Mágneses rezonancia képalkotás gyakran MR-nek vagy MRI-nek nevezik. Az orvostudományban mágneses rezonancia képalkotás egy úgynevezett képalkotó eljárás.
Mi a mágneses rezonancia képalkotás?
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egy képalkotó eljárás. Leginkább diagnózisra, valamint a szövetek és szervek szerkezetének és működésének vizualizálására használják. Ez azt jelenti, hogy a mágneses rezonancia képalkotás felhasználható képszerkezetek vagy szervek képadatainak megszerzésére. Mivel a mágneses rezonancia képalkotás alapelvei az úgynevezett magmágneses rezonancia alapjain alapulnak, a mágneses rezonancia képalkotást néha mágneses rezonancia képalkotásnak is nevezik. A mágneses rezonancia képalkotás mágneses mezőkön alapszik, amelyek viszont különböző atommagokat gerjesztenek az élőlények testében. Ezt a gerjesztést a mágneses rezonancia képalkotás felhasználja az adatok gyűjtésére. A képadatok gyűjtését többek között különböző textúrák és különböző típusú szövetek összetétele teszi lehetővé. Ily módon mágneses rezonancia képalkotás használható képkontrasztok megszerzésére. A mágneses rezonancia képalkotás technikáját az 1970-es években fejlesztették ki.
Funkció, hatás és célok
A mágneses rezonancia képalkotást elsősorban az orvosi diagnosztika területén, azaz a diagnosztizálás során alkalmazzák funkcionális rendellenességek vagy betegségek. A mágneses rezonancia képalkotással például úgynevezett szekcionált képeket vagy szeletképeket lehet létrehozni. A testszerkezetek vagy szervek digitális „szeletekben” tekinthetők meg. A mágneses rezonancia képalkotásnak ez a lehetősége lehetővé teszi az élő szervezet szövetében bekövetkező változások detektálását. A mágneses rezonancia képalkotás alkalmazási területtől függően különböző módszerek alkalmazhatók. Például a szeletképek létrehozása mellett filmben is bemutatható a testben zajló folyamatok. Ilyen módon például vér ábrázolható az áramlás, vagy olyan szervek működése, mint a szív. A mágneses rezonancia képalkotás ezen formája valós idejű MRI néven is ismert. Valós idejű MRI-t használnak többek között a funkció működésének felmérésére is ízületek mozgásban. Ha a beteg érrendszerét alaposabban meg akarjuk vizsgálni a mágneses rezonancia képalkotás, a mágneses rezonancia segítségével angiográfia (MRA) megfelelő eljárás. Segítségével vér hajók például vénák vagy artériák vizualizálhatók. A mágneses rezonancia képalkotás ilyen formája alkalmanként MRI kontrasztanyagok alkalmazását foglalja magában, amelyek segítenek egyes képek tisztábbá tételében. Általános szabály, hogy az MRA során háromdimenziós képadatokat gyűjtenek. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (más néven fMRI vagy fMRT) az egyik módszer a agy. A mágneses rezonancia képalkotás ilyen formájával lehetőség nyílik többek között az aktivált megtekintésére agy területek kifejezett térbeli felbontásban. Ha a beteg szöveti perfúziója áll a diagnosztikai megfigyelés középpontjában, akkor például perfúziós MRI alkalmazható. Végül, ha idegszál a kapcsolatokat gyakorlatilag rekonstruálni kell, a mágneses rezonancia képalkotásnak a diffúziós képalkotásnak nevezett formája a megfelelő. Ez a módszer a mozgások térbeli megjelenítésére használható víz molekulák a testben. A háttér az, hogy egyes betegségek a központi idegrendszerpéldául ezek mozgása molekulák megváltozottnak találják.
Mellékhatások és veszélyek
A mágneses rezonancia képalkotás anélkül működik, hogy a szervezetre káros sugárzást generálna, például röntgensugarat vagy más ionizáló sugárzást. Olyan esetekben, amikor ún kontrasztanyag a mágneses rezonancia képalkotás részeként használják, ez a szer különféle mellékhatásokat okozhat. Kontrasztanyagokat használnak a mágneses rezonancia képalkotásban, hogy világosabbá tegyék a különféle fizikai szerkezeteket. Néhány betegnél a kontrasztanyag allergiát vagy intoleranciát okozhat. Azonban ilyen allergia elég ritka. A mágneses rezonancia képalkotásban alkalmazott kontrasztanyagok intoleranciájának tünetei a következők fejfájás or hányingerpéldául. A mágneses rezonancia képalkotás kockázatot jelenthet például a páciensek számára, akik fémet hordoznak testükön vagy testén. Például a testben lévő fémszilánkok mágneses rezonancia képalkotás hatására megváltoztathatják helyzetüket, ami veszélyeztetheti a testszerkezeteket. A mágneses rezonancia képalkotás használata korlátozott azoknál az embereknél is, akik a pacemaker. A szívritmus-szabályozók ugyanis a mágneses rezonancia képalkotás során felszabaduló mágneses erők hatására tönkremehetnek. A mágneses rezonancia képalkotás során a nagy mágneses erők miatt magas a háttérzaj, amelyet egyes betegek kellemetlennek tartanak. Ezenkívül a mágneses rezonancia képalkotás során használt kémcső kis átmérője esetenként reszketést vagy klausztrofóbiát okozhat.
