Reumatoid faktor

Mi a rheumatoid faktor?

A rheumatoid faktor egy úgynevezett autoantitest. Ezek az immunrendszer védekező anyagai, amelyek megtámadják a szervezet saját szöveteit, és így betegséget (autoimmun betegséget) válthatnak ki. Ahogy a neve is sugallja, a rheumatoid faktorok elsősorban az autoimmun reumában játszanak szerepet.

A rheumatoid faktorok más antitestek – nevezetesen az immunglobulin G – bizonyos részeit (Fc szakasz) támadják meg. Ezek tehát gyakorlatilag antitestek elleni antitestek.

Szerkezetüktől függően a rheumatoid faktorok – mint minden antitest (immunglobulin) – különböző osztályokba sorolhatók. Ide tartozik például az immunglobulin M (IgM), az immunglobulin A (IgA) és az immunglobulin G (IgG). A kimutatott rheumatoid faktorok általában az IgM osztályba tartoznak (RF-IgM vagy RhF-IgM).

Mikor határozzák meg a rheumatoid faktort?

Az orvos meghatározza a reumás tényezőket, ha reumás betegség gyanúja merül fel – különösen a rheumatoid arthritis. A pozitív vizsgálati eredmény azonban önmagában nem elegendő a diagnózishoz. Az RF nem túl specifikus laboratóriumi érték – emelkedhet különféle reumás betegségekben, de nem reumás betegségekben vagy egészséges egyénekben is.

A vizsgálathoz az orvos vérmintát vesz a betegtől. A rheumatoid faktort általában a vérszérumban mérik. A laboratóriumi orvosok különféle technikákat alkalmazhatnak a kimutatáshoz (pl. ELISA, radioimmunoassay). A mérési módszertől függően különböző küszöbértékek érvényesek, amelyek túllépése esetén emelkedett rheumatoid faktornak nevezzük.

Mikor emelkedik a rheumatoid faktor?

A rheumatoid faktor csak egy a betegség diagnosztizálására használt számos paraméter közül.

Rheumatoid faktor a reumában

A rheumatoid arthritis mellett a rheumatoid faktorokra vonatkozó teszt más reumás betegségekben is pozitív lehet, azaz emelkedett értékeket adhat. Ide tartoznak például a következő betegségek (zárójelben a rheumatoid faktor pozitív betegek aránya látható):

  • Krioglobulinémia: az érgyulladás formája (50-100 százalék)
  • Sjögren-szindróma (70-95 százalék)
  • Szisztémás lupus erythematosus (15-35 százalék)
  • Vegyes kollagenózis: klinikai kép különböző autoimmun kötőszöveti betegségek tüneteivel, például szisztémás lupus erythematosus, scleroderma és polymyositis, valamint Raynaud-szindróma (50-60 százalék)
  • Szkleroderma (szisztémás szklerózis): A kötőszövet keményedésével kapcsolatos autoimmun betegségek gyűjtőfogalma (20-30 százalék)
  • Fiatalkori krónikus ízületi gyulladás (10-15 százalék)
  • Polimiozitisz és dermatomiozitisz (5-10 százalék)

Egyéb okok

  • A máj cirrózisa
  • Krónikus májgyulladás (krónikus hepatitis)
  • Krónikus gyulladásos tüdőbetegségek
  • A szív belső nyálkahártyájának gyulladása (endocarditis)
  • Tuberkulózis
  • szalmonellózis
  • sarcoidosis
  • Szifilisz
  • Baktériumok, vírusok vagy paraziták által okozott akut fertőzések (pl. mononukleózis, malária)
  • Malignus daganatok
  • Vérátömlesztés után
  • Oltások után
  • Kemo- vagy sugárterápia után

Végül, de nem utolsósorban az egészséges emberek mintegy öt százalékánál kimutatható a rheumatoid faktor – betegségi érték nélkül. Különösen idősebb korban sok, egyébként egészséges ember RF-pozitív (a 60 év felettiek körülbelül tíz százaléka).

Az emelkedett rheumatoid faktornak minden tünet nélkül nincs jelentősége.