Meghatározás
A szinapszis két idegsejt közötti érintkezési pont. Egy inger átadására szolgál az egyik idegsejtből a másikba. Szinapszis is létezhet az idegsejtek és az izomsejtek vagy az érzékszervi sejtek és a mirigy között.
Két alapvetően különböző típusú szinapszis létezik, az elektromos (réspont) és a kémiai. Mindezek a szinapszisok különböző módon továbbítják a gerjesztést. A kémiai szinapszisok feloszthatók a hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) szerint is.
Ezeket továbbításra használják. Ezenkívül a szinapszisok a gerjesztés típusa szerint is feloszthatók. Van egy izgalmas és gátló szinapszis.
A belső szinapszisok (két neuron között) szintén feloszthatók a lokalizációnak megfelelően, vagyis az idegsejt mely pontján található a szinapszis. Ban,-ben agy önmagában 100 billió szinapszis van. Folyamatosan újjáépíthetik és lebonthatják, ezt az elvet idegplasztikának hívják.
Felépítés, funkció és feladatok
Az elektromos szinapszis (réspont) késedelem nélkül működik egy nagyon kis résen, amelyet szinaptikus résnek neveznek. Az ioncsatornák segítségével ez lehetővé teszi az ingerek közvetítését közvetlenül onnan idegsejt idegsejthez. Ez a fajta szinapszis a simaizomsejtekben található meg, szív izomsejtek és a retina.
Gyors továbbításra alkalmasak, például a szemhéj reflex. Az átvitel mindkét irányban lehetséges (kétirányú). A kémiai szinapszis egy preszinapsból áll, a szinaptikus hasadék és poszt-szinapszis.
A preszinaps általában egy neuron véggombja. A posztszinapszis a szomszédos idegsejt dendritjén található hely, vagy a szomszédos izomsejt vagy mirigy kijelölt szakasza. A neurotranszmitterek gerjesztést adnak át a szinaptikus hasadék.
A korábban elektromos jelet kémiai jellé alakítják, majd vissza elektromos jellé. Ez a fajta átvitel csak egy irányban lehetséges (egyirányú). Az elektromos akciós potenciál a axon a neuronnak a preszinapsusig.
A preszinaptikus membránban a feszültség által vezérelt Ca csatornákat a akciós potenciál. A kis vezikulák a preszinaptikus membránban helyezkednek el, és tele vannak az adókkal. A megnövekedett kalcium koncentráció hatására a vezikulák összeolvadnak a preszinaptikus membránnal, és a neurotranszmitterek felszabadulnak a szinaptikus hasadék.
Ezt a fajta transzportot exocitózisnak nevezik. Minél magasabb a akciós potenciál gyakorisággal, minél több hólyag szabadítja fel tárolt neurotranszmittereiket. A neurotranszmitterek ezután diffundálnak a kb. 30 nm széles szinaptikus hasadékon és kikötődnek neurotranszmitter receptorok.
Ezek a posztszinaptikus membránon helyezkednek el. Ezek ionotrop vagy metabotrop csatornák. Ha a posztszinaptikus membrán motoros véglemez, akkor ez egy ionotrop csatorna, amelyhez a hírvivő anyag két molekulája (acetilkolin) dokkolja, és így nyissa ki.
Ez lehetővé teszi a kationokat (főleg nátrium) beáramlik. Ez polarizálja a posztszinapszisokat és gerjesztő posztszinaptikus potenciált (EPSP) hoz létre. Több EPSP-re van szükség ahhoz, hogy újra cselekvési potenciálsá váljon.
Az EPSP-ket összesítik időben és térben, és az ún axon dombon posztszinaptikus akciós potenciál keletkezik. Ezt az akciópotenciált aztán tovább lehet adni a axon ebből idegsejt és a következő szinapszisnál az egész folyamat újra kezdődik. Ez egy izgató szinapszis hatása.
A gátló szinapszis viszont hiperpolarizált és inspirációs posztszinaptikus potenciálokat (IPSP-ket) hoz létre. Gátló neurotranszmittereket, például glicint vagy GABA-t alkalmaznak. Az információ kémiai szinapszisok útján történő továbbítása valamivel tovább tart a neurotranszmitter és annak diffúziója.
A neurotranszmittereket egyébként újrahasznosítják. A szinaptikus hasadékból visszatérnek az preszinapszusokba, és a hólyagokba csomagolják őket. A kolinészteráz enzim fontos szerepet játszik a transzmitter anyagban acetilkolin.
Felosztja a neurotranszmitter kolinná és ecetsavvá (acetát). Így a acetilkolin inaktív. A szinaptikus átvitel kikapcsolására más módon is van lehetőség. Például a szinapszis utáni kationcsatornák inaktiválhatók.
