Mi a vese?
A vese egy vörösesbarna szerv, amely párban fordul elő a szervezetben. Mindkét szerv bab alakú. Hosszanti átmérőjük tíz-tizenkét centiméter, keresztirányú átmérőjük öt-hat centiméter, vastagságuk pedig körülbelül négy centiméter. Egy vese súlya 120 és 200 gramm között van. A jobb vese általában valamivel kisebb és könnyebb, mint a bal.
Mindegyik vesének két felülete (elülső és hátsó felülete, elülső és hátsó fácies), két pólusa (felső és alsó vesepólusa) és két széle (belső és külső széle, margo medialis és lateralis) van.
A szerv középpont felé ívelt befelé ívelő szélén egy fülke alakú mélyedés, az úgynevezett vesekapu (-hilus) található. A veseartéria (arteria renalis) és a véna (vena renalis) fut át rajta: az artéria salakanyagokkal megrakott vért szállít a szervbe, a véna a megtisztított vért ismét kihozza. Az idegek és a nyirokerek be- és kilépési pontja szintén a vese hilusán található.
Három zónából álló szerkezet
A vese anatómiájának hosszanti metszete három zónát mutat:
Belül van a vesemedence, a termelődő vizelet gyűjtőkamrája. Kívül a finoman csíkozott vesevelő (medulla renalis). A vesekéreg (cortex renalis), amely világosabbnak tűnik, mint a velő, kívül fekszik.
A kúp alakú medulláris piramisok csúcsait vesepapilláknak nevezik, és mindegyiknek van egy mikroszkopikusan kicsi nyílása. Ezek egy kis üregbe, a vesekhelybe nyílnak. A kész vizeletet a kelyhekbe gyűjtik, és a vesemedencébe juttatják.
A medulla és a kéreg együtt alkotják a vese parenchymát. Körülbelül 1-1.4 millió kis szűrőegységet, az úgynevezett nefront tartalmaz. Speciális sejteket is tartalmaz, amelyek renint és eritropoetint termelnek. A renin a vérnyomás szabályozásában, az eritropoetin a vörösvértestek képződésében fontos.
Kötőszöveti kapszula és zsírréteg
Mindegyik vesét durva kapszula, átlátszó kötőszöveti burok borítja. Ez körül egy erős zsírszövetréteg található, amelyet egy másik vékony kötőszöveti burok vesz körül.
A zsír- és kötőszöveti kapszula megvédi az érzékeny szervet az ütközési sérülésektől, és a hátsó hasfalhoz rögzíti.
Nepron
A nefronok a vese funkcionális egységei. Ezen szűrőegységek felépítése A nefronok felépítéséről a Nephron című cikkben olvashat bővebben.
Mi a vese funkciója?
Mindent, amit a veseműködésről tudni kell, a Vesefunkció oldal szövegében olvashat.
Hol található a vese?
Hol vannak pontosan a vesék?
A peritoneum hátsó fala és a hátizmok (psoas izom és quadratus lumborum izom) között helyezkednek el. A pontos pozíció a légzéstől és a testhelyzettől függ. A két szerv között a légzés okozta magasságkülönbség három centiméter.
A vesék megközelítőleg a tizenkettedik mellkasi csigolyától a harmadik ágyéki csigolyáig terjednek. Azonban a máj miatt (a jobb felső hasban) a jobb vese átlagosan akár két centiméterrel alacsonyabban van, mint a bal.
A jobb vese a máj, a nyombél és a vastagbél jobb hajlatának (jobb vastagbélhajlat) közelében fekszik. A bal oldalon a gyomor és a lép, a hasnyálmirigy farka, a vastagbél leszálló része (leszálló vastagbél), a lépvéna és a lépartéria szomszédos kapcsolatai találhatók.
A két felső szervpólus tetején egy-egy mellékvese (szuprarenális mirigy) található. Ez egy fontos hormonális mirigy.
Mindegyik vese előtt és mögött kötőszöveti szűkületek, úgynevezett fasciák találhatók. A rekeszizomtól a bélgerincig terjednek.
A vese, zsírkapszula és fascia építészeti egységét gyakran a veseágy kifejezéssel foglalják össze.
Milyen problémákat okozhat a vese?
A vesebetegségek lehetséges tünetei közé tartozik a tompa hátfájás és a hólyag felé sugárzó kólikás hátfájás. A vizelet lehet vörös vagy zavaros, és kellemetlen szaga lehet. Vesebetegségeknél gyakran megfigyelhető a vizelet habzása is.
Ezenkívül a vizelettermelés csökkenhet, így a betegek csak nagyon kevés vizeletet ürítenek, vagy egyáltalán nem (anuria). A szemhéjak vagy a bokák duzzanata (ödéma) vesebetegségre is utalhat.
A betegség előrehaladtával további tünetek jelentkezhetnek. Ezek közé tartozik az étvágytalanság, hányinger, hányás, általános gyengeségérzet, sápadt vagy szürkés bőrszín, légszomj és vízvisszatartás (különösen a lábakban). Bőrviszketés, rossz lehelet vagy fémes íz a szájban, valamint erős savas testszag is kísérheti a vesebetegséget.
A legfontosabb vesebetegségek a
- vesekövek (vesekőgyulladás)
- Vese (kismedencei) gyulladás (glomerulonephritis, pyelonephritis)
- Szervkárosodás gyógyszerek, például bizonyos fájdalomcsillapítók miatt
- Szervi rendellenességek
- vese érelmeszesedés
- Akut és krónikus veseelégtelenség (veseelégtelenség)
- Jó- és rosszindulatú daganatok
Az egyik lehetőség a vérmosás, ahol a páciens vérét vagy géppel szűrik (hemodialízis), vagy a páciens saját hashártyáján (peritoneális dialízis). A második lehetőség az egészséges vese átültetése szervdonortól.
