Szinonimák
Vérkeringés, nagy testkeringés, kis testkeringés Orvosi: Kardiopulmonális keringés
Meghatározás
A szív- és érrendszer két különálló rész (a kicsi és a nagy rész) összetételeként képzelhető el testkeringés), amelyek sorba vannak kapcsolva. Összekapcsolja őket a szív. A nagy keringési rendszer tápanyagokkal látja el a testet, és a test bal oldalán indul szív kimenetével a jobb pitvar. A kis forgalom jobbról megy szív a tüdőn keresztül gázcserére és beáramlik a bal pitvar.
A szív- és érrendszer felépítése
A szív- és érrendszer nagyjából a vér hajók és a szív, mint izomszivattyú (a a szív feladata), amely lehetővé teszi a vér hogy keringjen a testen és ellátja a szöveteket oxigénnel és tápanyagokkal. A szervek és a test szövetei oxigént fogyasztanak. Ennek megfelelően új, oxigénben gazdag vér folyamatosan kell szállítani.
Erre a célra a „felhasznált” vért a vénákon keresztül szállítják vissza a szívbe. A végtagok és szervek sok kisebb vénája egyesül a hasban és a felső mellkasban a nagyban vena cava (vena cava felsőbb és alsóbbrendű). Ez felülről és lentről nyílik a jobb pitvar a szív.
Innen a vér egy szelepen át a jobb kamra majd egy másik szelepen keresztül kilökődik a jobb és a bal tüdőbe. Ott a vér ismét oxigénnel dúsul. A vér ezután a tüdőből a bal pitvar a szív, egy szelepen keresztül a bal kamra majd át a nagy fővezetéken ütőér (aorta) vissza a nagy vérkeringésbe.
Innentől kezdve az artériákon keresztül eloszlik a testben, és oxigént és tápanyagokat juttat el az összes szervhez és végtaghoz. A környezeti feltételektől (hő, hideg, megterhelés, pihenés) függően a szív megváltoztatja ütemfrekvenciáját. A vér hajók bővülhet vagy összehúzódhat.
Ha kint hideg van, a vér hajók a végtagokban összehúzódnak, így kevesebb vér áramlik oda, és a test nem hűl le olyan gyorsan (központosítás). Ezzel szemben, amikor meleg van, az edények kitágulnak, amikor a test megpróbálja felszabadítani a felesleges hőt, és állandó szinten tartja a test belső hőmérsékletét. Az izzadás is ezt a célt szolgálja.
A fizikai megterhelés során az erek is kitágulnak, különösen az izmokban lévő edények, mivel ezek több oxigént igényelnek a megterhelés során. Ennek megfelelően a vér térfogata nagyobb keresztmetszeti területen oszlik meg. A szívnek most gyorsabban kell vernie ahhoz, hogy elegendő térfogatot keressen az érrendszerben.
A sportolóknál az edzés eredményeként a szív idővel megnő. Ennek eredményeként több hangerőt képes kiadni ütemenként, így alacsonyabb ütemfrekvenciát igényel mind nyugalomban, mind stressz alatt. Ez magyarázza a gyakran lényegesen alacsonyabb pihenést szívfrekvencia a sportolók.
Összességében a szív- és érrendszer nagyon összetett, és a legkisebb erekből (kapillárisokból) áll a nagy artériákig és vénákig, amelyek a vért a szívbe vezetik. A kardiovaszkuláris rendszer szabályozása szintén nagyon összetett és nagyon rugalmasan alkalmazkodik az egészséges emberek különböző állapotaihoz. Az artériák az erek, amelyek elvezetnek a szívtől, a vénák a szív felé áramló erek.
Ha a vénák - különösen a láb - már nem képesek elég gyorsan visszavezetni a vért a szívbe, vastagbél (varicusok) fejlődnek. Lassítva a véráramlást a mélyben érEgy vérrög (trombus) képződhet, ami a trombózis. Ha ilyen a vérrög elszabadul, és beviszik a tüdő a vérárammal, életveszélyes tüdő embólia kialakulhat.
