Hogyan működik a kolhicin
A kolhicin hatékonyan enyhítheti az akut köszvényes rohamok néha nagyon súlyos fájdalmait.
A köszvény anyagcsere-betegség, amelyben a húgysav koncentrációja a vérben emelkedik. Ha túllép egy bizonyos határt, a húgysav egy része kristályok formájában kicsapódik, és lerakódik a szövetben, például ízületi folyadékban. Idővel az ízületi porc tönkremegy, és az ízület begyullad: a makrofágok (monocitákból fejlődő „scavenger sejtek”) felszívják az idegennek minősített húgysavkristályokat, majd gyulladáskeltő hírvivő anyagokat bocsátanak ki.
Ezzel a gyulladásos reakcióval a köszvény által érintett ízületekben a szervezet megpróbál valamit tenni a húgysavkristályok ellen. A gyulladásos folyamat nagyon fájdalmas epizódokban fordul elő. A kolhicin segíthet az úgynevezett köszvényes rohamok ellen. Gátolja a makrofágok fagocitózis aktivitását. Ezenkívül a hatóanyag megakadályozza, hogy a fehérvérsejtek aktívan „felgyújtsák” a gyulladásos reakciót.
Veszélyes mitotikus méreg
A kolhicin gátolja bizonyos fehérjéket, amelyek lehetővé teszik a kromoszómák új sejtekké történő osztódását. Ennek eredményeként a leánysejtek nem életképesek és elhalnak.
Felszívódás, lebomlás és kiválasztódás
Lenyelés után a kolhicin a belekben keresztül jut be a véráramba, ahol a vérsejtekre fejti ki hatását. A vesén keresztül választódik ki a vizelettel, valamint az epével a széklettel. 20 és 50 óra között van az az idő, ami alatt a felszívódott hatóanyag fele kiürül – tehát igen változó. Ennek két oka van:
Először is a hatóanyag az úgynevezett entero-máj ciklusnak van alávetve: a májon keresztül az epébe és vele a bélbe jutó kolhicin onnan visszaszívódhat a vérbe, amely aztán ismét a májba szállítja. . A bél („entero”) és a máj („máj”) közötti keringés más anyagoknak is ki van téve (mind más gyógyszerek, mind endogén anyagok).
Másrészt a kolhicin nagy eloszlási térfogattal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy jól eloszlik a szervezetben.
Mikor használják a kolchicint?
A kolhicin felhasználási területei Németországban, Ausztriában és Svájcban eltérőek. Németországban és Svájcban a jóváhagyás a következőkre korlátozódik:
- akut köszvényes rohamok kezelésére
- Akut köszvényes rohamok kezelése
- Ismétlődő köszvényes roham megelőzése a húgysavcsökkentő terápia kezdetén
- Az akut vagy visszatérő pericarditis (a szívzsák gyulladása) elsődleges kezelése nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek kiegészítéseként
- Családi mediterrán láz (ritka genetikai rendellenesség) kezelése
- Rohamok megelőzése és az amiloidózis megelőzése (különféle ritka betegségek, amelyekben abnormálisan feltekeredő fehérjék rakódnak le különböző szövetekben és szervekben)
A kolhicint a jóváhagyási hatókörén kívül („off-label” használat) Németországban és Svájcban is használják köszvényes rohamok megelőzésére és a családi mediterrán láz kezelésére.
Hogyan kell alkalmazni a kolhicint
Akut köszvényes roham esetén a kolhicin kezelést a lehető legkorábban el kell kezdeni: Az érintett személyek először egy milligramm (1 mg) kolhicint vegyenek be. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, egy óra múlva további fél milligramm (0.5 mg) lenyelhető.
Ezt követően tizenkét órán keresztül nem szabad több kolhicin tablettát bevenni. Ezt követően a kezelés nyolc óránként fél milligrammal (0.5 mg) folytatható.
A kezelést azonnal abba kell hagyni, amint a tünetek enyhülnek, vagy legfeljebb hat milligramm (6 mg) kolhicint vettek be.
Egy ilyen kezelési ciklus után tartózkodnia kell a további kolhicintől legalább három napig, hogy a szervezet teljesen ki tudja üríteni a már beadott mennyiséget, és helyreálljon.
Azonnal hagyja abba a kezelést, ha hasmenést vagy hányást tapasztal, mivel ezek a túladagolás jelei lehetnek.
A szívburokgyulladás vagy a családi mediterrán láz kezelésére és a köszvényes roham megelőzésére szolgáló adagot egyénileg határozzák meg. Általában napi egy-három milligramm között van.
A kolhicin úgynevezett terápiás tartománya (dózistartománya, amelyen belül biztonságos a használata) nagyon kicsi. Ha az átlagos napi adag két milligramm, már 20 milligramm is végzetes lehet egy felnőtt számára.
Milyen mellékhatásai vannak a kolhicinnek?
A kolhicin hatóanyag elsősorban az osztódásban aktív szövetekre hat. A fehérvérsejtekre gyakorolt kívánt hatáson kívül különösen a bélnyálkahártyát érinti, ami megmagyarázza a gyomor-bél traktusban gyakori mellékhatásokat.
Így minden tizedik-száz betegnél jelentkeznek mellékhatások émelygés, hasi fájdalom és görcsök, vagy hányás formájában. Az álmosság, az izomfájdalom és az izomgyengeség azonos gyakorisággal fordul elő.
Mit kell figyelembe venni a kolhicin alkalmazásakor?
Ellenjavallatok
A kolchicin nem alkalmazható:
- súlyos vesekárosodás
- súlyos májműködési zavar
- hibás vérösszetételű betegek (vérdiszkrázia)
Kölcsönhatások
Mivel a kolhicin hatóanyagot a szervezetben olyan enzimrendszerek szállítják és bontják le, amelyek sok más hatóanyagot is lebontanak és szállítanak, ezért a kolhicin más gyógyszerekkel való kombinációját szorosan ellenőrizni kell.
Az agy megvédi magát a méreganyagoktól, amelyek a táplálékon keresztül jutnak a vérbe a szállítórendszerek (P-glikoproteinek) révén, amelyek aktívan „kipumpálják” a behatoló idegen anyagokat. Ha ez a rendszer meghibásodik, sok, valójában jól tolerálható anyagnak nagyon mérgező hatása lehet.
A kolchicin ezeken a P-glikoproteineken keresztül is szállítódik. Ezért a transzportrendszert gátló gyógyszerek egyidejű alkalmazása jelentősen megnövelheti annak toxicitását. Ilyen gyógyszerek például a malária- és görcsoldó kinin, amelyet a tónusos víz is tartalmaz, az antibiotikumok, például az azitromicin vagy a klaritromicin, valamint a verapamil és a kaptopril vérnyomáscsökkentő szerek.
A citokróm-inhibitorok közé tartoznak bizonyos antibiotikumok (klaritromicin, eritromicin), gombaellenes szerek (ketokonazol, itracomazol), HIV-gyógyszerek és szervátültetés után az immunrendszer elnyomására használt szerek (ciklosporin).
A statinok (vérzsírszint-csökkentő gyógyszerek) izomzati mellékhatásai fokozódhatnak, ha a kolhicinnel egyidejűleg szedik őket.
A grapefruitlé növelheti a kolhicin toxicitását.
A kolhicint szedő férfiaknak biztonságos fogamzásgátlást kell alkalmazniuk az utolsó adag után legalább hat hónapig, mivel a köszvénygyógyszer mutagén hatásai a spermiumokat is károsítják. A nőknek biztonságos fogamzásgátlást is alkalmazniuk kell a kolhicin-terápia alatt és azt követően még három hónapig.
Korhatár
Családi mediterrán lázban szenvedő gyermekek és serdülők esetében a kolhicin korhatár nélküli szakember felügyelete mellett alkalmazható. Egyéb indikációk esetén a kolhicint csak 18 éves kor után szabad alkalmazni.
Terhesség és szoptatás
Elvileg a kolhicin terhesség és szoptatás ideje alatt ellenjavallt, és más szerekkel kell helyettesíteni. Fogamzóképes korú nőknél a terhesség fennállását a használat előtt ki kell zárni.
Több mint 1000 (főleg FMF-ben szenvedő) terhes nő bevonásával végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a kolhicin-terápia nem növeli a malformációk arányát. A szoptató nőkön végzett vizsgálatok nem mutattak ki rendellenességet a szoptatott csecsemőknél. A szoptatás ezért elfogadható kolhicinnel.
Hogyan lehet kolchicint tartalmazó gyógyszereket beszerezni
A kolhicin Németországban, Ausztriában és Svájcban receptre kapható, és érvényes recept felmutatásával a gyógyszertárakban beszerezhető.
Mióta ismert a kolhicin?
A kolchicin tartalmú réti sáfrány gyógyászati felhasználásának első írásos említése egy több mint 3000 éves egyiptomi papiruszon található. A növényt reumás panaszok, duzzanatok kezelésére ajánlották rajta.
Az őszi krokuszt a Perzsa Birodalomban és Görögországban is sikeresen használták erre a célra. Hatóanyagát, a kolchicint először Franciaországban izolálták és írták le 1820-ban.
A sejtekre gyakorolt tényleges hatásmódját azonban csak a 20. század második felében sikerült megfejteni. Sok beteg számára a kolhicin hatóanyagot tartalmazó készítmények jelentik az egyetlen hatékony kezelést a köszvény akut rohama esetén.
