenek meghatározva, az orvos általában széles spektrumú antibiotikumot alkalmaz, például a penicillin csoportba tartozó hatóanyagot. Hatékonyak számos különböző baktérium ellen, de különösen hatékonyak a staphylococcusok és a streptococcusok ellen, amelyek a mastoiditis leggyakoribb kórokozói.

Csecsemőknél és kisgyermekeknél az orvos a legkönnyebben a vénán keresztül (infúzióval, „intravénásan”) adja be az antibiotikumot. Ez biztosítja, hogy a gyógyszer valóban a véráramba kerüljön, és ne köpjék ki újra.

Mastoiditis – mikor szükséges műtét?

Ha a mastoiditis nagyon kifejezett, vagy néhány napos kezelés után sem javul, a duzzanat műtéti eltávolítása szükséges. Ebből a célból az orvos eltávolítja a mastoid folyamat gyulladt területeit (mastoidectomia). Az orvosok azt feltételezik, hogy szinte mindig műtétre van szükség. Csak néhány esetet kezelnek antibiotikumokkal.

Két műtéti módszer áll rendelkezésre, az egyszerű és a radikális mastoidectomia. Az egyszerű mastoidectomia során a mastoid folyamatnak csak a gyulladás által érintett sejtjeit távolítják el. A radikális mastoidectomiában viszont a szakember további struktúrákat távolít el. Ide tartozik a külső hallójárat hátsó fala és a középfül dobüregének felső része.

Annak érdekében, hogy a folyadék (általában genny) kiszabaduljon a fülből, az orvos a műtét során egy vékony csövet (lefolyót) helyez el, amelyen keresztül a genny kiürül.

A műtétet mindig fekvőbetegként végezzük. A fül mögött egy kis bemetszést végeznek, amelyen keresztül a műtétet végzik. A bemetszés gyorsan gyógyul.

A műtét után az érintett személyeknek körülbelül egy hétig a kórházban kell maradniuk. Ezt követően általában tünetmentesek. A műtétet követően antibiotikum-terápiát adnak a szervezetben megmaradt baktériumok elpusztítására.

Mit lehet tenni krónikus mastoiditis esetén?

A diagnózis felállítása után az orvos a krónikus mastoiditist antibiotikumokkal és a legtöbb esetben műtéttel kezeli.

Okai és kockázati tényezők

A csecsemőknél és gyermekeknél a mastoiditis okai általában olyan baktériumok, mint a pneumococcusok, streptococcusok és a b típusú Haemophilus influenzae, csecsemőknél pedig gyakran a staphylococcusok. Mivel nincs külső út közvetlenül a mastoid folyamathoz, a mastoiditis általában más betegségek következménye.

A legtöbb esetben a mastoiditist a fertőzések rendszeres láncolata előzi meg. A gyerekek gyorsan és gyakran megfertőződnek különféle vírusokkal, amelyek aztán torok- és garatgyulladást okoznak. A vírusfertőzés csökkenti a szervezet védekezőképességét. Így könnyen kialakul egy további baktériumfertőzés (szuperfertőzés).

A fertőzések során akadályozott váladékelvezetés kedvez a mastoiditisnek. Ez például erősen duzzadt orr vagy eldugult fül esetén fordul elő. A legyengült immunrendszer szintén kedvez a fertőzéseknek. Az immunvédelem gyengülése például bizonyos antibiotikumokkal vagy kortikoszteroidokkal (például kortizonnal) végzett kezelés során, valamint bizonyos krónikus betegségek (például HIV-fertőzés vagy diabetes mellitus) esetén fordul elő.

Vizsgálatok és diagnózis

Ha mastoiditis gyanúja merül fel, egy fül-orr-gégész (ENT) a megfelelő személy, akivel kapcsolatba kell lépni. Az első konzultáció során felveszi az Ön kórtörténetét (anamnézist). Lehetősége lesz részletesen leírni a tüneteit. Gyermekek esetében általában a szülők adnak tájékoztatást. Az orvos kérdéseket tesz fel, például:

  • Szenvedett Ön (vagy gyermeke) nemrégiben fertőzésben?
  • Mióta jelentkeznek a tünetek?
  • Észrevettél folyást a fülből?

Fültükör (otoszkóp) segítségével megvizsgálja a dobhártyát és a külső hallójáratot. Ezt a vizsgálatot otoszkópiának nevezik. Ha van dobhártya duzzanat, azt többek között fényreflex észleli, amely a dobhártyán más helyen található, mint az egészséges fülben. Ráadásul a fül belülről kipirosodik.

A mastoiditis alapos gyanúja esetén a további diagnózis a kórházban történik. Ez azért hasznos, mert a terápia a lehető leghamarabb elkezdődhet, és sebészeti beavatkozásra lehet szükség. Ilyenkor legkésőbb vérképet vesznek. Ha gyulladás van a szervezetben, a vérvizsgálat bizonyos értékei emelkednek. Ezek közé tartozik a fehérvérsejtek (leukociták) száma, a C-reaktív fehérje értéke és a vérsejtek ülepedési sebessége.

Az orvosok tovább erősítik a diagnózist röntgen vagy számítógépes tomográfia segítségével. A kapott képek bármilyen komplikációt mutatnak – például ha genny halmozódott fel a környező területeken.

Kisgyermekekről gyakran nehéz röntgent és számítógépes tomográfiát készíteni, mert gyakran nem fekszenek eleget. Ezért bizonyos esetekben, ha egyértelmű leletek vannak, amelyek alátámasztják a mastoiditis gyanúját, az orvosok nem végzik el ezeket a kiegészítő vizsgálatokat.

A hallásvizsgálat is általában a vizsgálat része.

A betegség lefolyása és prognózisa

A mastoiditis prognózisa attól függ, hogy mikor észlelték a fertőzést. A másodlagos betegségek elkerülése érdekében az orvos a lehető leghamarabb kezeli a mastoiditist. Minél később kezdődik a terápia, annál több időre van szükség a baktériumok elterjedésére a szervezetben, és annál valószínűbb a szövődmények előfordulása.

Ha a kezelést időben elkezdik, a mastoiditis szövődményei általában elkerülhetők. Következetes kezeléssel a mastoiditis néhány napon vagy héten belül meggyógyul. Eközben a tünetek tovább csökkennek. Maradandó károsodás, például halláskárosodás, ritkán fordul elő.

A mastoiditis szövődményei

Ha azonban a mastoiditist nem kezelik, súlyos szövődmények lehetségesek. Ha a genny felhalmozódása nem folyik kifelé, akkor menekülési útvonalakat keres a mastoid folyamat körül. Ez azt eredményezheti, hogy a mastoid alatt, a csonthártyában kapszulázott genny gyűlik össze.

Az is előfordulhat, hogy a genny behatol a csontok és a legkülső agyhártyák közé (epidurális tályog). Az is előfordulhat, hogy a genny behatol a nyak oldalsó izmaiba (Bezold tályog).

Lehetséges, hogy a baktériumok tovább terjednek a szervezetben a mastoid folyamatból. Különösen veszélyes, ha átterjednek az agyhártyára (meningitis) vagy a belső fülre (labirinthitis). Ha a baktériumok bejutnak a véráramba, vérmérgezés (szepszis) lép fel, amely kedvezőtlen körülmények között akár végzetes is lehet.

A mastoid közelében fut az arcideg is, amely többek között az arcizmokért is felelős. Ha ez megsérül, maradandó süketség és arcbénulás lehet a következménye.

Ha szövődmények lépnek fel, a mastoiditis extrém esetekben életveszélyes lefolyású lehet. Ha a középfülgyulladás tünetei nem enyhülnek, vagy az antibiotikum-kezelés befejezése után újra megjelennek, forduljon orvosához.

Megelőzés

Fontos, hogy a fellépő középfülgyulladást azonnal kezeljék. Ennek során tanácsos feltétlenül követni az orvos utasításait. Ha nem szedi rendszeresen, vagy túl rövid ideig szedi az antibiotikumot, előfordulhat, hogy néhány baktérium túléli a fület, és az antibiotikum szedésének abbahagyása után újra elszaporodik.

Ha középfülgyulladás esetén a tünetek két hét elteltével sem enyhülnek, ha a kezelés ellenére fokozódnak, vagy egy idő után kiújulnak, a mastoiditis kockázatának csökkentése érdekében ismét forduljunk orvoshoz.