Rövid áttekintés
- Mik azok a hallucinációk? Érzékszervi illúziók, amelyeket valósként élünk meg. Minden érzékszerv befolyásolható – hallás, szaglás, ízlelés, látás, tapintás. Az intenzitásban és az időtartamban eltérések lehetségesek.
- Okok: pl.: alváshiány, kimerültség, társadalmi elszigeteltség, migrén, fülzúgás, szembetegség, magas láz, kiszáradás, hipotermia, szélütés, traumás agysérülés, epilepszia, demencia, skizofrénia, depresszió, alkohol vagy egyéb drogok, mérgezés, gyógyszeres kezelés.
- Mit csinál az orvos? Előzetes interjú (anamnézis), fizikális vizsgálat, szükség esetén vérvizsgálat és további intézkedések, mint fül-orr-gégészeti vagy szemvizsgálat, neurológiai vizsgálat, elektroencefalográfia (EEG), számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI), pszichológiai vizsgálatok.
Hallucinációk: Leírás
- Hallási hallucinációk: A szenvedők képzeletbeli hangokat hallanak, például sziszegést, reccsenést vagy zenét.
- Teleológiai hallucinációk: A hallási hallucinációk speciális formája, amelyben az érintett személy képzeletbeli hangokat hall, például parancsokat ad vagy figyelmeztet egy feltételezett veszélyre.
- Optikai hallucinációk: Az érintett személyek látnak például fényvillanásokat vagy szikrákat, de olyan embereket, állatokat vagy tárgyakat is, amelyek nem valódiak.
- Ízlési hallucinációk (ízlelési hallucinációk): Ezek az érzékszervi illúziók gyakran a szaglás hallucinációival együtt fordulnak elő. Általában az érintett személy kellemetlen (például sós, szappanszerű, kénes vagy széklet) szagot észlel.
- Testi hallucinációk (cenesthesiák): Ezekben az érzékszervi illúziókban a testi érzékelés zavart szenved. Jellemző az a meggyőződés, hogy a belső szervek megváltoztak, vagy hogy a két agyfélteke egymáshoz dörzsölődik. A test és a tapintható hallucinációk közötti átmenet folyékony.
- Testi hallucinációk: Az érintett személyek úgy érzik, hogy testüket kívülről manipulálják (például besugározzák vagy felvillanyozzák).
- Vestibularis hallucinációk: A szenvedőknek lebegés vagy esés érzése van.
- Hipnagógiás és hipnopompikus hallucinációk: Ezek a többnyire vizuális vagy hallási érzékszervi téveszmék félálomban, elalváskor (hipnagógiás) vagy ébredéskor (hipnopompa) fordulnak elő.
A hallucináció általában hirtelen kezdődik. Néhány óráig, napig vagy hétig tart, de krónikussá is válhat, és delíriummá alakulhat. Ebben az állapotban az érintett személy már nem tudja strukturáltan befogadni, feldolgozni és tárolni az információkat. Emiatt már nem tudnak tájékozódni és nem tudnak megfelelően emlékezni a dolgokra, sőt gyakran még jobban hallucinálnak. Ezenkívül szorongás, néha izgatottság, valamint önmaga vagy mások akut veszélye.
A szakértők a hallucinózist visszatérő hallucinációknak nevezik. Az érintett személy tudata azonban nem károsodik. Az egyik példa az alkoholos hallucinózis – az üldöztetés téveszméivel és erős hallucinációkkal, különösen a dermatozoa téveszmékkel járó pszichózis, amely hosszú távú, krónikus alkoholizmus esetén fordul elő. Ez arra az érzésre utal, hogy apró rovarok, férgek, paraziták vagy más kártevők másznak a bőrön és a bőr alatt.
Különbség a pszeudohallucinációktól
Megkülönböztetés a téveszméktől
Míg a hallucinációk hamis érzékszervi észlelések, a téveszmék hamis gondolatok és hiedelmek, mint például az üldözéses téveszmék. A szenvedők nem adhatják le őket egyszerűen, még akkor sem, ha embertársaik „bizonyítékot” adnak nekik az ellenkezőjére.
Hallucinációk: okai
A hallucinációk fő okai a következők:
- Jelentős alváshiány vagy teljes kimerültség.
- Társadalmi elszigeteltség, például magánzárka vagy hosszan tartó tartózkodás ingerszegény környezetben (pl. sötét, csendes szobában): A hallucinációk a test természetes reakciója a külső ingerek hiányára. A meditatív gyakorlatok során fellépő érzékszervi illúziók (lelki eksztázis és látomások) speciális formáknak számítanak.
- Fülzúgás (fülcsengés): Ha külső hangforrás nélkül cseng vagy rohan a fül, akkor fülzúgás van jelen.
- A szembetegségek, például a retina leválása, a látóideg károsodása vagy a látóközpont károsodása optikai hallucinációkat is okozhat, például fényvillanásokat, foltokat, mintákat, fény- vagy színfoltokat.
- Magas láz: magas láz mellett izgatottsággal járó hallucinációk, nyugtalanság, tájékozatlanság stb.
- Hipotermia: Súlyos hipotermia esetén hallucinációk is lehetségesek.
- Stroke: A stroke során hallucinációk, téveszmék, zavartság, memória- és tudatzavar léphet fel.
- Craniocerebrális trauma: Néha hallucinációk és téveszmék fordulnak elő craniocerebralis sérüléssel összefüggésben.
- Epilepszia: Egyes esetekben az epilepsziás rohamokat érzékszervi hallucinációk, például szaglás és ízlelés hallucinációi kísérik.
- Huntington-kór (Huntington-kór): A Huntington-kór egy örökletes, progresszív agyi betegség, amely mozgászavarokat és mentális elváltozásokat okoz. Hallucinációk és téveszmék is lehetségesek.
- Depresszió: A depresszió jelei lehetnek a szorongató hallucinációk és/vagy téveszmék levertséggel és a lendület hiányával.
- Alkohollal való visszaélés: Alkoholmérgezés során hallucinációk (különösen hallási érzékszervi téveszmék) és téveszmék léphetnek fel. Az alkoholfogyasztóknál hallucinációk is kialakulhatnak az elvonás során.
- Mérgezés: A feltűnően kitágult pupillákkal kapcsolatos hallucinációk és téveszmék mérgezést jeleznek, mint például a belladonna vagy a datura. E növények egyes részeit néha hallucinogén kábítószerként fogyasztják, vagy véletlenül gyermekek is megeszik.
Hallucinációk: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az érzékszervi illúziók, amelyek például kifejezett alváshiány esetén fordulnak elő, általában nem igényelnek orvosi ellátást. Ellenkező esetben azonban hallucináció esetén mindig orvoshoz kell fordulni a lehetséges ok tisztázása érdekében. Ez különösen a következő esetekben érvényes:
- Hallucinációk és téveszmék gyógyszeres kezelés során: Azonnal forduljon a kezelőorvoshoz.
- Hallucinációk és téveszmék feltűnően kitágult pupillákkal: Mérgezés gyanúja (pl. Daturával vagy Belladonnával)! Azonnal hívja a sürgősségi orvost, és ne hagyja magára az érintettet!
- Hallucinációk (mint kis állatok a bőrön) és téveszmék szorongó nyugtalansággal vagy izgatottsággal, zavartsággal, memóriazavarral, esetleg tudatzavarral, izzadás és remegés: akut organikus pszichózis és delírium gyanúja alkoholelvonás, magas láz, hipotermia esetén, szélütés, agyvelőgyulladás stb. Hívja a sürgősségi orvost, és ne hagyja magára az érintett személyt.
Hallucinációk: Mit csinál az orvos?
Az orvos először részletesen kikérdezi a pácienst a kórtörténetről (anamnézis). Fontos például, hogy a hallucinációk mikor és milyen gyakran fordulnak elő, és milyen típusúak. Ez az információ, esetleg különféle vizsgálatokkal együtt, segít az orvosnak a hallucinációk okának meghatározásában.
- A fizikális vizsgálat rutinszerű, ha valaki homályos panaszokkal, például hallucinációkkal fordul orvoshoz.
- A fül-orr-gégészeti orvosi vizsgálatok fontosak, ha valaki olyan hangokat hall, amelyek nincsenek jelen (fülzúgás gyanúja).
- Szemészeti vizsgálatra van szükség, ha bizonyos szembetegségek, vagy a látóideg vagy a látóközpont károsodása felelős lehet az optikai hallucinációkért.
- Az idegpályák neurológiai vizsgálata informatív lehet, ha például migrén, szélütés, epilepszia vagy agygyulladás lehet hallucinációk lehetséges oka.
- A számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) hasznos lehet stroke, encephalitis, traumás agysérülés vagy demencia gyanúja esetén.
- A gerincvelőből vett cerebrospinális folyadék (CSF) vizsgálatát (CSF punkció) használják az agygyulladás kimutatására vagy kizárására.
Hallucinációk: Mit tehetsz magad
A hallucinációk általában az orvos esetei, és az alapbetegség kezelését igénylik. Ha azonban a kifejezett alváshiány és a teljes kimerültség a felelős az érzékszervi téveszmékért, akkor te is tehetsz valamit: aludj egy jót és pihenj, és a hallucinációk megszűnnek.
