Vénás kontra artériás
Az artériák a vért a szívből, a vénákat a szív felé szállítják. A keringési rendszerben a két ertípus aránya nagyon eltérő: az erek többségét 75 százalék körüli vénákhoz képest az artériák csak 20 százalék körüli túlsúlyban vannak (a kapillárisok öt százaléka). Az egész testben eloszlanak, és általában a vénák közelében találhatók.
A vénás vért gyakran az oxigénszegény vérrel, az artériás vért pedig az oxigénben gazdag vérrel azonosítják. Ez azonban nem helyes: igaz, hogy a legtöbb artéria oxigénben gazdag vért szállít, a vénák többsége pedig oxigénszegény vért. A pulmonalis artériák oxigéntelenített vért szállítanak a szívből a tüdőbe, ahol az új oxigént szív fel a belélegzett levegőből. Az immár oxigénben gazdag vér a tüdővénákon keresztül visszaáramlik a szívbe.
Artériák: Szerkezet
Az artériák átmérője az arteriolák (a legkisebb artériás erek) 20 mikrométertől (µm) az aortáig (a test legnagyobb véredénye) három centiméterig terjed. Az összes artéria fala a klasszikus három rétegből áll: Intima, Media, Adventitia.
Az artéria falára mindenekelőtt a vastag középső réteg jellemző, amely a vénákban alig kifejezett. A közeg simaizomzatot és/vagy rugalmas kötőszövetet tartalmaz. E két komponens aránya változó, így megkülönböztethető egy rugalmas és egy izmos artéria (a kettő közötti átmeneti formák mellett):
Az elasztikus típusú artériák különösen sok rugalmas rostot tartalmaznak a közegben. Ez a fajta ér mindenekelőtt a szívhez közeli nagy ereket foglalja magában, mivel ezek különösen ki vannak téve a szívizom összehúzódása (szisztolé) és relaxációja (diasztolé) közötti nagy nyomásingadozásoknak, és ezeket kompenzálniuk kell. Az izmos típusú artériák falának viszont van egy középső rétege, ahol sokkal több a simaizom. Az ilyen erek főleg a szervekben találhatók. Képesek szabályozni a vérellátást a faluk izmain keresztül.
Különféle artériák egy pillantásra
Fontos artériák a szervezetben
- Aorta (fő artéria)
- Pulmonalis artéria (tüdőartéria)
- brachiocephalic artéria (brachiocephalic törzs)
- Artéria nyaki (arteria carotis communis)
- Szubklavia artéria (szubklavia artéria)
- Máj-gyomor artéria (truncus coeliacus)
- Mesenterialis artéria (Arteria mesenterica)
- Veseartéria (arteria renalis)
- Közönséges csípőartéria (Arteria iliaca communis)
- Felső kar artéria (artéria brachialis)
A speciális artériák formájukat vagy funkciójukat tekintve az
- Barrier artéria: megszakíthatja a vérellátást a falában lévő izomösszehúzódás révén (hörgő, pénisz, csikló)
- Helikális artéria (Arteria helicina): erősen kanyargós, szükség esetén meghosszabbítható (a péniszben az erekció során)
- Collaterale artéria (vas collaterale): Az artéria másodlagos ér; alternatív útvonalként szolgál, ha ez a fő artéria elzáródott (bypass vagy kollaterális keringés)
- Végartéria: kollaterális keringés nélkül
arteriolák
Finomabb erekre van szükség ahhoz, hogy az egész testet elegendő oxigénnel látják el. Az artériák ezért kisebb erekre, arteriolákra ágaznak, amelyek aztán tovább hasadnak a kapillárisokba. Ezután a kapilláris hálózat képezi az átmenetet a vénás rendszerbe.
Az arteriolák átmérője 20 és 100 mikrométer (µm) között változik. Az arteriolák falában kevés a simaizom (vékony közeg), és 40-75 Hgmm-nél valamivel alacsonyabb a nyomás, mint a nagyobb artériákban. Ezek a finom vörös erek jól láthatóak a szem fehér sclerában.
Az artériák betegségei
Az artériás érbetegségek általában előrehaladott érelmeszesedés következtében fellépő elzáródásos betegségek: a belső falakon lerakódások, gyulladások szűkíthetik az edényt (szűkület), vagy akár teljesen elzárhatják, ezáltal rontva az oxigénellátást (mint például agyvérzés vagy szívinfarktus esetén).
Ez azért is történhet meg, mert az érelmeszesedés megváltozott érfalakon könnyen kialakulhatnak vérrögök, amelyek in situ (trombózis) vagy – miután a véráram elhordja – máshol a szervezetben elzárhatják az eret (embólia).
Az érelmeszesedés és másodlagos betegségei kockázati tényezői közé tartozik az elhízás, a mozgáshiány, a magas vérnyomás, a dohányzás és a magas vérzsírszint.
Az artéria kóros zsák- vagy orsó alakú tágulatát aneurizmának nevezik. Hirtelen megrepedhet, ami életveszélyes is lehet (pl. ha a hasi aorta megreped).
