Nem hajtó perisztaltika: Funkció, szerep és betegségek

A perisztaltika a különböző üreges szervek izommozgását jelenti. Ezek közül a nem hajtó perisztaltika főleg a belekben fordul elő. A bél tartalmának összekeverésére szolgál.

Mi a nonpropulzív perisztaltika?

A perisztaltika a különböző üreges szervek izommozgását jelenti. Ezek közül a nem hajtó perisztaltika főleg a belekben fordul elő. A perisztaltika különböző üreges szervek, például a nyelőcső, gyomor, belek, vagy húgyvezeték. A nem hajtó perisztaltika csak a bél számára fontos. Nem használják szállításra, de biztosítja, hogy a béltartalom jól keveredjen a vékonybélben vagy a vastagbélben. A perisztaltikát az üreges szervek hullámzó mozgása jellemzi. A emésztőrendszer, a mozgások elsősorban a nyelőcsövön keresztül mozgó élelmiszerpép szállítását és összekeverését biztosítják, gyomor és a belek a bél kimenetéhez. A perisztaltikának három formája van. Ide tartoznak a hajtó, a nem hajtó és a retrográd perisztaltika. A propulziós perisztaltikában a béltartalmat az aborális irányban (a végbélnyílás). A retrográd perisztaltika ismét visszaszállítja az élelmiszerpépet. Ez például közben történik hányás. A nem propulzív perisztaltikát ritmikus szegmentáció és oszcillációs mozgás jellemzi, amely folyamatosan keveri az étel pépét vagy béltartalmát anélkül, hogy tovább szállítaná őket. A nem propulzív perisztaltika miatt a béltranzit akár 36 órát is igénybe vehet.

Funkció és feladat

A gyomorportál áthaladása után a nem hajtó perisztaltikája a vékonybél már az élelmiszerpép belépésével kezdődik patkóbél. Ez magában foglalja a belek ritmusos mozgásait, az úgynevezett szegmentációkat. Ezeknek a mozdulatoknak a során a hasnyálmirigy emésztési szekrécióját hozzáadják az ételpéphez, majd tovább keverik. Ugyanakkor azonban hajtó perisztaltika is zajlik, amely tovább szállítja az élelmiszer rostját. A fontos tápanyagok felszívódnak a nagy mozgásokon keresztül. Így mind hajtó, mind nem hajtó bélmozgások előfordulnak a vékonybél. A béltartalom lassan szállul aborális irányba, és először a vastagbélbe kerül (vastagbél). Ban,-ben vastagbél, főleg nem hajtó bélmozgások zajlanak. Ennek során a béltartalmat tovább keverik, megvastagítják és tárolják. A fő mozgalom a vastagbél a keveréshez szükséges szegmensekből áll. Ez hosszú élelmiszer-törmelék szállítási időt eredményez. A béltartalom teljes átjutása átlagosan 30-36 órát vesz igénybe. A szegmentálások során a béltartalom gyakran sokáig ugyanazon a helyen marad. A továbbítás általában nem történik meg ezeken a mozgásokon. Csak ritkán, naponta egyszer-háromszor fordul elő hirtelen hajtóerő tömeg a béltartalom mozgása a végbél. Ezt tömeg a mozgást egy étkezés utáni gastrocolicus reflex váltja ki. A gyomorreceptorok irritációjával az autonóm úton egy jel továbbítódik a vastagbélbe idegrendszer, ezután a meghajtó tömeg mozgás történik. Ez a hirtelen tömeges mozgás az egyetlen módja a béltartalom szállítására a végbélnyílás és kezdeményezzék a székletürítést. A bélmozgás fő összetevője azonban a nem hajtó perisztaltika, amely a keverés mellett a béltartalom tárolásához is hozzájárul. A szegmentálás során a bélizmok összehúzódásának hullámai egyszerre aborálisak és antiperisztaltikusak. A felszálló vastagbélben (a vastagbél egy részében) a béltartalom hosszan tartó visszatartása még mindig elegendő mennyiséget enged meg víz, elektrolitokés zsírsavak felszívódni. Ezenkívül egyes élelmiszer-összetevőket még mindig lebontanak és felhasználnak baktériumok. A bélmozgás ellenőrzését főként az autonóm bélrendszer biztosítja idegrendszer. A ritka tömeges mozgáshoz jelre van szükség a gyomor, amelyet az autonóm továbbít a vastagbélbe idegrendszer. A szegmentálások során gyűrűs szűkületek jelentkeznek, amelyek a hosszanti izomcsíkok (taenia) folyamatosan növekvő tónusával együtt haustra (a bélfal kidudorodása) következményei. A haustrában a béltartalmat hosszabb ideig tárolják, és így továbbra is fontos tápanyagok forrásaként szolgálhatnak.

Betegségek és betegségek

A nem propulzív perisztaltika, amint azt korábban említettük, meghosszabbítja a béltartalom tartózkodási idejét a vastagbél bizonyos területein. Ha azonban a vastagbél gyűrűizmainak szegmentális összehúzódása csökken, a nem propulzív perisztaltika rendellenessége van jelen. Ebben az esetben a béltartalom felgyorsult béltranzitja következik be. Ennek eredményeként vékony testű hasmenés. A bélben való rövidebb tartózkodási idő miatt a béltartalom már nem képes megfelelően kiszáradni. A nem hajtó perisztaltika zavarainak okai sokfélék lehetnek. Gyakran vegetatív-funkcionális hasmenés jelen van. A szorongás vagy fokozott szimpatikus hangnövekedés okozza feszültség. Hasmenés összefüggésében is előfordulhat irritábilis bél szindróma. Itt gyakran a bélperisztaltikát befolyásoló pszichológiai tényezők is nagy szerepet játszanak. Cukorbetegekben polyneuropathiaKülönböző idegek károsodnak, ami zavarokat okozhat a nem hajtó perisztaltikában is, amely képes vezet hasmenéshez és székrekedés. Ebben az esetben a propulzív és a nem propulziós perisztaltika finomra hangolt kapcsolata megszakad. Attól függően, hogy melyik idegek érint, polineuropátiák vizes hasmenést vagy fordítva megakolont eredményezhet. A megakolont krónikus jellemzi székrekedés és megnagyobbodott vastagbél. A hormonális rendellenességek gyakran nagy szerepet játszanak a bélmozgásban is. Például, pajzsmirigy-túlműködés (pajzsmirigy túlműködés) szintén felgyorsult béltranzitot okoz. Ezenkívül számos krónikus bélbetegség befolyásolja a bél gyűrűizmainak működését, és felgyorsult vagy késleltetett bélpályát okoz.