A ütés keringési rendellenesség a agy. Ennek eredményeként a agy már nem elegendő oxigénnel és tápanyaggal látják el. A következmények súlyos károsodásokban nyilvánulnak meg, amelyek a betegség mértékétől és helyétől függenek agy kár. Utána szív betegség és rák, ütés a harmadik leggyakoribb halálok és a tartós fogyatékosság leggyakoribb oka Németországban. Egyéb kifejezések: apoplex vagy cerebrovascularis sértés.
Gait képzés
Után ütés, a járás képessége három betegből kettőben súlyosan károsodott vagy lehetetlen, ezért meg kell tanulniuk a semmiből járni. Különösen hemiplegia vagy extenzor betegek görcsösség a hajlító hajlam nehezen jár. Mielőtt megkezdődhet a járásképzés a helyes járás értelmében, alapvető követelmények, mint például a jó testtartás-ellenőrzés és egyensúly, megfelelő motoros irányítást és az alsó végtag izomerejét kell edzeni.
A megfelelő gyakorlatokat a lehető legkorábban el kell kezdeni, lehetőleg a stroke utáni első 3-30 napon belül. Ezután minden nap legalább 15-30 perc járásedzést kell elvégezni. Számos rehabilitációs létesítményben a járásképzést robotikusan támogatják.
Lehetővé teszi a beteg számára, hogy övtartással és súlycsökkentéssel gyakorolja. Ennek előnye, hogy a beteg már korai stádiumban elkezdheti a járást, és a helyes súlyátadással helyesen gyakorolhatja a járási fázisokat. Alternatív megoldásként a járásedzést a között is elvégezhetjük bár, rajta futás oktatóval vagy két személlyel a rögzítéshez. A gyakorlati járásképzés mellett az úgynevezett „Mentális gyakorlatot” is el kell végezni: A beteg pusztán kognitív módon képzeli el a járás egyes mozgásait. Tanulmányok bebizonyították, hogy ez a képzelet önmagában aktiválja a megfelelő agyterületeket, és pozitív hatással van a tényleges járásra.
Tünetek
A a stroke tünetei az edény helyétől és kiterjedésétől függ okklúzió. Például, ha agyvérzés az agy homloklebenyében következik be, akkor a koncentrációzavarok és a motoros kontroll zavarai mellett személyiségváltozások is előfordulhatnak. Ha viszont a kisagy érinti a stroke, az érintett személynek nehézségei vannak a egyensúly és a összehangolás.
Ha az agytörzset érinti a stroke, akkor a stroke különösen életveszélyes. Ennek oka, hogy az agytörzs szabályozza a szív arány és lélegző mérték. Ezekkel a példákkal azt kívánjuk szemléltetni, hogy minden stroke-nak különböző tünetei vannak.
A leggyakoribb tünetek azonban a következők: paresis (bénulás), érzékenységi rendellenességek, egyensúly rendellenességek, afázia (a beszéd megértésének és a szóalkotás zavara), apraxia (nehézségek a konkrét mozgások és cselekedetek végrehajtásában), emlékezet rendellenességek, ataxia (járási rendellenességek) és látászavarok. Durván megkülönböztetik, hogy a stroke a bal féltekén (= domináns félteke) vagy a jobb féltekén (nem domináns félteke) történt-e. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert a tünetek mindig a stroke ellentétes (= ellentétes) oldalán jelentkeznek.
Ha a bal agyféltekében szélütés lép fel, a beteg a jobb oldalon megbénul. Az agy bal agyféltekéjében agyvérzésben szenvedő betegek gyakran hemiplegia, afázia (beszédzavar), hemianopszia (látásromlás és hemiplegikus látómező veszteség) és az információfeldolgozás lelassulása miatt szenvednek. Ezenkívül gyakran előfordul a csalódottság és a kényszeres hajlam csökkent toleranciája. Ha viszont a stroke a jobb agyféltekében lokalizálódik, a hemiplegia mellett az elhanyagolás (a szoba vagy a test egyik felének elhanyagolása), emlékezet rendellenességek, koncentrációs problémák és érzelmi instabilitás lépnek fel.
- Agyvérzés tünetei
- Gyógytorna Bobath szerint
- Fizioterápiás koordináció és egyensúly edzés
