Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás: tünetek és terápia

Rövid áttekintés

  • Tünetek: Kisugárzó felső hasi fájdalom, étvágytalanság, hányinger, hányás, zsíros, rossz szagú széklet, vitaminhiányos tünetek (pl. vérzési hajlam, éjszakai vakság), cukorbetegség.
  • Okok és kockázati tényezők: A legtöbb esetben erős alkoholfogyasztás; ritkábban genetikai okok, bizonyos betegségek vagy gyógyszerek
  • Kezelés: alkoholtól való tartózkodás, zsír- és szénhidrátszegény diéta, fájdalomcsillapítók, diabetes mellitus inzulinterápia, esetenként műtét.
  • A betegség lefolyása: Ha nem kezelik, a tünetek lassan súlyosbodnak, és jelentősen csökkentik az életminőséget és a várható élettartamot.
  • Megelőzés: Kerülje a gyakori alkoholfogyasztást, mivel ezt tartják a legfontosabb oknak.

Mi a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás?

A betegség gyakran az élet harmadik és negyedik évtizedében élő embereknél fordul elő. A legtöbb esetben a hosszú távú alkoholfogyasztás az oka. Ritkán a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás gyermekkorban alakul ki. Ekkor általában egy genetikai komponens játszik szerepet.

Mi a tünetek?

A fájdalom mellett a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás gyakran olyan tüneteket is kivált, mint az étvágytalanság, hányinger, hányás és fogyás. Különösen a zsíros ételek okoznak gyakran problémákat. Ezenkívül a betegeknek gyakran zsíros, bűzös széklete van, és puffadástól szenvednek.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás előrehaladott stádiumában a vércukorszint szabályozására szolgáló hormonok termelése is lelassul: az inzulin (csökkenti a vércukorszintet) és a glukagon (növeli a vércukorszintet). Ennek eredményeként diabetes mellitus alakul ki.

Okai és kockázati tényezők

Genetikai okok (örökletes hasnyálmirigy-gyulladás)

Örökletes hasnyálmirigy-gyulladás esetén a hasnyálmirigy gyermekkorban begyullad. A genetikai hiba az emésztőenzimeket aktiváló endogén anyag, a tripszinogén szerkezetének és működésének megváltozásához vezet. Ennek eredményeként az emésztőenzimek már a hasnyálmirigyben aktiválódnak, és nem csak a vékonybélben. Ezek „emésztik” a hasnyálmirigy szövetét, ami gyulladásos reakciót eredményez.

Gyógyszerek

Egyes gyógyszerek néha krónikus hasnyálmirigy-gyulladást is kiváltanak. Ide tartoznak a béta-blokkolók, diuretikumok, ACE-gátlók, ösztrogének vagy epilepszia elleni szerek. Az alkoholhoz hasonlóan ezek a gyógyszerek károsítják a hasnyálmirigy szövetét, ami gyulladást okoz.

Túlzott kalcium a mellékpajzsmirigy túlműködésében

Túlzott trigliceridek (hipertrigliceridémia).

Egyes vérzsírok (trigliceridek) feleslege 1000 milligramm/ deciliter felett szintén krónikus hasnyálmirigy-gyulladást okoz. Ennek pontos mechanizmusa még nem ismert egyértelműen. A szakértők azt gyanítják, hogy a trigliceridek hasítása (lipáz segítségével) szabad zsírsavakat termel, amelyek a hasnyálmirigy-sejtek gyulladását okozzák.

Autoimmun hasnyálmirigy-gyulladás

Vizsgálatok és diagnózis

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén a legjobb, ha konzultál háziorvosával vagy belgyógyász és gasztroenterológus szakorvossal. A tünetek és az esetleges korábbi betegségek részletes leírása értékes információkkal szolgál az orvos számára az Ön egészségi állapotáról (anamnézis). Ezenkívül az orvos érdeklődni fog például:

  • Pontosan hol fáj és kifelé sugárzik-e a fájdalom
  • Mennyi alkoholt iszik az érintett személy, vagy van-e alkoholfüggősége
  • Az érintett személy szenved-e fényes, zsíros hasmenéstől
  • Előfordult-e hasnyálmirigy-gyulladás
  • Legyen szó emelkedett vérzsírszintről vagy emelkedett kalciumszintről
  • Az érintett személy szed-e gyógyszert

Fizikális vizsgálat

Vérvizsgálat

Az akut gyulladásos fellángolások során a hasnyálmirigy enzimek szintje gyakran emelkedik a vérben. Ezek közé tartozik a zsírbontó lipáz, a szénhidrátbontó amiláz és a fehérjebontó elasztáz enzim. Az emésztőenzimek vérszintje azonban nem minden krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő embernél emelkedett.

Székletvizsgálat

A széklet grammonkénti 200 mikrogrammnál kisebb koncentrációja az exokrin hasnyálmirigy-funkció károsodását jelzi. A széklet grammonkénti 100 mikrogrammnál kisebb elasztázkoncentrációja esetén az orvosok a funkcionális rendellenességet súlyosnak minősítik.

Képalkotó eljárások

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálásához az orvos a has ultrahangvizsgálatát (hasi ultrahang), mágneses rezonancia képalkotást (MRI) vagy számítógépes tomográfiát (CT) végez. A képalkotó mérések felhasználhatók a szövetkárosodás mértékének felmérésére. Az endoszkópos retrográd cholangiopancreaticography (ERCP) segítségével megállapítható, hogy a hasnyálmirigyben vagy az epevezetékben lévő daganat okozza-e a tüneteket.

A visszatérő gyulladásos epizódok miatt a hasnyálmirigy szövete idővel hegesedik és meszesedések képződnek. A hasüreg ultrahangos vizsgálata (hasi ultrahang) ad kezdeti jelzéseket erre. Ha ilyen meszesedés van jelen, ez a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás bizonyítékának minősül. A hasnyálmirigyet azonban gyakran nem lehet optimálisan megjeleníteni normál ultrahangvizsgálattal, mert a hasüregben, más szervek mögött található.

Számítógépes tomográfia és mágneses rezonancia képalkotás

Ha krónikus hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja merül fel, a számítógépes tomográfia (CT) részletes képet ad a hasnyálmirigyről. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) még pontosabb képalkotást biztosít.

Endoszkópos retrográd cholangiopancreaticography (ERCP).

Mivel a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás időnként daganatot (hasnyálmirigyrákot) okoz előrehaladtával, az orvos sok esetben endoszkópos retrográd cholangiopancreaticográfiát (ERCP) végez.

Genetikai diagnosztika

Ha genetikailag krónikus hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja merül fel, például azért, mert a közvetlen családban már előfordult a betegség, hasznos lehet egy genetikai elemzés. Ebben az esetben az érintetteknek tanácsot kell kérniük a megfelelő szakemberektől.

Kezelés

Legalábbis a fizikailag alkoholfüggők számára az első lépés a méregtelenítés a klinikán, ahol orvosi felügyelet mellett, szükség esetén gyógyszeres támogatással is leküzdik a fizikai elvonási tüneteket. Ezt további megfelelő intézkedések követik. Ezek közé tartozik az ambuláns vagy fekvőbeteg addiktológiai terápia az alkoholfüggőség leküzdésére, valamint az önsegítő csoportok látogatása a folyamat támogatására.

Emellett a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás tünetei is enyhíthetők gyógyszeres kezeléssel és műtéti beavatkozásokkal.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás – gyógyszerek

Akut gyulladásos fellángolása esetén a fájdalomterápia megegyezik a hasnyálmirigy-gyulladás akut formájával. A betegek fájdalomcsillapítás céljából opioidokat kapnak buprenorfin vagy petidin formájában.

Súlyos krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknél a hasnyálmirigy gyakran olyan súlyosan károsodik, hogy már nem szabályozza megfelelően a vércukorszintet. Az érintetteknél cukorbetegség alakul ki, majd további inzulinkezelésre van szükségük.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás – sebészeti beavatkozások

Az orvos egy kis csövet helyez a hasnyálmirigy-csatornába. Ezután egy kis ballont helyez a hasnyálmirigy-csatornába, és felfújja úgy, hogy a csatorna ismét kitáguljon. Egyes esetekben egy kis csövet (stentet) is behelyez, amely megakadályozza, hogy a csatorna ismét szűküljön. Az orvos elektromos lökéshullámok segítségével széttöri a köveket a hasnyálmirigy-csatornában, hogy javítsa a vízelvezetést.

Tanfolyam és előrejelzés

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás - prognózis

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás általában több éven át tart, és általában más betegségek is kísérik. Bár maga ritkán halálos kimenetelű, az érintettek várható élettartama jelentősen lecsökken a gyakran súlyos kísérő- és másodlagos betegségek miatt. A krónikus alkoholfogyasztás, amely az érintettek 80 százalékánál jelen van, drasztikusan csökkenti a várható élettartamot.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás - szövődmények

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás hosszú távon szövetkárosodással jár. Ez növeli a következő szövődmények kockázatát:

Hasnyálmirigy pszeudociszták

A hasnyálmirigy-pszeudociszták gyakran hat héten belül maguktól visszafejlődnek. Egyes esetekben azonban megfertőződnek vagy felszakadnak. Ha a betegnek kellemetlen érzései vannak, a sebész általában sebészi úton behelyez egy kis csövet, amelyen keresztül a pszeudociszta tartalma folyamatosan kiürül.

Lépvéna és portális véna trombózisai

Hasnyálmirigyrák (hasnyálmirigyrák)

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás késői szövődményeként a hasnyálmirigyrák néha előrehaladott stádiumban alakul ki. Az örökletes hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők és a dohányosok különösen veszélyeztetettek. Ezért fontos a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás korai stádiumban történő felismerése és kezelése.

Megelőzés