Boutonneuse láz: Leírás
A Boutonneuse-lázat mediterrán láznak is nevezik, mivel az egész Földközi-tenger térségében gyakori. Ez egy fertőző betegség, amelyet a Rickettsia conorii baktérium okoz. Az ezen vagy más rickettsiák által okozott betegségeket felfedezőjük, Howard Tayler Ricketts után rickettsiosisnak is nevezik.
Minden rickettsiát kullancsok, bolhák, atkák vagy tetvek terjesztenek. A boutonneuse láz (R. conorii) kórokozója számára a kullancsok közvetítőként szolgálnak (különösen a barna kutyakullancs). Valójában ez a betegség az egyik leggyakoribb kullancs által terjesztett láz Dél-Európában. Portugáliában például évente 10 100,000 emberből XNUMX kap boutonneuse-lázat. Nem ritka, hogy a közép-európai nyaralók is megfertőződnek. Egyedi fertőzéses eseteket Afrikában és a Fekete-tengeren is regisztráltak.
A „boutonneuse” kifejezés a franciából származik, és „foltosnak” vagy „gombszerűnek” fordítható. Leírja a boutonneuse-láz által okozott foltos bőrmegnyilvánulásokat.
Boutonneuse-láz: tünetek
Az injekció beadásának helyéhez közeli nyirokcsomók gyakran gyulladtak és tapinthatóan megnagyobbodtak (nyirokgyulladás).
Emellett az érintetteknél a névadó boutonneuse-láz is kialakul: a testhőmérséklet körülbelül egy-két hétre 39 Celsius-fok fölé emelkedik.
A betegség harmadik-ötödik napján durva foltos bőrkiütés (maculopapuláris exanthema) alakul ki. A lázzal együtt ismét eltűnik, nem hagy nyomokat (például pikkelyeket vagy hegeket).
A Boutonneuse-láz jellegzetes tüneteit gyakran fejfájás, ízületi és izomfájdalmak kísérik.
Boutonneuse-láz: szövődmények
A boutonneuse láz kórokozójával való fertőzés aktiválja az immunrendszert a szervezetben. Ennek eredményeként a szervezet saját gyulladást okozó anyagai (citokinek) megemelkedhetnek a vérben, és befolyásolhatják a véralvadási rendszert. Így néhány boutonneuse-lázban szenvedő embernél vérrögök képződnek, amelyek elzárják az ereket – például mélyvénás trombózis formájában a lábakban.
Boutonneuse-láz: okok és kockázati tényezők.
A Boutonneuse-lázat a Rickettsia conorii baktérium okozza. Ez a baktérium parazitaként elsősorban kullancsokban él, amelyek viszont rágcsálók vagy kutyák bundájában élnek. A mediterrán térségben a kutyák akár 70 százaléka kullancsokkal fertőzött. Körülbelül minden tizedik kullancs hordoz rickettsiát.
Ha a nyaralók hazavisznek ilyen kutyát (Németországba, Ausztriába, Svájcba stb.), betelepíthető a riketszia. A kullancsok átvihetők kutyáról emberre. Szerencsére ez ritkán fordul elő, mivel ez a fajta kullancs előszeretettel fertőzi meg a kutyákat. Azonban évekig életben maradhatnak otthonokban, és ismételten boutonneuse-lázat okoznak emberekben.
Boutonneuse-láz: vizsgálatok és diagnózis
A boutonneuse láz megfelelő kapcsolattartója egy belgyógyász szakorvos, további infektiológia címmel. A trópusi orvoslás szakembere is ismeri ezt a klinikai képet. A láz és bőrkiütés jellegzetes tünetei esetén azonban az érintettek általában először a háziorvosukhoz fordulnak. A szükséges vizsgálatokat is ő kezdeményezheti.
A diagnózis felállításának első lépése az anamnézis felvétele. Ebből a célból az orvos különféle kérdéseket fog feltenni Önnek, például:
- Van más tüneted? Ha igen, melyiket?
- Más emberek is szenvednek hasonló tünetektől a közeledben?
- Észrevett harapásnyomot vagy feltűnő területet a bőrön?
- Tisztában van-e kullancsfertőzésekkel az Ön területén lévő háziállatokon?
- Járt mostanában külföldön, különösen a mediterrán térségekben?
- Volt-e szoros kapcsolata ezekből a régiókból származó rágcsálókkal vagy kutyákkal?
Ezután az orvos megméri a testhőmérsékletét, megvizsgálja az egész bőrt, és megtapintja a nyirokcsomó-régiókat. Ha Boutenneuse-lázra gyanakszik, szövetmintát vesz a bőr feltűnő területéről. Ez laboratóriumban polimeráz láncreakcióval (PCR) vizsgálható a kórokozók genetikai anyagára.
A kórokozó genetikai anyagának kimutatása PCR-rel is lehetséges a páciens vérmintájának felhasználásával. Ezenkívül a vérből megvizsgálható a rickettsiae elleni antitestek kimutatása. Az ilyen antitestek azonban csak néhány nappal a fertőzés után találhatók meg.
A vérvizsgálatok segítenek kizárni más, hasonló tünetekkel járó betegségeket is.
Boutonneuse-láz: Kezelés
A Boutonneuse-lázat doxiciklin antibiotikummal kezelik. Az érintetteknek naponta kétszer egy tablettát kell bevenniük két-hét napon keresztül.
Boutonneuse-láz: a betegség lefolyása és prognózisa
A legtöbb esetben a boutonneuse-láz enyhe. A betegség minden tünete körülbelül két héten belül enyhül, és nem hagy maga után következményt. Különösen akkor, ha a betegséget időben diagnosztizálják és antibiotikummal kezelik, nagyon ritkán fordulnak elő szövődmények. Leginkább időseknél, alkoholistáknál és cukorbetegeknél alakulnak ki. Bennük a belső szervek, például az agy könnyebben érintettek. Az esetek egy-öt százalékában a Boutonneuse-láz végzetes.
Boutonneuse-láz: Megelőzés
Boutonneuse láz esetén a profilaxis abból áll, hogy védekezünk a kullancscsípés ellen. Az óvintézkedéseket különösen akkor kell megtenni, ha a Földközi-tenger térségében, a Fekete-tenger környékén, Szibériában, Indiában, Közép- és Dél-Afrikában szorosan érintkezik a potenciálisan fertőzött rágcsálókkal és kutyákkal.
- Viseljen zárt cipőt magas szárral és hosszú nadrágot a zokniba bújva. Ez nem ad lehetőséget a kullancsoknak arra, hogy elérjék a lábukon vagy a lábukon lévő bőrfelületet. A ruházaton keresztül történő átvitel nem lehetséges.
- A kullancs elleni spray-k – ruházatra vagy csuklóra permetezve – szintén távol tartják a vérszívókat.
- Ha van kutyád, érdemes kullancs nyakörvet rátenni. Ez csökkenti annak a kockázatát, hogy kutyája elkapjon fertőzött kullancsokat, amelyek Boutonneuse-lázzal fertőzhetik meg Önt.
