Definíció - Mi az a neurotranszmitter?
Az ember agy szinte elképzelhetetlen számú sejtből áll. Becslések szerint 100 milliárd idegsejt végzi a tényleges gondolkodási munkát, és ismét ugyanannyi úgynevezett gliasejt, amely támogatja az idegsejteket munkájuk során, alkotják azt a szervet, amely emberré tesz bennünket embereket ebben a világban. Annak érdekében, hogy ezek az idegsejtek kommunikálni tudjanak egymással, az evolúció során a hírvivő anyagok, a neurotranszmitterek összetett rendszere alakult ki.
Ez valamivel több, mint két tucat kémiai vegyület, némelyik nagyon eltérő, amelyek különböző szempontok szerint különböző csoportokba oszthatók. A leggyakoribb osztályozás kémiai szerkezetükön alapul. Például van egy kis oldható gázcsoport, amelyhez szén-monoxid (CO) és nitrogén-monoxid (NO) tartozik, de az aminosavak nagy csoportja is, az fehérjék, amelyek neurotranszmitterként működnek.
Fehérjék maguk is a neurotranszmitterek csoportját alkotják. Óriási jelentősége van annak, hogy a messenger anyagoknak ez a kiterjedt rendszere a agy benne marad egyensúly, mivel a neurotranszmitterek hiánya vagy többlete pusztító következményekkel jár a működésünkben idegrendszer. A. Részétől függően agy amelyben az egyensúlyhiány bekövetkezik, ez mind a szellemi, mind a fizikai állapotunkat befolyásolhatja Egészség.
Olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, skizofrénia és még depresszió legalább részben az agykémia változásainak eredményei. Másrészről azonban felhasználhatjuk a idegrendszer hogy pontosan ezeket a betegségeket kezelje. A neurotranszmitterek egyébként korántsem azonosak a hormonok. Míg hormonok felszabadulnak a véráramba, és a keringési rendszeren keresztül eljutnak célszerveikbe, a neurotranszmittereket csak a idegrendszer.
A neurotranszmitterek feladatai
Az egyes idegsejteken (idegsejteken) belül, amelyek az embereknél egy méternél hosszabbak lehetnek, az információt elektromos feszültségen keresztül továbbítják, összehasonlítva a tápkábelekkel. Ez a vezetés azonban rendszeresen megszakad, amikor az információt át akarják adni egyik idegsejtről a másikra. Itt játszik szerepet az agyban az neurotranszmitterek segítségével történő információátadás kémiai összetevője.
Meghívjuk azokat a neuronok közötti érintkezési pontokat, ahol a kémiai információátadás történik szinapszisok. Körülbelül egy billió létezik csak az agyunkban. Maguk a neuronok számára alkalmazva ez azt jelenti, hogy minden egyes egyed idegsejt átlagosan 1000 másik idegsejthez kapcsolódik.
A neurotranszmitterek feladata tehát két neuron közötti elektromos impulzus megszakításának áthidalása. Ezt úgy hajtják végre, hogy az impulzus megérkezik a szinapszisba, ami neurotranszmitterek felszabadulásához vezet a Neuron A tároló vezikuláiból a szinaptikus hasadék. Ebben a neuronok közötti résben, amely csak néhány nanométer széles, a hírvivő anyagok diffundálnak a Neuron B megfelelő receptoraihoz.
Itt a kémiai információkat visszaalakítják elektromos információkká. Az a hatás, amelyet az egyes neurotranszmitterek el tudnak érni ebben a folyamatban, nagyban függ attól az agyi régiótól, amelyben ez a mechanizmus zajlik. Ennek eredményeként egy adott neurotranszmitter különféle feladatokat lát el az agy különböző területein. Fontos tudni, hogy a neurotranszmitterek nem mindig gerjesztenek a downstream idegsejt, de gátló hatást gyakorolhat az információk elektromos továbbítására is.
