Mi a bronchoszkópia?
A bronchoscopia kifejezés a légút/légcső (bronchus) és a look (skopein) görög szavakból áll. A vizsgálatot köznyelvben tüdőendoszkópiának is nevezik, bár nem a teljes tüdőt, hanem csak a nagyobb légutakat lehet megvizsgálni.
A bronchoszkóp vékony, rugalmas cső vagy merev cső, amelynek elülső végén apró videokamerával. A szájon vagy az orron keresztül kerül a légcsőbe. Annak érdekében, hogy az orvos korlátozás nélkül megtekinthesse az ott található szerkezeteket, a bronchoszkóphoz fényforrást és gyakran öblítő- és szívókészüléket is csatlakoztatnak. Ezenkívül a bronchoszkóp munkacsatornáján keresztül speciális eszközök, például csipesz vagy olló is behelyezhetők a légutakba, lehetővé téve a vizsgálat során kisebb sebészeti beavatkozások elvégzését (pl. szövetminta vétele).
Mint említettük, kétféle bronchoszkóp létezik. Attól függően, hogy melyiket használja az orvos, kétféle bronchoszkópia létezik:
- rugalmas bronchoszkópia: A rugalmas bronchoszkópia a leggyakoribb forma. A hajlékony bronchoszkóp egy puha cső, kis átmérőjű, 2-6 mm, így a sérülés kockázata nagyon alacsony. Ehhez a vizsgálathoz általában elegendő a helyi érzéstelenítés.
Mikor végeznek bronchoszkópiát?
A bronchoszkópiát a tüdőbetegségek diagnosztizálására és kezelésére egyaránt használják.
Diagnosztikai jelzések
- Tüdőgyulladás (tüdőgyulladás)
- Ismeretlen okú krónikus köhögés
- Jó- és rosszindulatú daganatok vagy egyéb légúti elváltozások tisztázása és mintavétele (biopszia).
- Szövettamponok vétele kis ecsetek segítségével
- Vérköhögés (hemoptysis)
- Nem egyértelmű tüdőelváltozások a mellkas röntgenfelvételén
Terápiás javallatok
- A belélegzett idegen testek eltávolítása
- Vastag nyálka felszívása
- Tüdőmosás (bronchoalveolaris lavage, BAL) sóoldattal (néha diagnosztikai célokra is használják)
- Haemostasis
- Hörgőszűkületek szélesítése speciális csövekkel (stentekkel)
- Sugárzó elemek (radio-nuklidok) behelyezése tüdőrák helyi sugárterápiájához
Mi a teendő a bronchoszkópia során?
A tényleges vizsgálat előtt kezelőorvosa megkérdezi a kórelőzményét (anamnézisét), és tájékoztatja a bronchoszkópia lehetséges szövődményeiről. Ezenkívül vérképet vesznek, és tüdőfunkciós vizsgálatot (tüdőfunkciós tesztet) végeznek. Egyes esetekben tüdőröntgen vizsgálatra vagy számítógépes tomográfiára és EKG-ra is szükség lehet.
Mivel a légutakban nincsenek fájdalomrostok, csak a bronchoszkóp orron vagy torkon keresztül történő behelyezése kellemetlen, és köhögést válthat ki. Rugalmas bronchoszkópiához tehát elegendő helyi érzéstelenítő és enyhe nyugtatók. Ezzel szemben a merev bronchoszkópiához mindig általános érzéstelenítés szükséges.
Az orvos óvatosan behelyezi a bronchoszkópot, és a hörgők felé vezető úton megvizsgálja a nyálkahártyát. A tüdő légútjai faként ágaznak ki a légcsőből a hörgőkbe. Általában az orvos megvizsgálja az ágakat a harmadik vagy negyedik ágig. Ahol szükséges, a munkacsatornán keresztül további műszerek is behelyezhetők mintavétel és kisebb műveletek elvégzésére. A beavatkozás után a vérmaradványokat és a váladékot fiziológiás sóoldattal cseppfolyósítják és kiszívják. Ezután az orvos eltávolítja a bronchoszkópot, és Ön a gyógyászati helyiségbe kerül további megfigyelésre.
Milyen kockázatokkal jár a bronchoszkópia?
A bronchoszkópiával aligha jár kockázat. A vizsgálat azonban nem teljesen kockázatmentes – szövődmények ritkán fordulnak elő, néha még akkor is, ha a vizsgálatot körültekintően végzik:
- A légutak sérülései a hörgők falának behatolásával (perforáció)
- Vérzés
- Az egyik vagy mindkét tüdő összeomlása (pneumothorax) a tüdőszövet sérülése miatt
- Oxigénhiány (hipoxia)
- Szívritmuszavar és alacsony vérnyomás (hipotenzió)
- A gége duzzanata (gégeödéma) vagy sérülések a gége területén
- Gyulladás (az eljárást követő órákban és napokban)
Mit kell figyelembe venni a bronchoszkópia után?
A bronchoszkópia után egy ideig orvosi megfigyelés alatt marad. Az érzéstelenítők vagy érzéstelenítők miatt legalább egy óráig nem szabad enni semmit, mert különben megfulladhat. Ezenkívül 24 órán keresztül ne vezessen és ne használjon tömegközlekedést, mivel az utóhatások korlátozhatják a reakcióképességét. Ezért gondoskodnia kell arról, hogy valaki felvegye és hazavigye.
Kezelőorvosa megbeszéli Önnel a vizsgálat eredményeit és az esetleges nyomon követési eljárásokat. Ha a bronchoszkópia (biopszia) során szövetmintát vettek, általában két-három nap múlva kapja meg a vizsgálat eredményét.
