Száj

Szinonimák

Latin: Os, Oris görög: Stoma Angol: Száj

Meghatározás

A száj testüreg, amely nemcsak az étel beviteléért, hanem a hang kialakulásáért is felelős. Ez alkotja az ember felső részét emésztőrendszer.

Anatómia

A szájat több szerkezet korlátozza. Az elülső határt az ajkak alkotják (szeméremajkak oris) és a hátsó határt a szűkülete képezi a torok (isthmus faucium). A szájíz (palatum) és a száj töve (diafragma oris) alkotnak határt felül és felül egyaránt.

Az oldalsó határt az arcok (buccae) alkotják. Az e struktúrákkal körülvett teret a szájüreg (cavum oris). Fel van osztva a szóbeli előcsarnokra (Vestibulum oris), a fő üregre (Cavitas oris propria) és a garat vagy a garat szűkületére (Isthmus faucium).

Az előcsarnok az arca, az ajkak és a fogak közötti terület. Az ajkak alkotják a bejárat hoz szájüreg. Egyesek kiválasztó csatornái nyálmirigyek, például a fültőmirigy (Glandula parotidea), valamint a kisebbeké nyálmirigyek (Glandulae labiales és Glandulae buccales), a szóbeli előcsarnokba nyílnak.

A fő üreg tartalmazza a nyelv és a fogak, amelyek csökkentik a bevitt étel mennyiségét. Az ember funkciója szájüreg az élelmiszer felszívása és előkészítése a későbbi emésztésre. A szájat speciális nyálkahártya szegélyezi, amely többrétegű laphámból áll hámszövet. Ez a többrétegű laphám hámszövet többnyire keratinizált, de részben keratinizálatlan is.

Mikrobiológiai

Az emberi szájban sokféle lakozik csíra. A szájban felhalmozódó mikroorganizmusok egészét szóbeli flórának nevezzük. Mikroorganizmusok közössége, amely szerepet játszik az emésztési folyamatokban és a szervezet immunvédelmében.

Különféle baktériumok és a gombák alkotják a legnagyobb részt. Az élettani orális összetétele nyálkahártya magában foglalja az aktinomicetákat, a laktobacillusokat, a neisseria és a streptococcus. Megkülönböztetünk olyan mikroorganizmusokat, amelyek mindig gyarmatosítják a szájat (rezidens szájflóra) és azokat, amelyek csak ideiglenesen vannak (átmeneti szájflóra).

Néhány baktériumok előfordulásáért felelős lehet csontszú. A kariogén leggyakoribb képviselője csíra a Streptococcus mutans. Egyéb baktériumok a nyálkahártya gyulladását vagy akár az íny gyulladása (periodontitis).

A mikroorganizmusok szintén nagy szerepet játszanak a rossz lehelet kialakulásában. Az nyelv nagy, nagyon durva felületi szerkezettel rendelkezik, amelyen csíra különösen jól tud befizetni. A baktériumok lebontják az ott maradt ételt, és rossz, kénes szagot képeznek, amelyet rossz leheletnek nevezünk.