Mi a vékonybél?
A vékonybél a pylorusnál kezdődik, és a Bauhin-billentyűnél végződik, amely a vastagbélbe való átmenet. Teljes hossza körülbelül öt-hat méter.
A vékonybél szakaszai felülről lefelé a Duodenum (duodenum), a jejunum (jejunum) és az ileum (ileum).
Duodenum (nyombél)
A duodenum a gyomor kimeneténél kezdődik, és körülbelül 25-30 centiméter hosszú. A vékonybél első szakaszáról bővebben a Duodenum című cikkben olvashat.
Üres bél (jejunum)
A jejunum kifejezés onnan származik, hogy a bélnek ez a szakasza általában üres a holttestekben. A jejunum felépítéséről és működéséről bővebben a Jejunum alatt olvashat.
Görbe bél (ileum)
Körülbelül három méter hosszú, az ileum a vékonybél leghosszabb szakasza. Anatómiájáról és funkcióiról bővebben az Ileum című cikkben olvashat.
A vékonybél fala
A vékonybél fala belülről kifelé különböző rétegekből áll.
- A nyálkahártya a legbelül helyezkedik el, ezt követi egy laza kötőszövet réteg vér- és nyirokerekkel, valamint egy idegfonat.
- Ezt követi egy kétrészes izomréteg (gyűrűs izomréteg, hosszanti izomréteg). Hullámszerű mozgásuk, összehúzódásaik biztosítják a chyme keveredését és továbbszállítását.
A vékonybél nyálkahártyája
Kezdetben a duodenumnak még sima belső felülete van. A többi területen és a jejunumban a vékonybél szerkezete megváltozik – a belső felület megnövekszik a redők (Kerck-gyűrű redők), az ujj alakú kiemelkedések (bolyhok), a mélyedések (kripták) és a kefeszegély (mikrovillák) miatt: finom vetületek a falhám felszínén). A belső felület jelentős megnagyobbodása jelentősen megnöveli a tápanyag- és vízfelvevő képességet.
A jejunum Kerck-gyűrűs redői alacsonyabbak, mint a duodenumban, és előrehaladtával ritkulnak. A csípőbélben alig vannak ráncok, de egyre több nyirokszövet (Peyer plakkok) halmozódik fel az immunvédelem érdekében.
Mi a vékonybél funkciója?
A vékonybél funkciója kezdetben a táplálék kémiai emésztése. A szénhidrátok, zsírok és fehérjék (egyszerű cukrok, zsírsavak, aminosavak stb.) lebontása során keletkező kis molekulák a vékonybél falán keresztül felszívódnak a vérbe. A vitaminok a bél belső felületén lévő hordozókon és receptorokon keresztül is felszívódnak a vérbe.
Az epe a májban termelődik, és a nyombélbe kerül. Többek között epesavakat tartalmaz a zsír emésztéséhez. A vékonybél végén az epesavak nagy része visszaszívódik a vérbe és visszaszáll a májba (enterohepatikus keringés).
A nyombél nyálkahártyája számos mirigyet (Brunner-mirigy) tartalmaz. Ezek a mirigyek hidrogén-karbonátot választanak ki, amely semlegesíti a gyomorból származó savas kémhatást. Csak ezután válhatnak aktívvá az emésztőenzimek a vékonybélben. Ezeket az enzimeket a hasnyálmirigy és a Brunner-mirigyek biztosítják.
Milyen problémákat okozhat a vékonybél?
A Crohn-betegség egy krónikus gyulladásos betegség, amely az egész emésztőrendszert (a szájüregtől a végbélnyílásig) érintheti. A betegség leggyakrabban a vékonybél utolsó részét (ileumot) érinti.
A divertikulák a bélfal kiemelkedései, amelyek általában tünetmentesek maradnak. Azonban begyulladhatnak (divertikulitisz), vagy elkezdhetnek vérezni, és súlyos szövődményeket okozhatnak.
Cöliákia esetén az immunrendszer túlérzékenyen reagál a glutén fehérjére (a gabonafélékben található glutén): A vékonybél nyálkahártyája károsodik, ami akadályozza a tápanyagok felszívódását.
