Skizofrénia

Szinonimák tágabb értelemben

• A tudat hasítása
• Endogén pszichózisok
• Skizofrén pszichózisok
• Pszichózisok a skizofrén formából

Meghatározás

A skizofrénia kifejezés megértéséhez először tisztázni kell a kifejezést pszichózis. A pszichózis egy olyan feltétel amelyben a beteg elveszíti kapcsolatát a valósággal (a valós élettel). Általában mi emberek érzékeink segítségével érzékeljük valóságunkat, majd gondolkodásunkban feldolgozzuk.

Összefüggésben a pszichózis vagy pszichotikus állapot mindkettő megzavarható. A skizofrénia a pszichózis egyik formája, amelyben egyrészt az érzékszervi észlelés megzavarható és hallucinációk előfordulhat, másrészt maga a gondolkodás is súlyosan megzavarható. Az észlelések feldolgozása például téveszmékhez vezethet.

Összességében elmondható, hogy a pszichotikus állapotban lévő emberek fokozatosan elveszítik a kapcsolatot a valósággal és ezáltal az életükkel. Egyre nehezebben teljesítik a rájuk ruházott feladatokat (mint partnerek, alkalmazottak, sofőrök stb.). Amit a pszichózis vagy a skizofrénia nem jelent, az a kettészakadt személyiség vagy a többszörös személyiségzavar!

Tünetek

Összességében a klinikai kép vagy a tünetek betegenként eltérhetnek. Bár ezért sok arcú betegségről van szó, a klinikai tünetek 3 osztályra oszthatók: Különösen a skizofrénia szempontjából jellemzőek például a saját ego-érzés rendellenességei egy külső kontroll értelmében, amelyben az érintett személyek az az érzésem, hogy gondolataik nem a sajátjaik, mintha ötleteket adtak volna, vagy elvettek volna tőlük. A téveszmék tapasztalata szintén a skizofréniaé, például paranoia vagy nagyszerűség téveszmék formájában.

Szintén nagyon jellemzőek az akusztikusak hallucinációk kommentálás, többnyire negatív hangok formájában, esetleg más hallucinációk kíséretében. Ezenkívül a gondolkodás és a logikai kombináció általában korlátozott, és a környezet és a tapasztalatok már nem értelmezhetők helyesen. Ez befolyásolja az affektust, vagyis az érzelmi élményüket is, ez magyarázza a látszólagos apátiát.

Bizonyos összefüggésekben azonban nem megfelelő túlreagálás és érthetetlen reakciók is lehetségesek. Ezen tünetek súlyossága a skizofrénia formájától függően változik. A filmekben és a televízióban gyakran megrendezett többféle személyiség a skizofrénia meglehetősen ritka megnyilvánulása.

A fent leírt tünetek egy része nagyon specifikus a skizofrénia vonatkozásában, míg egyes tünetek nagyobb valószínűséggel kísérik. Emiatt 1. és 2. rangú tünetekre vannak felosztva.

• Pozitív tünetek
• Negatív tünetek
• Pszichomotorikus tünetek

Az „első fokú tünet” kifejezés olyan tünetekre utal, amelyek egyértelműen utalhatnak a skizofrénia lehetséges jelenlétére, mivel nagyon specifikusak a skizofrénia vonatkozásában.

Az egyik leggyakoribb elsőrendű tünet a hangok hallása. Itt különbséget tesznek a párbeszéd és a kommentálás hangjai, valamint a gondolatok hangja, vagyis az az érzés, hogy a saját gondolatait megismétli egy másik ember. Ez utóbbiak gyakran azt érzik az emberekben, hogy mások gondolatait diktálják nekik.

Ezenkívül jelen lehetnek a befolyásolás fizikai tapasztalatai, amelyek leírják, hogy az érintett személyek úgy érzik, hogy valaki más hozzáfér a testéhez, és például felemeli a karját, bár nem akarja. Sokan összehasonlítják ezeket az élményeket a bábu érzésével. Az első rang további tünetei a gondolati inspirációk, a gondolat bővítései, a gondolat visszavonása.

Ez utóbbival az érintett személyek úgy érzik, hogy egy természetfölötti lény, mint az ördög, többnyire felteszi nekik gondolataikat, és ezért már nem képesek megragadni a tiszta gondolatokat. Ehhez a tünetspektrumhoz tartozik még az akarat befolyásolása és a téveszmék észlelése, amely így a valós észlelésekhez téveszmés jelentés kapcsolódik. A második fokú tünetek az első fokú tünetekkel ellentétben nem túl specifikusak a skizofrénia szempontjából. Fontos megérteni, hogy ez a rangsor nem jelzi az egyes tünetek súlyosságát vagy hatásait, hanem önmagában leírja e tünetek skizofrénia specifitását.

Ilyen tünetre példa hallucinációk, amely más mentális rendellenességeknél is előfordulhat. Különbséget tesznek akusztikus, vizuális és szagló hallucinációk között. De az affektív rendellenességek a skizofrénia tünetek spektrumának részei is lehetnek.

Ezek a rendellenességek közé tartoznak például a depressziós hangulatok, a túlzott eufória, a zavartság vagy az úgynevezett parathymia, azaz a kifejezés és az érzés közötti különbség. Ez utóbbira példa lehet, amikor az ember nevet, bár valójában nagy szomorúságot érez. Ezenkívül téveszmék vagy ötletek lehetnek jelen az érintett személyben.

Ezek a téveszmék általában a másikhoz kapcsolódnak a skizofrénia tünetei. Például a vizuális hallucinációval rendelkező emberek gyakran elképzelik, hogy téveszmék értelme alatt egy magasabb hatalom üldözi vagy bünteti őket. Számos mentális rendellenesség tünete pozitív és negatív tünetekre oszlik.

Skizofrénia esetén például ezek közé tartoznak az akusztikus és optikai hallucinációk, például a hangok hallása. Az általában jelen lévő téveszmékkel vagy ötletekkel együtt ezek a valóság teljes torzulásához vezethetnek az érintettek számára, és drasztikusan ronthatják az életminőséget. A pozitív tüneteknek tulajdonítható további tünetek a formális és a tartalommal kapcsolatos gondolkodási rendellenességek.

Az előbbieket a skizofrén betegek általában a gondolat blokkolásaként vagy egy magasabb hatalom gondolatlopásaként írják le, ami azt jelenti, hogy már nem képesek követni a logikai gondolkodási folyamatokat. Ezzel szemben a tartalommal kapcsolatos gondolkodási rendellenességek téveszmékkel vagy ego rendellenességekkel járnak. A normális körülmények tehát gyakran magához az emberhez kapcsolódnak, és próbálnak magyarázatot találni rájuk, ami a kívülállók számára többnyire nem érthető.

További pozitív tünetek: A pozitív tünetek felelősek a skizofrénia tipikus képéért, és különösen hangsúlyosak akut rohamokban. Jól reagálnak a gyakori antipszichotikus gyógyszerekre, és sokkal könnyebben kezelhetők, mint a negatív tünetek.

• Viselkedési változások
• Az érzelmi kifejezés zavarai
• Asszociatív relaxáció (Zerfahrenheit)
• Perseverations (ismétlések)
• Neologizmusok (neologizmusok)

A pozitív tünetekkel ellentétben a negatív tünetek kifejezés a normális fizikai és szellemi képességek elvesztésével járó összes tünetet magában foglalja, például mentális hiányt vagy beszédhiányt.

Az affektív rendellenességek is e tünetek spektrumához tartoznak. Ezeket általában a hajtóerő csökkenése és az érdeklődés hiánya kíséri, ami aztán társadalmi visszahúzódáshoz is vezethet. A mentális teljesítmény területén gyakran súlyos korlátozások lehetnek, amelyek a betegség előrehaladtával növekednek.

Ezenkívül erőteljesen csökken a koncentrációs képesség és a beszéd elszegényedése. Ha a skizofrénia már itt jelentkezik gyermekkor és serdülőkor, a motoros készségek korlátai, izomgyengeség és összehangolás problémák is leírhatók. Sajnos a gyógyszeres kezelés kevéssé befolyásolja ezeket a tüneteket, ezért a negatív tünetek kezelése rendkívül nehéz.

Az úgynevezett téveszmében a gondolkodás tartalma (eszmék, hiedelmek) megzavarodik. A téveszmék keretein belül a betegek olyan ötleteket dolgoznak ki, amelyekről meg vannak győződve (a „tudás” értelmében), hogy igazak, pedig nem felelnek meg az igazságnak. Óriási erőfeszítésekkel állnak ki elképzeléseik és elképzeléseik mellett, és általában nem engednek ellentmondást.

Alkalmanként, de korántsem mindig, ezek a felfogások még a kívülállók számára is elég logikusnak és átgondoltnak tűnnek, így valódi „őrületről” lehet beszélni. Vannak „tipikus” téveszmék a skizofréniában.

• Paranoid téveszmék (paranoid téveszmék) Az ilyen típusú téveszmékben a betegek üldözöttnek, fenyegetettnek vagy akár elnyomottnak érzik magukat.

  Például: az elhaladó autók hirtelen a titkosszolgálathoz tartozhatnak. A nem köszöntő szomszéd lehallgató támadást tervez. A csengő levélhordozó hirtelen bérgyilkos lesz. Az utcán állandóan figyelni vagy követni érzed magad.

• Megalománia: Ennek a megalomániának a tartalma a páciens nagyszerűsége.

  Például: A beteg azt hiszi, hogy ő a világ megmentője, a legragyogóbb tudós, Napóleon vagy Jézus közvetlen leszármazottja vagy bármely más, túlságosan képes ember.

• Vezérlés téveszméje: Ez ahhoz a gondolathoz vezet, hogy saját cselekedeteit, gondolatait vagy impulzusait más „hatalmak” vagy emberek befolyásolják és ellenőrzik. Például: az a beteg, aki gondolatait furcsának és megváltozottnak éli meg, szilárdan meggyőződhet arról, hogy szomszédja az utca túloldalán egy eszközzel „besugározza”. Fizikai panaszok, például nyugtalanság vagy gyomor fájdalom más emberek „cselekedeteivel” is magyarázzák.
• Kapcsolati téveszmék: A kapcsolat tévesztésében a beteg bizonyos cselekedetekben, helyzetekben, tárgyakban vagy akár emberekben fontos jelentést lát számára.

  Például: A páciens úgy véli, hogy a televízió vagy a rádió sugározza neki a szövegeket. A közlekedési tábláknak rejtett üzenetük is lehet arról, hogy milyen irányban haladjon a beteg.

• Itt a beteg tud a közelgő pénzügyi tönkremeneteléről, bár a veszély reálisan nincs megadva. Itt gyakran a rokonok gondozása körül forognak az aggodalmak
• Hipochondriás téveszmék: Itt a beteg tudja, hogy legalább egy súlyos fizikai betegségben szenved.

  Ezt a betegséget a beteg gyakran gyógyíthatatlannak és végzetesnek tartja. Számos orvos negatív megállapításai és biztosításai nem tudják lebeszélni erről a meggyőződésről.

• A bűn téveszméje: A beteg tudja, hogy vétkezett egy magasabb vagy alacsonyabb hatalom ellen. Ha az ember hívő, akkor a téveszmék tartalmát gyakran vallásilag befolyásolják.

  Ha nincs különös szellemiség, a bűn kiterjedhet a világi aggodalmakra is.

• Nihilistikus téveszmék: Ez egy téveszme, amely különösen a kívülállókat zavarja. Az észlelt üresség következtében a beteg tagadja saját személyi létét, és ha szükséges, a körülötte lévő világ létét.

Sok skizofrénia-beteg szembetűnő kifejezési módot mutat, ami leginkább a formális gondolkodás változásának tudható be. A formális nem azt jelenti, amit tartalmi szempontból gondol, hanem azt, hogy hogyan gondolkodik.

A jobb magyarázat érdekében az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb formális gondolkodási változásokat. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy ilyen formális gondolkodási rendellenességek természetesen más rendellenességekkel is előfordulhatnak, mint pl mánia, demenciaStb

• Asszociatív lazaság (Zerfahrenheit): Ez azt jelenti, hogy a betegek „Höcksken auf Stöcksken” -ből származnak.

  Még a kívülről érkező kis ingerek is elveszítik a páciens menetét. Összességében a beszéd teljes folyamata összefüggéstlennek tűnik, és nem, vagy csak nagy nehezen érthető. Például: a beteget megkérdezik, hogy ma megkapta-e már a gyógyszerét.

  Azt válaszolja: „Nem, nem akarom őket ... mindig ilyen ostoba mellékhatásaik vannak. A sógorom is hülye. Két éve van együtt a nővéremmel.

  A 2 a 3 előtt jön ... a ház előtt jobb, mint a ház mögött stb.

• Perseverations (ismétlések): Ebben a mentális rendellenességben az egyes szavak vagy mondatok vagy mondatrészek folyamatosan ismétlődnek. Ez azonban a gondolatmenet merev betartását vagy a gondolkodás rugalmasságának hiányát is jelenti.
• Neologizmusok: A betegek új szavakat „találnak ki” és természetesen beépítik beszédfolyamatukba.
• Érzelmi expressziós rendellenességek Ez a fajta rendellenesség olyan rendellenességekre utal, amelyeket sok skizofrén beteg mutat be. Gyakran nagy nehézségeik vannak abban, hogy érzelmileg a helyzetnek megfelelő módon viselkedjenek.

  Egy szomorú üzenetet gúnyolódnak, egy szép helyzet kétségbeesett síráshoz vezethet. Összességében az általános hangulat viszonylag kiszámíthatatlan lehet. Viszonylag rövid idő alatt örömkitörések következhetnek be, majd dühkitörések következnek be.

A hallucinációkat lazán „érzékek téves észlelésének” fordítják.

5 érzékszervünk olyan ingereket biztosít számunkra, amelyekkel a környezettel foglalkozunk. A skizofrénia kapcsán előfordulhat, hogy ezek közül az érzékek közül egy vagy több felveszi és továbbítja a nem létező ingereket. A leggyakoribb a „hallott” hallucináció (akusztikus hallucináció). Itt a betegek vagy irányított, vagy nem irányított hallucinációkat hallanak.

Az irányítatlan hallucinációk például dörömbölés vagy motorzajok. Az irányított hallucinációk gyakoribbak, és általában hang formájában fordulnak elő. Gyakorlóként pontosan meg kell különböztetnie, mit mondanak ezek a hangok a betegnek.

Egyrészt lehetséges, hogy a beteg és a hallucináció között beszélgetés következik be (dialógáló hangok), másrészt a hangok nem a pácienssel, hanem vele szólnak (kommentelő hangok). A harmadik lehetőség különösen problematikus. Ezek a parancsoló hangok (imperatív hangok).

A betegeket gyakran nagyon erősen késztetik arra, hogy engedjenek ezeknek a parancsoknak a béke megtalálásának reményében. A kötelező hallucináció tehát mindig oka a fekvőbeteg-kezelésnek, mivel fokozott az önkárosodás kockázata. (Ha szükséges, a beteg akarata ellenére is.

Lásd még az ápolási törvény témáját). A második leggyakoribb hallucináció a „látott” hallucináció (optikai hallucináció). Mindenféle dolog (állat, ember, tárgy) előfordulhat itt.

Az optikai hallucináció tipikus és jól ismert példája az úgynevezett „fehér egér” Alkohol megvonás csalódás. Ritkán vannak a íz (ízleléses) hallucinációk, amelyek tartalma leginkább evésről és ivásról szól; - a szagolt (szagló) hallucinációk, ahol gyakran rossz szagok vannak (pl. füst és szag bomlás) az előtérben vagy a filc (tapintási) hallucinációkban vannak, ahol gyakran „rovarok másznak”, áramütések vagy viszketés vannak leírva. Skizofrén betegeknél a fokozott észlelés gyakran megfigyelhető még a valódi hallucinációk megjelenése előtt.

A színeket világosabbnak, a hangokat hangosabban érzékelik. A pszichomotorika kifejezés leírja a mozgássorozat azon részeit, amelyek mentális folyamatokkal modulálhatók. A mentális betegségek, például a skizofrénia összefüggésében a psziché és a mozgás közötti kapcsolat megszakadhat, ami különféle tüneteket okozhat.

Ez magában foglalja a mozgásautomatizmusok fejlesztését, amelyek sokféle formában mutatkozhatnak be. Például az emberek képesek kifejleszteni azt az automatizmust, hogy mindig mindent meg kell ismételniük, amit hallanak, vagy mindig olyan mozgást kell végrehajtaniuk, amely ellentétes a megfigyelt emberekével. További tünet a tic, azaz akaratlan izomrángások, amelyek gyorsan megismétlődnek.

Erős motoros nyugtalanság is előfordulhat, például folyamatosan futás például oda-vissza egy szobában. A fent említett tünetekkel szemben, amelyek a megnövekedett mozgással társulnak, a pszichomotoros rendellenességek a mozgás és a hajtás súlyos hiányával is társulhatnak. Az idegesség, amely a legtöbb skizofrén betegben jelentkezik, negatív tünetnek számít, és gyakran a skizofrénia megnyilvánulásának egyik első jele.

Ennek a kifejezett idegességnek a kialakulása a jólét alapvető zavarára vezethető vissza, amely e betegségek összefüggésében fennállhat. Azonban más lehetséges a skizofrénia tünetei, mint például a hallucinációk, szintén idegességhez vezethetnek, mivel az érintett személyek nem tudják, hogyan kell kezelni ezt a helyzetet. Ezenkívül sok pszichomotoros rendellenességben szenvedő beteg motoros nyugtalanságot tapasztal, ami erősítheti az idegesség képét.

A kifejezett nyugtalanság nagyon gyakori a skizofrén betegeknél is. Egyrészt ez a nyugtalanság egy pszichomotoros rendellenességből adódik, amely a betegség kialakulásával is együtt járhat tic, automatikus mozgások vagy a késztetés a folyamatos mozgásra. A nyugtalanság kialakulásában azonban a pszichológiai szempontok is nagy szerepet játszanak.

Például a skizofrén betegek gyakran már nem képesek tisztán gondolkodni, és a betegség előrehaladtával általában olyan téveszmék alakulnak ki bennük, amelyeket optikai és akusztikus hallucinációk fokozhatnak. Mindezek a tényezők oda vezetnek, hogy az érintett személyek soha nem képesek fizikai és szellemi békét találni. A skizofrénia kialakulását az esetek körülbelül felében depressziós vagy depressziós hangulat kíséri.

Ez főleg egy általános mentális és lelki lelassulásnak tudható be, amely a vidámság kialakulásával járhat együtt. Néhány beteg a belső üresség érzéséről számol be. Ennek következménye gyakran a barátokkal vagy a családdal való társadalmi kapcsolatok hűlése, ami teljes társadalmi elszigeteltséghez vezethet. Ezek a tünetek könnyen összetéveszthetők depresszió, ami az egyik oka annak, hogy a skizofrénia ritkán diagnosztizálható ilyen korai stádiumban.

Megfigyelhető a normál szintet meghaladó gondolkodás is. Ez a fent leírt formális gondolkodási rendellenességek közé tartozik, és azt jelenti, hogy a gondolatok ugyanazon, kellemetlen téma körül forognak újra és újra, anélkül, hogy megoldást találnának. Emellett sok beteg keresi a lehetséges magyarázatot a hallucinációk előfordulására, amely aztán gyakran téveszmékkel végződik.

A a koncentráció hiánya a kezdeti skizofrénia nagyon korai tünete, és szinte minden betegnél jelen van. Egyrészt ez annak az általános jóléti zavarnak köszönhető, amely sok skizofrén betegben jelen van. De ennek oka lehet az úgynevezett gondolatvesztés is, amelyről sok érintett személy panaszkodik.

Ezután leírják, hogy már nem tudták megragadni a tiszta gondolatokat, mert valaki más, általában egy magasabb hatalom rabolja el tőlük gondolataikat. Ezenkívül a gyakran előforduló akusztikai és optikai hallucinációk állandó ingerlési jóllakottsághoz és figyelemeltereléshez vezethetnek, ami aztán súlyos a koncentráció hiánya. A legtöbb skizofréniás beteg súlyos alvási rendellenességekben szenved a betegség folyamán, ami a sok lehetséges tünet eredménye.

Például a gyakran előforduló mentális és motoros hiperaktivitás azt jelentheti, hogy az érintettek nem tudnak pihenni. A paranoid skizofrénia általános formájával sok beteg téveszmékben is szenved, amelyek üldözési téveszmékkel járnak, és alvászavarokhoz vezetnek. Továbbá az esetleges akusztikus hallucinációk az alvászavarok kialakulásának lehetséges okai.

Az alvási rendellenességeket általában a kezelésével kezelik altatók még skizofrénia esetén is. A személyes megjelenés elhanyagolása a kezdeti skizofrénia másik korai tünete, olyan egyéb tünetek mellett, mint a depressziós elégedetlenség vagy emlékezet rendellenességek és az érintett személyek körülbelül 20-40% -ában fordul elő. Ez a tünet általánosnak minősül Egészség rendellenesség, és a higiénia elvesztésével jár.

Ez annak köszönhető, hogy sok skizofrén beteg introvertált és személyes megjelenése egyre kisebb szerepet játszik számukra. Ezt a tünetet általában fokozza a fokozott társadalmi elszigeteltség. A skizofrén betegeknél nagyon gyakori, hogy a kívülállók úgy érzik, hogy hazudnak nekik, amikor a beteg leírja téveszmeit, vagy hallucinációkról beszél, amelyeket látott vagy hallott.

Ez azonban általában elfeledteti az embereket, mennyire érzi magát valóságosnak a skizofréniában szenvedő ember, amikor ilyen hallucinációi vagy hangészlelése van. Így az érintett személyek általában nem tudják megkülönböztetni, hogy valami valóban valós-e, vagy csak a hallucináció része. Ezeket a benyomásokat fokozza a téveszmék kialakulása, és az észleléseknek felsőbb okokat keresnek, amelyek aztán hamarosan hazugságnak tűnnek a kívülállók számára.

Ezzel szemben a skizofrén betegek valóban hazudhatnak annak érdekében, hogy eltitkolják a betegség tényleges jelenlétét vagy mértékét a rokonok elől. Ez a jelenség általában a betegség kezdetén hangsúlyosabb. A kezdő skizofrénia egyik korai jele lehet a jólét romlása, például fokozott ingerlékenység.

Különösen igaz ez a betegség legelterjedtebb formájára, a paranoid skizofréniára, amely a téveszmék és hallási hallucinációk kialakulására összpontosít. A betegeknek gyorsan az a benyomásuk támad, hogy minden más ember hazudik nekik, és nem akarnak hinni nekik, ami aztán súlyos ingerültségként nyilvánulhat meg. Számos skizofrén betegnek problémái vannak egy lassan mozgó tárgy folyamatos szemmel követésével, és a gyors és rángatózó tekintetsorozatok miatt kudarcot vallanak.

Azt, hogy ez tisztán mentális stressznek vagy kifejezetten skizofrénának tulajdonítható-e, még nem sikerült egyértelműen megállapítani. Jelenleg tanulmányok folynak erről a témáról annak érdekében, hogy a szkizofrénia korai stádiumban felismerhető legyen a szemmel, de a szemvizsgálat még nem része a mai diagnosztikának. A „maradványtünetek” kifejezés minden olyan tünetet magában foglal, amely a betegség sikeres terápiája vagy gyógyulása. Skizofrénia esetén ez általában akut epizód után fordul elő.

Általánosságban elmondható, hogy a negatív tünetek sokkal dominánsabbak, mint a pozitív tünetek. Például sok olyan betegnél, akiknél akut szkizofrénia fordult elő, a személyiség változó mértékű változásokat mutatott, gyakran depressziós hangulatokkal és társadalmi elvonulással együtt. Ezen felül a emlékezet és a koncentrációs rendellenességek egyes betegeknél állandóak lehetnek. Csak a betegek kis részénél nem lehet kimutatni maradványtüneteket az akut epizód alábbhagyása után.