Szinonimák tágabb értelemben
vizuális lyuk
Meghatározás
A pupilla képezi a szín fekete középpontját írisz. Ezen keresztül írisz ez a fény bejut a szembe és a retinába utazik, ahol a vizuális benyomás létrehozásáért felelős jelátvitelhez vezet. A pupilla mérete változó. A pupilla reflex nagyon fontos funkcionális teszt a klinikán.
Anatómia és élettan
A pupilla megváltoztathatja méretét, ezt pupillomotoros funkciónak nevezzük. Szűkíthető legfeljebb 1, 5 mm, amelyet akkor miózisnak (görög), tágulását 8 mm-ig mydriasisnak (görögnek) nevezik.
Két izom felelős a pupillomotoros működésért: mindkettő belső szemizom. Minden izomnak ideg általi beidegzésre van szüksége, hogy „ellenőrizhető” legyen. A pupillomotoros működéshez szükséges izmok esetében ezek idegek az autonóm idegrendszer.
Nagyjából két részre oszlik, a szimpatikusra idegrendszer és a paraszimpatikus idegrendszer. Jellemzője ennek a részünknek idegrendszer az, hogy egyáltalán nem tudjuk vagy alig tudjuk ellenőrizni. Ez igaz a pupilla szélességére is.
A szélességért elsősorban a fény jelenléte vagy hiánya felelős. Ha sok fény esik a pupillára, akkor aktiválódik a záróizom pupillae izom. Ez a paraszimpatikus idegrendszer és a pupilla keskeny lesz.
Ha sötét van, akkor a pupilla kitágul, és a pupilla kiszélesedik. Ez a musculus dilatator pupillae aktiválódásához vezet, amelyet a szimpatikus idegrendszer. De a fény, mint a pupilla szélességének változásának fő kezdeményezője, más tényezők is szerepet játszanak.
Klasszikus példa a tanuló tágulata, amikor olyan személlyel szembesül, akihez hajlik. Az izgalom és a félelem során is előfordulhat midriasis. Ez annak köszönhető, hogy ezekben a helyzetekben a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami nemcsak a szemért felelős, hanem a test többi részét is megtámadja, különösen aktívvá válik fokozott cselekvési készség esetén.
Klasszikus példa őseink idejéből a „tigris a bokorban”, akinek láttán a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és így optimálisan felkészíti az embert a közelgő szökésre. Ellentétes történik a paraszimpatikus idegrendszer, aktívabbá válik olyan helyzetekben, amikor az ember megpihent.
- A Musculus sphincter pupillae a pupilla szűkületét okozza
- Míg a musculus dilatator pupillae megnagyobbodást okoz.
A pupilla szélessége is változik az elhelyezéssel (közelről), itt miozis lép fel, ellentétes kilátással a pupilla kitágul.
Normális esetben mindkét pupilla egyformán széles (izocoria). Ha az egyik tanuló lényegesen szélesebb vagy keskenyebb, mint a másik, akkor ezt nevezzük anizokória. Anizokória előfordulhat például megnövekedett koponyaűri nyomás esetén (pl koponya-agyi trauma or agy daganatok) vagy a Horner-szindróma összefüggésében, amelyet klasszikusan a miózis hármasa jellemez (keskeny pupilla), ptosis (lelógó felső szemhéj) és az enopthalmos (beesett szemgolyó).
