A szcintigráfia egy képalkotó eljárás, amely meghatározó szerepet játszik a nukleáris orvosi diagnosztikában. Kép, úgynevezett szcintigramma létrehozásához a betegnek radioaktívan megjelölt anyagokat adnak be. Ezek az anyagok sugárzást bocsátanak ki, majd gamma kamerával detektálhatók a megfelelő szervben vagy szövetben.
Radioaktív anyag segítségével szövetek vagy szervek specifikusan megvizsgálhatók. A beteget erre a célra radioaktív anyaggal injektálják. A beteget beadhatjuk közvetlenül vagy orálisan tabletta formájában.
Attól függően, hogy mely szövetet vagy szervet kell megvizsgálni, különböző anyagok alkalmasak. Például vannak olyan anyagok, amelyek különösen jól felhalmozódnak a csontszövetben. Ezt az anyagot, amely egy szövetre jellemző, nyomjelzőnek nevezzük.
Például van egy radioaktív anyag jód részecske a pajzsmirigy vagy 99mTc-iminodiacetsav a hepatobiliaris funkció (azaz funkcionális hatékonyság vagy máj beleértve epehólyag). A csont esetében ez általában a technécium 99mTc izotóp. Ez az izotóp lerakódik a csontban, és ott marad.
A csontból a részecske most gammasugarakat bocsát ki. Ezek a gammasugarak kamerával érzékelhetők. Színes, megjelenített kép jelenik meg a számítógépen.
Minél gyakrabban bocsát ki a részecske úgynevezett fényvillanásokat, azaz gammasugarakat, annál sötétebb a képen megjelenő terület. Színes képen a kék szín a szövet radioaktív részecskéinek alacsony aktivitását jelenti, míg a piros azt jelenti, hogy a radioaktív részecskék nagyon aktívak. Így a radioaktívan jelölt részecskék felhasználhatók arra, hogy kiderítsék, mennyire aktív a szövet pillanatnyilag.
Ha a pajzsmirigy szcintigrammában kék színnel világít, biztos lehet benne, hogy a pajzsmirigy ezen része valamilyen oknál fogva már nem megfelelően aktív. Ugyanakkor a piros szín a gyulladás fókuszát jelzi. Ha egy szervben gyulladás lép fel, az anyagcsere sokkal intenzívebb. Ez növekedéshez vezet vér a keringés és az aktivitás fokozódik. Ez nagyon jól látható a szcintigrammán, és így pontos diagnózis állítható fel.
