Mi az a K-vitamin?
A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik (mint az A-, D- és E-vitamin). A természetben K1-vitamin (filokinon) és K2-vitamin (menakinon) formájában fordul elő. A filokinon főként zöld növényekben található. A menakinont olyan baktériumok termelik, mint például az E. coli, amelyek az emberi bélben is megtalálhatók. Úgy tűnik, a K2 a vitamin aktívabb formája. A hatás azonban mindkettőnél ugyanaz.
A K-vitamin a bélben felszívódik, és a véren keresztül a májba kerül, ahol ellátja fő feladatát – a véralvadási faktorok termelését.
A természetes K1- és K2-vitamin mellett a szintetikus K3-vitamin (menadion) is megtalálható. Korábban K-vitamin-hiány kezelésére használták, de mellékhatásai miatt ma már nem engedélyezett: A K3-vitamin többek között károsíthatja a májat és vérszegénységet okozhat a vörösvértestek lebomlása miatt (hemolitikus anémia).
Milyen funkciói vannak a K-vitaminnak a szervezetben?
A K-vitamin egyéb hatásai: Megakadályozza a kalcium lerakódását a lágy szövetekben, például az erekben és a porcokban. Segít a sejtfolyamatok (például sejtosztódás) szabályozásában és a szem, vese, máj, erek és idegsejtek javítási folyamataiban is. A K-vitamin a menopauza utáni nőknél is gátolja a csontvesztést – az oszteokalcin enzim, amely szabályozza a csontok mineralizációját, K-vitamin-függő.
K-vitamin antagonisták gyógyszerként
Mennyi a napi K-vitamin szükséglet?
Egyénenként változik, hogy mennyi K-vitaminra van szüksége naponta. Szakértők szerint a 15 év feletti serdülők és a felnőttek ajánlott napi mennyisége életkortól és nemtől függően 60 és 80 mikrogramm K-vitamin között van. Az első életévben járó csecsemők napi K-vitamin-szükséglete 4-10 mikrogramm, míg a gyermekek napi szükséglete életkoruktól függően 15-50 mikrogramm.
A német, osztrák és svájci táplálkozási társaságok megfelelőnek és jól tolerálhatónak ítélt (DACH) referenciaértékeket dolgoztak ki:
|
Napi K-vitamin szükséglet µg/nap |
||
|
Csecsemők* |
||
|
0-tól 4 hónapig |
4 |
|
|
4-tól 12 hónapig |
10 |
|
|
gyerekek |
||
|
1-től 4 évig |
15 |
|
|
4-től 7 évig |
20 |
|
|
7-től 10 évig |
30 |
|
|
10-től 13 évig |
40 |
|
|
13-től 15 évig |
50 |
|
|
Tinédzserek / Felnőttek |
férfi |
női |
|
15-től 19 évig |
70 |
60 |
|
19-től 25 évig |
70 |
60 |
|
25-től 51 évig |
70 |
60 |
|
51-től 65 évig |
80 |
65 |
|
65 év és idősebb |
80 |
65 |
|
Várandós nők |
60 |
|
|
Szoptatás |
60 |
Bizonyos betegségek esetén (vérrögök miatti érelzáródás fokozott kockázata = trombózis) az orvos csökkentett K-vitamin bevitelt javasolhat.
K-vitamin: Magas tartalmú élelmiszerek
Az élelmiszerek K-vitamin szintjéről bővebben a Magas K-vitamin tartalmú élelmiszerek cikkben olvashat
Hogyan nyilvánul meg a K-vitamin hiánya?
Ritka a nem megfelelő táplálékfelvétel. A táplálkozási szakértők azt feltételezik, hogy vegyes étrendből több mint elegendő K-vitaminhoz jut.
Ha a K-vitamin szintje csökken, a szervezet nyilvánvalóan a bélbaktériumok által termelt K-vitamint használja fel. Ha ennek ellenére igazolt K-vitamin-hiány áll fenn (pl. krónikus veseelégtelenség esetén), akkor vérzésre van hajlam. A K-vitamin hiánya ugyanis azt jelenti, hogy a K-vitamin-függő véralvadási faktorok már nem termelődnek megfelelő mennyiségben – a vér gyengébb alvadást jelent.
Annak ellenőrzésére, hogy a beteg véralvadása mennyire működik jól, az orvos meghatározhatja az INR-értéket vagy a Quick-értéket.