Szinonimák a legtágabb értelemben
Anyasági segély
Bevezetés
A szülészet, más néven tokológia vagy szülészet, orvosi szakterület, amely a ellenőrzés a normális és kóros terhesség, valamint a születés és a szülés utáni gondozás. A szülészet a nőgyógyászat egyik különlegessége. A szülész és szülésznő tevékenysége szintén a szülészet területére esik.
Hosszú ideig a szülészet volt az egyetlen olyan orvosi terület, amely kifejezetten a nőket kezelte. A nők egyéb kóros rendellenességeit nem szakképzett orvosok kezelték. Így a nőgyógyászat területe csak a modern korban fejlődött ki.
A szülészet területét egészen a 17. századig női területnek tekintették. Csak ezután képezték a férfiakat úgynevezett szülészként is. A szülésznők túlnyomórészt gyakorlati tevékenységeit az ókori Görögországból hárították.
A szülésznőből az orvosba való átmenet ekkor folyékony volt. A kora újkor óta különös hangsúlyt fektetnek a bábák szakmai képzésére. Így születtek a szülésznői tankönyvek és a szülésznői előírások.
Az első nyomtatott szülésznői tankönyv 1513-ból származik, és Eucharius Rösslin orvos írta. A szülésznői előírások azonban hátrányokat is hoztak. A szülésznőket fokozatosan kiszorították vezető tisztségükből, és a városi orvosok, akik tudásukat maguk a szülésznőktől tanulták, átvették a vezető pozíciókat.
A prenatális diagnosztika viszont csak a 20. század közepén változott meg. Addig a szülésznőknek és az orvosoknak egyszerű eljárásokra és fizikális vizsgálat. Az Ian Donald által 1957-ben kidolgozott Contact Compound Scanner fejlesztése és Richard Soldner által 1965-ben elkészített valós idejű szkenner révén sokkal pontosabb ismereteket lehetett szerezni egy terhesség, annak lefolyása és a gyermek.
Ez nemcsak a szülészek, hanem a kismamák számára is nagy előnyöket hozott. A prenatális diagnosztika mellett a magzatelhajtás szintén nagy változáson ment keresztül. Míg a múltban magzatelhajtás nagy kockázatokkal járt, a szövődmények ma annyira csekélyek, hogy az abortusz aligha vezethet veszélyes helyzethez az anya számára.
Terhes nők gondozása a teljes időszakban terhesség a szülés során pedig a szülészek tevékenységi területe. A terhes nő első vizsgálatára és konzultációjára a lehető leghamarabb sor kerüljön, a terhesség kezdete után terhesség rendellenességek, például egy méhen kívüli terhesség. Ha a terhesség nem figyelemre méltó, akkor a következő vizsgálatok elvégezhetők a szülési irányelvek szerint, azaz 4 hetente, a terhesség 32. hetéig (SSW), majd 2 hetente a születési dátumig.
Ezek Egészség biztosítási ellátások. A gyakorlatban azonban Saling szerinti vizsgálati séma ajánlott. Az első 4 hónapban (a terhesség 1. - 16. hetéig) megelőző vizsgálatot végeznek 4 hetente, a következő 3 hónapban (a terhesség 17. - 28. hetében) 3 hetente és az azt követő 2 hónapban (29. - A terhesség 36. hete) 2 hetente.
Ezt követően a beteget hetente, a terhesség 40. hetéig, és a számított születési dátum után 2 naponta vizsgálják. Ha a gyermek a számított születési dátum után 10 nappal még mindig nem született, az anya kórházi felvételét jelzik. A terhes nők szülészeti vizsgálatának kezdeti vizsgálata alapos anamnézist tartalmaz, azaz életkor, név, családi állapot, hivatás, az előző születések és terhességek száma.
Meg kell vitatni a korábbi terhességek problémáit vagy rendellenességeit is. Ezenkívül az anya krónikus betegségei vagy olyan fertőzések, mint pl májgyulladás, HIV és rubeola ellenőrizni kell, valamint a család más ismert betegségeit. A pontos születési dátum kiszámításához hasznos tudni a nő ciklusát, és így utolsó menstruációjának első napját.
Minden megelőző vizsgálaton a következő vizsgálatokat kell elvégezni: A jelenlegi helyzet alapos anamnézise. Például az elmúlt hetekben bekövetkezett változások a gyermek mozgásával, vérzéssel vagy egyéb panaszokkal kapcsolatban. Az anya testtömegét is minden alkalommal meg kell mérni.
Az 1-1.5 kg / hó súlygyarapodás normálisnak tekinthető. A terhesség okozta magas vérnyomás kimutatásához rendszeresen mérni kell. A határérték 140/90 Hgmm. A vizeletet is rendszeresen ellenőrizni kell fehérjék vagy cukor a terhesség felismerése érdekében cukorbetegség korai.
Ezenkívül a vér tesztet rendszeresen el kell végezni a kizárás érdekében vérszegénység. Mint a fizikális vizsgálat módszer az optimális szülészet számára, elvileg meg kell tapintani a szemfenék szintjét a gyermek időben történő fejlődésének ellenőrzése érdekében, és hüvelyi vizsgálatot kell végezni a méhnyak, méhnyak és kismedencei helyzet. A szülészet egyéb megelőző intézkedései a következők: ultrahang terhesség alatti vizsgálatok, kivéve, ha a terhesség magaskockázati terhesség.
Ezek ultrahang a szűrések a terhesség 10., 20. és 30. hete körül zajlanak. Az első ultrahang a gyermek helyzetének meghatározására szolgál a méh. Ezenkívül a születési dátum kiszámítható a gyermek mérete alapján.
A másik két ultrahang vizsgálatot elsősorban a magzati rendellenességek kizárására és az időben történő fejlődés ellenőrzésére használják. Ezenkívül a kiszámított esedékességet újra ellenőrzik és szükség esetén korrigálják. Ezenkívül a terhesség 28. hetétől kezdve a gyermek szívverését rendszeresen ellenőrizni kell CTG alkalmazásával.
Rh-negatív anyák esetében a rhesus-profilaxist ebben az időben el kell végezni, hogy elkerüljék az Rh-pozitív gyermek születésekor bekövetkező esetleges szövődményeket. A terhesség 30. hetétől kezdve fontos meghatározni a gyermek pontos helyzetét. Vagyis, hogy a gyerek az ő hazudik-e fej a medence felé.
A májgyulladás A B szűrést a születés dátumához a lehető legközelebb végezzük. Ha a gyermek letelte a születési dátumot, a szívverés nagyon rendszeres ellenőrzése és az ultrahangvizsgálatok azt mutatják, hogy vér a magzati szervekben történő áramlás elengedhetetlen a gyermek esetleges alulkínálatának észleléséhez. A szülésznői szülésznők tevékenysége széles területet ölel fel, és nem nagyon különbözik az orvosokétól.
A szülésznő a szülésznői törvények szerint kiképzett orvos nélküli szülésre. Az orvos azonban nem szülhet szülésznő nélkül. A szülés során a szülésznő segíti a kismamát a korai szülési fájdalmak kezelésében.
Tanácsot ad és segít fájdalom menedzsment. Fiziológiai spontán szülés esetén válaszolnia kell a szülő nő kívánságaira és gondjaira is. Például a pozíció megváltoztatható.
A szülésznőnek ugyanakkor meg kell különböztetnie az élettani és a kóros születési folyamatot is, és kétség esetén cselekednie kell, vagy orvoshoz kell fordulnia. Vészhelyzetekben a szülésznőnek képesnek kell lennie arra, hogy önállóan járjon el, például kiszabadítsa a gyermek beszorult vállát. Ha orvoshoz kell fordulni, a szülésznő szülészként jár el az orvosnál, és császármetszés közben is segít.
A szülésznő a szülés során átveszi a fogamzásgátlót. Felveszi az anyát a szülőszobába, figyelemmel kíséri tábornokát feltétel, ellenőrzi összehúzódások és az orvossal folytatott konzultációt követően oxitocicideket vagy fogamzásgátlókat ad. Ezenkívül értékelnie kell a születés előrehaladását a gyermek nyitásának ellenőrzésével méhnyak valamint a csecsemő hozzáállása és helyzete, valamint a medencébe lépés, annak érdekében, hogy a testtartás rendellenességeit vagy más szövődményeket korai stádiumban észleljék.
Továbbá ő felel az állandóért ellenőrzés a gyermek CTG segítségével értékeli magzatvíz kóros vérzés esetén, és ha szükséges, magzatot végezhet vér elemzés a magzati helyzet jobb felmérése érdekében. A kiutasítási szakaszban megakadályozza, hogy a csecsemő túl korán nyomja meg a megelőzést méh szakadás az anya megfelelő légzésre irányításával. Anya és gyermeke érdekében a kiutasítási időszak nem lehet hosszabb 60 percnél.
A teljes kiutasítási időszak alatt a magzat megfelelő forgatása fej ellenőrizni kell. Ezenkívül a gyermeket a CTG-vel folyamatosan ellenőrizni kell. A szülésznő feladata az is, hogy megvédje a perineumot a repedéstől, esetleg egy epiziotómia végre kell hajtani.
A szülés után ő felel a zsinór levágásáért és az azt követő munkákért elsősegély. Magasság, súly és fej kerülete kerül mérésre. Ezenkívül ellenőrizzük, hogy az összes testnyílás helyesen van-e elhelyezve, és egyéb rendellenességeket kell észlelni.
Az újszülött gondozása mellett a szülésznő az anya utógondozásáról közvetlenül a szülés után is gondoskodik. A szülésznő az anya fontos kapcsolattartója a szülés utáni időszakban is. Fontos tippeket ad a csecsemő táplálkozásával és gondozásával kapcsolatban, ellenőrzi az anya szöveti regresszióját és regressziós tornát kínál. Az összes terhes nőnek csak körülbelül 4% -a szül pontosan a kiszámított időpontban.
A legtöbb gyermek +/- 10 nappal a számított dátum körül születik. A szülészet néhány héttel a számított születési dátum előtt kezdődik. Körülbelül 4 héttel a tényleges születés előtt a méh csökkenni kezd.
Ez kíséri enyhe összehúzódások. Ez idő alatt a fej is az anyai medencébe kerül. Multiparturiens nőknél a fej a szülés előtt viszonylag keveset léphetett a medencébe.
Néhány nappal a szülés előtt, koordinálatlanul összehúzódások előfordul. Ezen felül a méhnyak a születés előtti napokban lágyabbá válik, és a méhnyak kissé megnyílik. Ha a méhnyak nyálka hozzáadott vérrel távozik, ez annak a jele, hogy a szülés hamarosan elkezdődik.
A normális születési folyamat 3 szakaszra oszlik. A nyitási időszakban az összehúzódások lassan rendszeressé válnak. A nyitási összehúzódások 3-6 percenként fordulnak elő, és a teljes fázis 7-10 órán át tart az első anyáknál, és körülbelül 4 óra több anya esetében.
Ezenkívül ennek a fázisnak a kezdetén a hólyag bekövetkezik. A nyitási szakasz a méhnyak teljes kinyitásával zárul. A kiutasítási szakasz a méhnyak nyitásával kezdődik.
Ez a fázis körülbelül 1 óráig tart, azaz kb. 20 összehúzódás az első anyáknál és kb. 30 perc a többszörös anyáknál. Ebben a szakaszban folyamatos ellenőrzés CTG segítségével elengedhetetlen. Ha a gyermek feje vagy farja alacsonyabb, akkor a sürgető késztetés növekszik.
Ha fennáll a túlfeszülés vagy a perineális könnyek veszélye, an epiziotómia általában az ellenőrizetlen szakadás megakadályozása érdekében kell elvégezni. Abban a pillanatban, amikor a fej áthalad, tilos a préselés és a perineális védelmet alkalmazzák. A szülésznő az egyik kezét a perineumra helyezi, és igyekszik elkerülni a könnyezést.
Az egész szülés során a gyermeknek 5 fordulatot kell tennie, hogy az optimális helyzetben maradjon. A szülés / szülészet után bekövetkezik az úgynevezett utószülési időszak. Először a köldökzsinór gyermekét le kell vágni.
Erre 3 alkalommal van lehetőség. Közvetlenül a szülés után, kb. 1. perc vagy a köldökzsinór a pulzálás leállt.
A szülés utáni fázis összehúzódásai egyrészt a méh méretének csökkentését, másrészt a placenta. Ez általában körülbelül 30 percet vesz igénybe. A vérveszteség a placenta leválásakor általában körülbelül 300 ml.
A leválás folyamatának felgyorsítása és a lehető legkisebb vérveszteség érdekében gyakran fogamzásgátlót adnak. Ha a placenta leválása késik, vagy csak részleges leválás történik, a placenta manuálisan leválasztható. Hogy csökkentsék fájdalom a születés során, Buscopan® adható az izomgörcsök csökkentésére.
Ha a kontrakciók túl erősek, a szülés nem folyik rendszeresen, császármetszést lehet végezni, vagy az anya kérésére epidurális kezelést lehet alkalmazni. Ebben az eljárásban a helyi érzéstelenítő az alsó csigolya régió epidurális terébe injektálják. Nincs kockázat gerincvelő sérülés.
Harmadik lehetőségként egy pudendal blokk hajtható végre. Itt egy helyi érzéstelenítő a genitális régióba injektálják a perineális enyhítésére nyújtás fájdalom. Ez ellazítja a medencefenék az izmokat, a perineális területet, a szeméremtestet és az alsó hüvelyi területet érzéstelenítik anélkül, hogy befolyásolnák fájdalom vajúdás vagy a sürgető késztetés.
Erre utalhat hüvelyi operatív szülés, az anya kérésére vagy korán epiziotómia. A rendszeres szülés a leggyakoribb szülési forma. Vannak azonban különböző helyzetbeli rendellenességek, amelyek problémákhoz vezethetnek a szülés során, szükségessé tehetik a szülész / szülész beavatkozását, vagy császármetszést tehetnek szükségessé.
A testtartási anomáliák akkor fordulnak elő, amikor a csecsemő fejét nem tartják rendszeresen, azaz az állát enyhén nyomják az mellkas. A testtartási rendellenességek általában nem váratlan állapotok, mivel gyakran a születési csatorna kiigazítását jelentik. Különbséget tesznek az elülső fő helyzet között.
Itt a gyermek viszonylag egyenesen tartja a fejét. Így az átmérő, amelynek át kell haladnia a medence közepén, nagyobb lesz. Ezt gyakran alábecsülik.
Egy másik lehetőség a homlokhelyzet. Itt a gyermek túlnyújtja a fejét, és születésekor a homlok a szülőcsatornából kerül előbb. Mivel itt az átmérő a legnagyobb, ez a legkedvezőtlenebb helyzet. A testtartási rendellenességek utolsó típusa az arcpozíció.
Itt a fej teljesen túl van nyújtva. Gyakran lehet spontán szülni, de a császármetszést nem szabad késleltetni, ha ezt jelzik. A születések kb. 5% -ában a gyermek a nadrágbemutatóból születik.
A gyermek nem fejjel elöl, hanem farával születik. Rugalmassága és a fejével ellentétben kisebb mérete miatt ez kevésbé alkalmas a születési csatorna tágítójának. Ezenkívül a születés egy bizonyos pontján a köldökzsinór összenyomódik, oxigénhiányt eredményez a gyermekben.
Ezenkívül a fejnek sokkal nagyobb ellenállásnak kell születnie. Ennek eredményeként a fejre gyakorolt nyomás- és húzóterhelés, nyak és a gerinc jelentősen nagyobb, és neurológiai rendellenességekhez vezethet. Ezen okokból kifolyólag mindig alaposan ellenőrizni kell a nadrágbemutatót.
Ha a legkisebb kétség merül fel abban a tekintetben, hogy a szülés komplikációk nélkül is folytatódhat, császármetszést kell végezni. A medence végállása gyakoribb a koraszülötteknél, mivel a gyermek fiziológiailag a medence véghelyzetében fekszik a 2. trimenon végéig, és csak a 3. trimenonig forog. A nagy erőfeszítések és a szövődmények magas aránya miatt a terhesség 36. hete előtt született gyermekeket császármetszéssel kell megfogantatni a farfekvésben.
Különbséget tesznek a farfekvés különböző formái között. A csak nadrágos helyzet azt jelenti, hogy a lábak becsípik a fejét, és csak a nadrág előz meg. Ez a két helyzetbeli anomália a legkedvezőbb, és császármetszés nélküli természetes születéshez vezethet egy egyébként komplikáció nélküli szülésnél.
Láb helyzetben a lábak kinyújtva és a lábak vezetik az utat, míg a tökéletlen láb helyzetben egyet láb kinyújtva, de a másik ferde. Mindkét helyzetbeli rendellenesség nagyon megnehezíti a természetes születést, és jelzi a császármetszés. A császármetszés abszolút indikációi a medence véghelyzetéből a becsült súly> 4000 g, a lábpozíció, a fej túlfeszítése, korábbi császármetszés esetén, vagy ha rendellenességek vagy hydrocephalus (hydrocephalus) gyanúja merül fel.
Egy másik helyzetbeli anomália a keresztirányú helyzet, amely a születések 0.7% -ában fordul elő. Ennek oka a gyermek rendkívül magas mobilitása, amelynek különböző okai lehetnek. Ezek között van egy nagyon kis gyermek is koraszülés, sok magzatvíz és petyhüdt méhfal és hasfal a multiparturiens nőknél.
Azonban az olyan akadályok, mint a többszörös születés vagy a méh rendellenességei, keresztirányú helyzetbe is vezethetnek. Ha ezt nem kezelik, akkor a megrepedt kar bekövetkezhet a hólyag és a váll elakadhat. Ha az összehúzódások fokozódnak, tartós kontraktúra és a méh elszakadhat.
A császármetszés feltétlenül javallt ilyen helyzetben. A többszülötteket is mindig magas kockázatú születésnek tekintik. Az 1. gyermek születése után fennáll a korai méhlepény megszakadásának veszélye, és ezáltal a 2. gyermek életveszélyes helyzete.
Ha az ikrek mind koponya helyzetben vannak, és nincs oka a szövődményeknek, általában semmi sem akadályozza a természetes születési folyamatot. Még akkor is, ha a második iker a farfekvésben van, spontán születés lehetséges, mindaddig, amíg viszonylag kicsi. Minden más esetben és 2-nél több gyermek esetén közvetlen császármetszést végeznek.
