Viselkedés terápiaa pszichoanalízissel együtt a terápiás lehetőségek másik nagy csoportjára utal a területen pszichoterápia. Évi fogalmakból alakult ki tanulás elmélet a negyvenes években, de nincs konkrét alapítója.
Mi a viselkedésterápia?
Viselkedés terápiaa pszichoanalízissel együtt a terápiás lehetőségek másik nagy csoportjára utal a területen pszichoterápia. Ellentétben másokkal terápia modellek, az viselkedésterápia A koncepció erősen orvosi, pszichológiai, biológiai és szociológiai területek kutatási eredményein alapul. Kutatás a területről tanulás fontos az elmélet. Három különböző megközelítés alkalmazásával a viselkedésterápia specifikus technikákkal próbálja megváltoztatni a mentális zavarokat, valamint a viselkedési zavarokat. Feltételezi, hogy minden viselkedés megtanult, és ezért el lehet tanulni, vagy új viselkedésmintákkal helyettesíthető. Három modell megközelítést alkalmaznak:
Ellen kondicionálás/konfrontáció, operant kondicionálás és a kognitív megközelítés. Probléma- és célorientált megközelítéssel, viselkedésterápia megkísérli a személyiséghez illeszkedő, így hosszú távon fenntartható viselkedés megváltoztatását. A kóros és zavart viselkedésmintákat sikeresen gyógyítják ilyen módon.
Funkció, hatás és célok
Mivel a viselkedésterápia nem rendelkezik egyértelműen meghatározott eljárással, különféle modelleket és technikákat kínál, és így alkalmas különféle viselkedési és pszichológiai rendellenességek kezelésére. Különösen fontos azonban a következő klinikai képeknél: Szorongás és pánikbetegségek, étkezési rendellenességek, depresszió, szerhasználat és pszichoszomatikus betegségek. Minden rendellenesség zavart viselkedési mintán alapul. A terápia elején viselkedési elemzésre kerül sor. Ezen elemzés során azonosítják a rendellenességeket és kitűzik a célokat. A terápia folyamata általában szakaszokban történik, és a betegnek aktívan együtt kell működnie, és így személyes felelősséget kell vállalnia. A terápia célja vagy a nemkívánatos viselkedés feladása vagy megváltoztatása, vagy a kívánt viselkedés kialakítása, például az önbizalom. Több célt is lehet párhuzamosan dolgozni. Ezeket a célokat különböző megközelítésekkel lehet elérni. A döntő tényező itt a beteg személyisége, mert az emberi viselkedést olyan rendszerként értjük, amely különböző szinteken működik: kognitív, fiziológiai, érzelmi és viselkedési szinten. Folyamatos kapcsolatok vannak és kölcsönhatások, átfedések és feszültségek ezek között a szintek között, ezért egy szint nem tekinthető elszigetelten. A viselkedés megváltozása mindig reakciót és változást okoz a többi szinten. Emiatt a beteg önuralma a terápia elengedhetetlen része. Megtanulja irányítani és irányítani önmagát és viselkedését, és elmélyíteni azt folyamatos edzéseken keresztül oly módon, hogy önálló viselkedéssé váljon, és a régi, nemkívánatos magatartást felülírja vagy lecserélje. Ez a fajta viselkedésmódosítás fokozatosan, bizonyos időtartamon keresztül vagy közvetlen konfrontáció útján hajtható végre, amelyet gyakran használnak szorongási rendellenességek. Hogy melyik megközelítést választjuk, a beteg személyiségétől és feltétel és mindig a beteggel együtt dolgozzák ki. Ily módon elkerülhetők az esetleges túlzott követelmények. A hagyományos módszerek mellett viselkedésterápia területek technikáit is felhasználja kikapcsolódás, hipnózis és szerepjáték. A lehetőségek széles skálája egyedileg alkalmazhatóvá teszi.
Kockázatok és veszélyek
A viselkedési terápia természetesen nem garantálja a sikeres gyógyulást. Mivel ez egy rövid terápiás megközelítés, nem alkalmas mély és súlyos mentális rendellenességekre, például olyanokra, amelyek gyakran előfordulnak hosszan tartó és súlyos trauma után. Ez bizonyos pszichológiai stabilitást és aktív együttműködést is igényel a beteg részéről, ami súlyos skizoid betegek esetében csak gyógyszeres kezeléssel lehetséges. A viselkedési terápia nem alkalmas olyan rendellenességekre, amelyek a múltbeli események kiterjedt és intenzív átértékelését igénylik. Később fontos lehet, de nem szolgálja az újraértékelés célját. Ha a viselkedésterápia itt túl korán kezdődik, és a traumát nem kellően feldolgozzák, később komoly kudarcok következhetnek be. Ezekben az esetekben a tanulás a viselkedési terápiával elért siker általában érvénytelen. Néhány betegcsoportban a terápia csak gyógyszeres kezelés révén válik lehetővé, például súlyos esetekben depresszió. Fontos biztosítani, hogy a viselkedésbeli változások akkor is fennmaradjanak, ha a gyógyszert abbahagyják. Fontos alaposan mérlegelni, hogy a viselkedési terápia hozzájárulhat -e a sikeres gyógyuláshoz, vagy más forma jobban megfelel a személyiségnek és a rendellenességnek.
