Lázgörcs: Tünetek, lefolyás, terápia

Rövid áttekintés

  • Tünetek: Láz, izomrángások, torz szemek, hirtelen eszméletvesztés, sápadt bőr, kék ajkak.
  • Lefolyás: Többnyire komplikációmentes és problémamentes lefolyás, maradandó károsodás nagyon ritka
  • Kezelés: A tünetek általában maguktól megszűnnek. A lázgörcsöt az orvos többek között görcsoldó gyógyszerekkel kezeli. Ezenkívül alkalmasak a lázcsillapítók és a hideg borogatások.
  • Leírás: Görcsroham, amely lázzal (38.5 Celsius-fok feletti testhőmérséklet) társul.
  • Okok: Egyelőre tisztázatlan; genetikai hajlam gyaníthatóan többnyire ártalmatlan fertőzésekkel (pl. felső légúti fertőzésekkel) összefüggésben, amelyek gyorsan emelkedő testhőmérséklethez vezetnek.
  • Megelőzés: A megelőzés általában nem lehetséges; visszatérő rohamok esetén legyen otthon orvos által felírt görcsoldó gyógyszer.
  • Mikor kell orvoshoz fordulni? Minden lázas roham után orvoshoz kell fordulni.

Hogyan lehet felismerni a lázgörcsöt?

A lázas rohamban a gyerekek egész testükben megrándulnak, izmaik görcsbe rándulnak, testük pedig természetellenesen merev és megfeszül. Általában az egész testet érinti, de bizonyos esetekben csak az egyes végtagokat (például karokat és lábakat) érinti. Néha a karok és lábak hirtelen újra elernyednek. Általában a gyermek felfelé csavarja a szemét, kitágult a pupillája vagy merev tekintete van.

Egyes gyerekek sápadtak, és bőrük néha rövid időre elkékül – különösen az arcon és az ajkak környékén. A légzés gyakran lelassul és nehézkes. A görcs alatt a gyermek gyakran eszméletét is elveszti.

A lázgörcs tipikus tünetei a következők:

  • Láz (38.5 Celsius-fok feletti testhőmérséklet).
  • Izomrángás
  • Elcsavart szemek
  • Hirtelen eszméletvesztés
  • Sápadt vagy kék színű bőr

Attól függően, hogy milyen tünetek jelentkeznek a lázgörcsben, megkülönböztetünk egyszerű és bonyolult lázgörcsöket:

Egy egyszerű vagy nem szövődményes lázgörcs mindössze három-négy percig, de legfeljebb tizenöt percig tart. Az egész testet érinti, és általában ártalmatlan. Általában az első roham utáni első 24 órában nincs további roham.

Komplex (szövődményes) lázgörcs.

Az összetett vagy bonyolult lázas roham 15 percnél tovább tart, és 24 órán belül kiújulhat. A komplikált lázas roham 100 esetből körülbelül négyben a későbbi epilepszia vagy más betegség első jele, és ezt orvosnak kell értékelnie. Ez a fajta lázgörcs sokkal ritkábban fordul elő.

Mi a lefolyása a lázas rohamnak?

Bármennyire is fenyegetőnek tűnik a lázgörcs, a gyermek általában nagyon gyorsan felépül belőle. Egy egyszerű lázgörcs néhány másodperctől percekig tart (maximum 15 perc). A tünetek általában maguktól ismét eltűnnek.

Veszélyes a lázgörcs?

A lázgörcsök általában nem veszélyesek, és semmiképpen sem halálosak. Igaz, hogy a szülők általában nagyon megijednek, ha lázgörcs lép fel – különösen, ha ez az első. Féltik a gyermek életét, mert egy lázas görcs gyakran nagyon drámainak tűnik. A görcsök túlnyomó többsége azonban nem komplikált és problémamentes. A prognózis általában nagyon jó.

A lázgörcsökben szenvedő gyermekek ugyanolyan jól fejlődnek, mint a lázgörcsök nélküli gyermekek. A görcsök nem károsítják a gyermek agyát. Egyszerű lázgörcsök esetén azonban körülbelül minden harmadik gyermeknél fennáll a kiújulás veszélye. Amint a gyerekek elérik az iskolás kort, a rohamok általában megszűnnek.

Mindenesetre lázas görcs után forduljon orvoshoz, hogy kizárja a súlyos betegségeket (pl. agyhártyagyulladás).

Milyen szövődmények fordulhatnak elő?

A gyermek szellemi vagy testi fejlődésének következményes károsodása a legtöbb esetben nem várható: A gyermekek ugyanolyan normálisan fejlődnek, mint a lázgörcs nélküli gyermekek.

A legtöbb esetben a lázgörcsök elmúltak, mire a szülők megérkeznek gyermekükkel a kórházba vagy az orvosi rendelőbe. A biztonság kedvéért az orvosok bizonyos vizsgálatokat végeznek, és kizárják az egyéb okokat és szövődményeket.

Lázgörcsök és az epilepszia kockázata

Ritka esetekben az ismétlődő rohamok hátterében epilepszia áll. Gyermekeknél megnő az epilepszia kialakulásának kockázata, különösen, ha:

  • a rohamok kilenc hónapos kor előtt jelentkeznek, és a családban előfordult epilepszia.
  • @ a görcsök 15 percnél tovább tartanak.
  • a gyermek már a roham előtt sem fejlődik szellemileg vagy testileg az életkorának megfelelően.

E kockázati tényezők nélkül csak körülbelül egy százalékban alakul ki epilepszia a lázgörcsök után.

Különösen akkor, ha először jelentkezik lázgörcs, a legfontosabb az, hogy megőrizzük a higgadtságot, és megakadályozzuk, hogy a gyermek ellenőrizetlen mozdulatokkal megsértse magát. Ehhez kövesse a következő intézkedéseket:

  • Maradj a gyerekkel, és maradj nyugodt.
  • Ellenőrizze a gyermek tudatát és légzését
  • A lehető leghamarabb tárcsázza a 911-et (Németországban a 112-t), vagy értesítse a gyermekorvost (főleg, ha ez az első lázroham).
  • Lazítsa meg a gyermek ruházatát, hogy szabadon tudjon lélegezni.
  • A kemény tárgyakat távolítsa el az útból (pl. élek, éles sarkok), hogy a gyermek ne sértse meg magát.
  • Ne tartsa vagy rázza a gyermeket.
  • Ne próbálja elnyomni vagy megakadályozni a gyermek rángását.
  • Ne adjon a gyermeknek ételt vagy italt (fulladásveszély!).
  • Ne adjon semmilyen tárgyat a gyermek szájába, még akkor sem, ha a gyermek megharapja a nyelvét.
  • Nézze meg az órát, hogy lássa, mennyi ideig tart a roham.
  • Ha a roham elmúlt, helyezze a gyermeket fekvő helyzetbe.
  • Ezután mérje meg a gyermek testhőmérsékletét.

Ha a gyermek eszméletlen és nem lélegzik, azonnal kezdje meg az újraélesztést és hívja a 911-et!

A roham után fontos, hogy orvos vizsgálja meg a gyermeket. Csak így lehet biztosan kizárni más, súlyosabb betegségeket (pl. agyhártyagyulladást). Ezenkívül az orvosok azt javasolják, hogy a gyermek az első lázrohamot követően körülbelül másfél éves koráig kerüljön kórházba.

A kórházi felvétel lehetséges okai a következők:

Ez a gyermek első lázrohama.

  • Ez egy bonyolult lázgörcs.
  • A roham oka nem tisztázott (pl. epilepszia gyanúja).

Ha a gyermeknek már többször voltak lázgörcsei, és a rohamok néhány percnél tovább tartanak, az orvos sürgősségi gyógyszert írhat fel a szülőknek, hogy otthon vegye be. Ez általában egy görcsoldó gyógyszer, amelyet a gyermek végbélnyílásán keresztül adnak be, mint egy kúp. Gyermekorvosa pontosan elmondja Önnek, hogyan kell ezt használni, és hogyan kell tárolni a gyógyszert.

Mi a lázas roham?

A lázgörcs olyan roham, amelyet a testhőmérséklet gyors emelkedése (általában 38.5 Celsius-fok felett) okoz. A lázgörcsök gyakoribbak, különösen kisgyermekeknél. A gyermekek lázas rohama legtöbbször ijesztőnek tűnik, de általában ártalmatlan.

Kit érint különösen?

Az örökletes tényezők is közrejátszanak: Ha a családban már előfordultak lázgörcsrohamok, megnő annak a valószínűsége, hogy a gyermeknek rohamai lesznek.

Későbbi életkorban (még felnőtteknél is) ritkák, de lehetségesek a lázas rohamok. Egyelőre azonban nem világos, hogy ez miért történik.

Mi váltja ki a lázas rohamot?

Nem ismert pontosan, hogy egyes gyerekek miért hajlamosak görcsökre, amikor lázasak. A jelenlegi ismeretek szerint a lázgörcsökben szenvedők agya hajlamos arra, hogy a lázra vagy a gyors testhőmérséklet-emelkedésre (általában 38.5 Celsius-fok felett) rohamokkal reagáljon egy bizonyos fejlődési szakaszban. Az orvosok úgy vélik, hogy a nyolc hónapos és négy év közötti gyermekek agya különösen érzékeny a rohamokra.

Csecsemőknél lázgörcsök már 38 Celsius fokos hőmérsékleten is előfordulnak.

Lázgörcsök gyakran fordulnak elő háromnapos láz (humán herpeszvírus 6-os típusú, HHV 6-os fertőzés) összefüggésében. Ritkábban bakteriális fertőzések (pl. streptococcus angina vagy húgyúti fertőzés) felelősek a lázgörcsért.

Az, hogy fellép-e lázgörcs, elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan emelkedik a testhőmérséklet.

Csak nagyon ritkán fordul elő lázas roham súlyos fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás miatt. Lázgörcsök oltások után is megfigyelhetők (pl. szamárköhögés, kanyaró, mumpsz, rubeola, gyermekbénulás, diftéria vagy tetanusz ellen).

Még nem teljesen tisztázott, hogy maga a láz vagy a lázat okozó fertőzés okozza-e a rohamot. Az orvosok feltételezik, hogy a lázgörcsökre való hajlam veleszületett, ezért egyes családokban több tagban fordul elő.

Hogyan előzhető meg a lázgörcs?

A lázgörcsöket nem lehet teljesen megelőzni. Egyes szülők lázcsillapító gyógyszert adnak gyermeküknek, amint a testhőmérséklet eléri a 38.5 Celsius-fokot. Remélik, hogy ez megóvja a gyermeket a lázgörcstől. Nincs azonban tudományos bizonyíték arra, hogy ez megakadályozza a lázgörcsöt. Az orvosok ezért azt tanácsolják, hogy megelőző intézkedésként ne adjunk lázcsillapító szereket!

A lázcsillapító gyógyszereket csak gyermekorvosával folytatott konzultációt követően alkalmazza. A lázcsillapító készítményekkel végzett „túlterápiát” mindenképpen kerülni kell!

Ha a gyermek már átesett lázgörcsön, az orvosok időnként sürgősségi gyógyszereket (pl. görcsoldókat) írnak fel a szülőknek, hogy vigyék haza. Ezeket azonban csak akkor adja be, ha a gyermek valóban lázas, és csak az orvos által előírt módon. Fertőzés esetén a gyógymódok megelőző intézkedésként történő beadása nem javasolt!

A lázgörcsök nagyon kevés esetben megelőzhetők.

Az első lázgörcs után a gyermeket mindig alaposan meg kell vizsgálni az orvossal. Kivételt képeznek, ha a gyerekeknek már több lázgörcsük volt, amelyek könnyen kezelhetők és gyorsan elmúltak. Mivel azonban minden újabb görcs esetén más okok is előfordulhatnak, tanácsos mindig orvoshoz fordulni.

Bonyolult lázgörcs esetén elengedhetetlen a gyermek alapos kivizsgálása a kórházban. A szövődményes lázrohamban szenvedő gyermekek általában legalább egy éjszakát a kórházban maradnak a pontos ok tisztázása és a lefolyás megfigyelése érdekében.

Hogyan állapítja meg az orvos a diagnózist?

Az orvos először megkérdezi a kísérőket (általában a szülőket), hogy milyen tünetek jelentkeztek, mennyi ideig tartott a roham és mely testrészek érintettek és milyen sorrendben. Mivel a lázas roham tipikus tünetekkel (láz plusz roham) nyilvánul meg, az orvos általában könnyen diagnosztizálja.

Az orvos csak súlyos betegségek, például agyhártyagyulladás gyanúja esetén végez további vizsgálatokat az ok tisztázására. Ilyenek például a vérvizsgálatok vagy a cerebrospinális folyadék vizsgálata (lumbalpunkció) a fertőzések kizárása érdekében.

Az epilepszia vagy más neurológiai rendellenességek az agyhullám mérésével (elektroencephalográfia, EEG) diagnosztizálhatók. A képalkotó vizsgálati eljárások, mint például a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) láthatóvá teszik az agy struktúráit, hogy kizárják a fejlődési rendellenességeket vagy daganatokat, mint a bonyolult lázgörcsöket.