Ödéma (vízvisszatartás): okai, típusai

Rövid áttekintés

  • Mi az ödéma? A szövetben tárolt folyadék okozta duzzanat
  • Hogyan alakul ki az ödéma? A legkisebb vér- vagy nyirokerekben fellépő túlnyomás miatt, aminek következtében a folyadék a környező szövetekbe szivárog
  • Különféle kritériumok szerinti osztályozás: pl. generalizált és regionális ödéma, perifokális ödéma, speciális formák (például limfoödéma, Quincke ödéma)
  • Okok: Gyakran ártalmatlan (pl. hosszan tartó állás vagy ülés, hőség, terhesség), de néha súlyos, pl. szív-, vese- vagy májbetegség, keringési zavarok, vénás elégtelenség, trombózis, allergia, gyulladás
  • Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha az érintett testrész természetellenesen felmelegszik vagy hideg lesz, és kékes vagy vöröses színűvé válik; egyéb tünetek, például fájdalom, láz, légszomj, tudatzavar esetén; az ödéma hirtelen fellépése vagy gyors növekedése esetén
  • Vizsgálat: kórelőzmény (anamnézis), fizikális vizsgálat, vérvétel, szükség esetén ultrahang
  • Kezelés: Alapbetegség kezelése, szükség esetén kiszáradás tabletta (diuretikum).
  • Megelőzés: Ha az ok ártalmatlan, testmozgás, lábemelés és hideg-meleg váltakozó fürdő; néha a sószegény és kiszáradó diéta hasznos

Ödéma: Leírás

Csökkent folyadékegyensúly

Testünk főleg folyadékból áll, amely a sejtekben, a sejtek közötti terekben (interstitium), a kötőszövetben és a bőr alatti szövetben oszlik el. Még a csontjaink is tartalmaznak vizet. És a vér is főleg vízből áll, sokféle sejt lebeg benne.

Naponta több liter folyadék jut át ​​a legkisebb vénákból (kapillárisokból) az interstitiumba. Innen nagyobb arányban jut vissza a véráramba, ahol a vénák szállítják vissza a szívbe. Az intersticiális folyadék körülbelül tíz százaléka viszont a nyirokcsatornákon keresztül áramlik ki. Ha a vénákon belüli nyomás megnő, több folyadék kerül a környező szövetbe. Ez viszont csökkenti a nyomást az edényekben.

A vízháztartás szabályozása

Speciális nyomásérzékelők (baroreceptorok) a nyaki artériában és az aortában rendszeresen mérik a keringés nyomását. Ha az értékek túl alacsonyak, akkor a vérnyomás emelkedik: Az artériák összehúzódnak, és a szív erősebben és gyorsabban pumpál. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a szervezet számára, hogy rövid távon állítsa be a vérnyomást.

A fehérjehiány ördögi köre

Néha azonban ez ördögi körhöz vezet. Egyes betegségekben például fontos fehérjék hiányoznak a vérből. Általában megtartják a vizet az érrendszerben. Ha hiányoznak, a folyadék könnyebben bejut a szövetbe, és fordítva, már nem szívódik fel megfelelően. Ennek eredménye az ödéma. Ez azonban vízhiányt is eredményez a keringésben, amit az érzékelők gyorsan észlelnek. Ennek eredményeként a szervezet kevesebb vizet választ ki. Mivel azonban a fehérjék még mindig hiányoznak, a visszatartott folyadék gyorsan visszatér a szövetbe – az ödéma fokozódik, miközben a víz továbbra is hiányzik a véráramból.

Az ödéma osztályozása

Az ödéma akkor jelentkezik, amikor a véráramlás a kapillárisokon keresztül megváltozik. Az októl függően megkülönböztetik:

  • Hidrosztatikus ödéma: Ez azért fordul elő, mert az ereken belüli nyomás (hidrosztatikus nyomás) megnövekszik, így több folyadék préselődik ki a környező szövetekbe.
  • Kolloid ozmotikus ödéma: A vér fehérjehiánya a kolloid ozmotikus (onkotikus) nyomás csökkenését okozza, ami a szövetekben fokozott folyadékfelhalmozódást és ödéma kialakulását eredményezi.
  • Gyulladásos ödéma: A gyulladásos folyamatok, de az allergiák vagy égési sérülések hatására is az érfalak áteresztőbbé válnak, így a vérből több folyadék távozik a szövetbe.

Az ödéma azonban a kialakulásának mechanizmusán kívül más kritériumok szerint is besorolható. Például vannak kategóriák a duzzanat helye szerint:

  • Generalizált ödéma az egész testben előfordul (pl. hormonális eredetű vízvisszatartás nőknél a menstruáció előtt a premenstruációs szindróma részeként),
  • A regionális (regionális) ödéma a testnek csak egy régióját érinti (pl. trombózis után a lábszáron).
  • Perifokális ödéma alakul ki az egészséges szövetekben a betegség fókusza körül (daganatok, tályogok vagy sugárzás esetén)
  • A sejtben intracelluláris ödéma alakul ki, amely megduzzad.
  • Az extracelluláris ödéma a sejtek közötti térben található.

Egy másik osztályozási kritérium az ödéma lefolyása:

  • Akut ödéma (pl. akut szívelégtelenség, veseelégtelenség, gyulladás, égési sérülések, trombózis)
  • Krónikus ödéma (pl. májcirrhosis, krónikus vénás elégtelenség)

Az ödémának vannak speciális formái is, mint például a limfoedema és a Quincke-ödéma.

Nyiroködéma

Nyiroködéma (lymphoedema) esetén a nyirokfolyadék felhalmozódik a nyirokerekben: a nyirok nem ürül ki megfelelően, és a környező szövetekbe is szivárog, ami megduzzad. Ennek oka néha veleszületett – a nyirokrendszer fejlődési rendellenességei vannak.

Az ödéma ezen formájával kapcsolatos részletes információk a Lymphedema cikkben találhatók.

Quincke ödéma

A Quincke-ödéma (angioödéma) a dermis és a subcutis vagy a nyálkahártya akut duzzanata az alatta lévő kötőszöveti réteggel (submucosa). Általában az arcon, a szemhéjak és az ajkak környékén, a torok nyálkahártyáján, az epiglottison és a nyelven képződik.

A Quincke-ödéma néha veleszületett. Viszont beszerezhető is. Ebben az esetben általában allergiás reakció, például allergiás csalánkiütés (urticaria) részeként jelentkezik. Az angioödéma gyakran fáj vagy éget is.

A Quincke-ödéma életveszélyes lehet, ha a garat nyálkahártyáját vagy a gégét érinti és akut légzési nehézséget okoz!

Ödéma: Okok

Az ödéma gyakran előfordul terhes nőknél is, különösen a szülés előtti utolsó hetekben. A vízháztartás és a kötőszövet állapotának hormonális változása, valamint a hasüregben lévő nagy vénákra nehezedő nyomás és az ebből adódó károsodott vízelvezetés vízvisszatartáshoz vezethet a szövetben.

Ödéma az egész testen

Az ödéma hátterében azonban komolyabb okok is állhatnak. Általános ödéma fordulhat elő például azzal

  • Szívbetegség: A duzzadt lábak gyakran szívelégtelenség következményei, különösen a jobb szívé (jobb oldali szívelégtelenség).
  • A vesebetegségek, mint például a nefrotikus szindróma, a vesegyulladás (glomerulonephritis), a vesegyengeség vagy akár a veseelégtelenség fehérjehiányt vagy elektrolit-egyensúly felborulását okozhatják vízvisszatartás mellett a lábakban.
  • Májbetegségek: A máj általában túl kevés fehérjét termel, és csökken a kolloid ozmotikus nyomás az érrendszerben. Vízvisszatartás a hasban (ascites, ascites) gyakran fordul elő májrák vagy májmetasztázisok, májcirrhosis és májgyengeség esetén.
  • A mellékvese-betegségek gyakran az aldoszteron hormon termelésének károsodásához vezetnek, ami vízvisszatartást eredményez a hasban és a lábakban.
  • Alultápláltság: A hosszan tartó éhezés jele az „éhes has”, amelyet a fehérjehiány okoz.
  • Gyógyszeres kezelés: Az antidepresszánsok, a magas vérnyomás elleni gyógyszerek, a glükokortikoidok ("kortizon") és a gyulladáscsökkentők szintén ödémát okozhatnak.

Ödéma a test egy adott régiójában

A regionális ödémát elsősorban a következők okozzák:

  • Nyirokelvezetési zavarok: A szövetfolyadék a nyirokcsatornákon keresztül visszakerül a vénás erekbe. A veleszületett vagy mechanikai rendellenességek (külső nyomás, zúzódások) megzavarják a nyirokelvezetést, és így duzzanatot okoznak a szövetben. Az okok közé tartoznak a daganatok, a műtétek és a sugárzás. A filariasis parazita fonalférgekkel való megfertőződés azonban az ödéma egy extrém formáját, az elefántiázist is okozhatja.
  • A keringési rendellenességek a vénákat vagy artériákat érinthetik, és az ödéma mellett a szövetek elégtelenségét is okozhatják.
  • Krónikus vénás elégtelenség (krónikus vénás elégtelenség, CVI): A sérült vénás billentyűk különösen akadályozzák a vér megfelelő visszaáramlását a szívbe. Ehelyett a gravitáció hatására felhalmozódik, különösen a lábakban. Ez súlyos vízvisszatartáshoz vezethet.
  • Gyulladások, égési sérülések és sérülések: Ez áteresztőbbé teheti az érfalakat, ami elősegíti a vízvisszatartást a környező szövetekben.
  • Allergia: Az allergiát kiváltó anyaggal (allergénnel) való érintkezés immunsejteket vált ki, amelyek hírvivő anyagai áteresztőbbé teszik az érfalakat. Ennek eredményeként több folyadék szivárog az erekből a szövetbe, ami duzzanatot okoz. Ez Quincke-ödémához is vezethet (lásd fent).
  • Örökletes angioödéma (HAE): A Quincke-ödéma ezen örökletes speciális formáját akut és időszakos duzzanat jellemzi, különösen a végtagokban, de a hasi szervekben is. Ezeknek a duzzanatoknak az előfordulása megjósolhatatlan.

Ödéma: vizsgálatok

Sok ödéma magától eltűnik. Ez különösen vonatkozik a hosszan tartó állás vagy ülés utáni vízvisszatartásra, valamint az allergiás reakció következtében fellépő szemhéjduzzanatra. Ezekben az esetekben általában nem szükséges orvoshoz fordulni. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Ödéma: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Mindig forduljon orvoshoz, ha az alábbiak érvényesek Önre:

  • Az ödéma csak az egyik oldalon és gyorsan fejlődött ki
  • Az ödéma nem tűnik el magától, vagy nagyobb lesz
  • A duzzanat meleg, kivörösödött vagy fájdalmas
  • Az érintett testrész természetellenesen felmelegszik vagy hideg lesz, és kékes vagy vöröses színűvé válik
  • Lázzal
  • Légszomjjal
  • A tudat elhomályosodása esetén delíriumig

Orvosi vizsgálatok

Az orvos először megkérdezi Önt a kórtörténetéről (anamnéziséről). A következő információk különösen fontosak:

  • Mikor alakult ki az ödéma?
  • Hogyan nyilvánul meg (fájdalom, terjedés, progresszió)?
  • Milyen gyógyszert szedsz?
  • Szenved valamilyen korábbi betegségben vagy allergiában?
  • Neked is légszomja van?
  • Gyakran kell vizelni éjszaka? (Ok: fekvéskor az ödémából származó víz könnyebben visszaáramlik a szívbe, ahonnan a vesékbe pumpálva ürül ki)

A következő lépés a fizikális vizsgálat. Maga az ödéma általában könnyen felismerhető. Helye adja az orvosnak az első támpontokat az ok kereséséhez. Például szívelégtelenség, trombózis vagy vénás betegség esetén nagyobb valószínűséggel fordulnak elő duzzadt lábak, míg a hasüregben lévő vízvisszatartás (ascites) gyakran májkárosodásra utal.

A vérvizsgálat kimutatja, hogy van-e fehérjehiány vagy a vérsók rendellenességei. Ezenkívül a vizelet fehérje szempontjából is vizsgálható (proteinuria) – vesebetegségek esetén a szervezet jellemzően a vizelettel veszít fehérjét.

Néha képalkotó eljárásokat is alkalmaznak. Az ascites például ultrahangvizsgálattal kimutatható. Ez lehetővé teszi annak felmérését, hogy mennyi víz halmozódott fel a hasüregben, és hogy az ok lehet-e a májban. A lábvénák és az esetleges trombózisok ultrahanggal is egyértelműen láthatóvá válnak.

Ödéma: kezelés

Az ödéma kezelése az októl függ. Vénás elégtelenség esetén például a kompressziós harisnya segít leküzdeni az ödémát. Trombózis esetén is alkalmazzák, amint az ödéma alábbhagy (addig kompressziós kötést alkalmaznak). A trombózisos betegek véralvadásgátló gyógyszert (antikoagulációt) is kapnak.

Néha az orvosnak vízhajtót (vízhajtót) kell felírnia, például szív- vagy veseödéma esetén. Fontos a gyógyszer megfelelő adagolása és a megfelelő folyadékbevitel biztosítása. Fontos megtalálni az egyensúlyt a folyadékbevitel és a kiválasztás között, és elkerülni a fontos sók elvesztését.

  • A hurok diuretikumok, például a furoszemid vagy a toraszemid hatásosak, de kiöblítik a sókat, például a káliumot és a nátriumot is.
  • A kálium-megtakarító diuretikumokat, például a spironolaktont különösen májkárosodással járó ascites vagy szívelégtelenség esetén alkalmazzák.
  • A tiazid diuretikumok gyakran a vérnyomáscsökkentő terápia egyidejű gyógyszerei, de a vér sóháztartását is megzavarják (nátrium (!), kálium, magnézium)

Ödéma: Amit magad is megtehetsz

Ha normális, ártalmatlan vízvisszatartásról van szó, néhány tanáccsal Ön is finoman orvosolhatja a helyzetet. Ha azonban egészségügyi problémája van, például szív- vagy vesebetegsége van, elengedhetetlen, hogy beszéljen orvosával, mielőtt ezeket a tippeket alkalmazná.

  • Gyakorlat: Az aktív lábizmok „izompumpaként” működnek, biztosítva, hogy a víz a véráramon keresztül visszajusson a szívbe.
  • Lecsapoló teák: Egyes növényekről azt mondják, hogy segítik a szervezet vízelvezetését. Jó példa a csalán vagy a zöld tea. Az orbáncfüvéből készült tea szintén dehidratáló hatású, de nem alkalmas fogamzásgátló tablettát szedő nők számára.
  • Kiszáradó élelmiszerek: Egyes ételekről azt is mondják, hogy dehidratáló hatásúak is. Ide tartozik különösen a rizs és a burgonya. Az ananász, az eper, az édeskömény és a saláta is kivezeti a folyadékot a szervezetből.
  • Emelje fel a lábát: A lábak felemelése gyakran segít a duzzadt lábak ellen.
  • Keringést serkentő intézkedések: A hideg és meleg vízzel váltakozó Kneipp-fürdők egészségesen tartják az ereket és az izmokat. A láb vérkeringése fokozódik, a vénák több vért pumpálnak vissza a szívbe, és csökken az ödéma hajlama. Erről bővebben a Hidroterápia című cikkben olvashat.

Továbbra is fontos: Ha folyamatosan jelentkezik az ödéma, vagy egyáltalán nem múlik el, forduljon orvosához. Csak így tudja meghatározni az okát, és megfelelő kezelést javasolni az ödéma kezelésére.

Gyakran Ismételt Kérdések

A témával kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre a Gyakran ismételt kérdések az ödémáról című cikkünkben találja meg a választ.