Mi a foglalkozási terápia?
A foglalkozásterápia a terápia egyik formája, amely segít a beteg vagy sérült embereknek megbirkózni a mindennapi élettel. Célja, hogy a betegek a lehető legnagyobb mértékben gondoskodjanak magukról, részt vegyenek a társadalomban, és ezáltal javítsák életminőségüket.
A foglalkozási terápiát speciálisan képzett terapeuták végzik. Mindig holisztikusan dolgoznak, és nem csak a beteg betegséggel összefüggő korlátait veszik figyelembe, hanem a társadalmi és anyagi tényezőket is. A munkaterápia következő céljai foglalhatók össze:
- Egyéni célok meghatározása, a páciens kívánságai, lehetőségei
- Mozgáskoordináció, érzékszervi és érzelmi észlelés elősegítése, fejlesztése
- Az önálló és kiteljesedő életmód testi-lelki előfeltételeinek kialakítása
- Az életminőség javítása a meglévő képességek bővítésével
- Reintegráció a személyes, társadalmi és szükség esetén szakmai környezetbe
Jelzési kód
A foglalkozási terápiát terápiás intézkedésként orvosnak kell felírnia. Az úgynevezett indikációs kód, betűk és számok kombinációja, amelyet az orvos a vényen feltüntet, jelzi a munkaterápia alkalmazásának orvosi okát. A terapeuta nem adhat hozzá hiányzó információkat, vagy csak az orvossal egyeztetve teheti meg.
A szakmai cím története
1. január 1999-jén lépett hatályba a „Gesetz über den Beruf der Ergotherapeutin und des Ergotherapeuten (Ergotherapeutengesetz – ErgThG)” törvény. Ez felváltotta a korábbi hivatalos „munkaterapeuta” munkakört. A „munkaterápia” kifejezést azonban még ma is néha a foglalkozási terápia szinonimájaként használják. A munkaterapeuta vagy foglalkozásoktatói foglalkozás önálló képző foglalkozás.
Mikor történik a munkaterápia?
A munkaterápiát segítő, támogató intézkedésként végzik például a geriátriai gyógyászatban, a gyermekgyógyászatban és a serdülőgyógyászatban, de a pszichiátrián és az ortopédián is. Többek között arra szolgál, hogy a betegek visszatérhessenek a munkába.
Munkaterápia az ortopédián és a reumatológián, valamint balesetek után
A következő mozgásszervi betegségek korlátozzák a betegek mindennapi életét, ezért munkaterápiát igényelhetnek:
- csonttörések
- Krónikus hátproblémák
- A durva vagy finom motoros készségek zavarai
- kétoldali bénulás
- amputációs sérülések
- osteoarthritis
Munkaterápia a neurológiában
Az idegrendszeri betegségekben szenvedő betegek cselekvőképessége gyakran erősen korlátozott. Példák azokra a neurológiai betegségekre, amelyeknél a munkaterápiás kezelések segíthetnek
- ütés
- Craniocerebrális trauma
- cerebrális bénulás (agykárosodást követő mozgás- és testtartászavar)
- Parkinson kór
- A szklerózis multiplex
- Bénulás tünetei
- Polineuropátia (idegkárosodás)
A pszichiátriában például a következő betegségekben szenvedő betegek részesülnek munkaterápiás kezelésben:
- szorongási zavar
- Obszesszív-kompulzív zavar
- Stressz és alkalmazkodási zavar
- Személyiségzavar
- Viselkedési rendellenesség
- Depresszió, mánia
- pszichózis
- Szenvedélybetegségek (pl. alkohol, drogok, gyógyszerek, szerencsejáték)
Munkaterápia a geriátriai gyógyászatban
Különösen az idősödő emberek függetlenségét gyakran korlátozza maga az öregedési folyamat, valamint a betegség (multimorbiditás). A társadalmi elszigeteltség vagy a feladatok hiánya tovább korlátozza az idősek életminőségét. A hirtelen változások, mint például a partner halála vagy a megszokott környezet elvesztése, súlyosbíthatják ezt a tendenciát, és jelentős terhet róhatnak a betegekre. A munkaterápiás intézkedések segítik a betegeket a változó életkörülményekhez való hozzászokásban és az azokhoz való alkalmazkodásban. A foglalkozási terápiát olyan betegségek esetén is alkalmazzák, amelyek jellem- és memóriaproblémákkal járnak, mint például a demencia.
Munkaterápia gyerekeknek
- Fejlődési rendellenességek vagy késések (pl. koraszülés után)
- Percepciós zavarok (az agyban lévő információk feldolgozása és értékelése eltérő módon történik)
- Testi fogyatékosság
- Grafomotoros rendellenességek (írási nehézségek)
- látás- vagy halláskárosodás
- Szellemi fogyatékosság
- Figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD)
- autizmus
Mit foglal magában a munkaterápia?
A munkaterápiás folyamat alapvetően három lépésre oszlik:
- Értékelés (az eredmények értékelése és a cél meghatározása)
- Beavatkozás (kezelés tervezése és végrehajtása)
- Eredmény (a terápia eredményeinek értékelése)
Miután az ergoterapeuta felmérte a beteg helyzetét, és egyeztette vele a terápiás célokat, kiválasztja a beavatkozáshoz megfelelő terápiás módszert. A következő megközelítések állnak rendelkezésre:
- a mindennapi élet szempontjából releváns kompetenciaközpontú
- tárgyorientált kifejezésközpontú
- interakciós
- felfogás-orientált cselekvés-orientált
A mindennapi életben releváns kompetenciaközpontú módszerek
Tantárgyhoz kapcsolódó, kifejezésközpontú módszerek
Ebben a terápiás megközelítésben a páciensnek meg kell tanulnia kreatívan kifejezni belső érzéseit és érzékennyé tenni magát saját érzései iránt. A foglalkozási terapeuta egyedül vagy csoportosan engedi a páciensnek festeni vagy kézműveskedni. Általában meg is határoz egy témát. Például megkér egy depressziós beteget, hogy készítsen egy képet olyan színekkel, amelyek örömet jelentenek számára.
Interakciós módszerek
Perceptuális, cselekvésorientált módszerek
Itt az ergoterapeuta megtanítja a pácienst érzékszervi és fizikai érzékelésére. Hasznosak az olyan nagyon egyszerű gyakorlatok, mint a kézmasszírozás „sünlabdával”, az anyagok érintése és felismerése, a rezgésérzés vagy a hideg-meleg élmények vízfürdőben. Ezeken az új tapasztalatokon keresztül a páciensnek meg kell tanulnia az érzékszervi tapasztalatok tudatos befogadását és helyes osztályozását. Ezt a terápiás megközelítést elsősorban pszichiátriai betegek vagy fejlődési rendellenességgel küzdő gyermekek esetében alkalmazzák.
Munkaterápiás csoportos kezelések
Egyes munkaterápiás intézkedéseket csoportos kezelések keretében hajtanak végre. Például az egyéni terápiában kialakított tartalmak a csoportban kipróbálhatók és gyakorolhatók. Ide tartoznak például a mindennapi készségek fejlesztésére szolgáló gyakorlatok, de a megfelelő rendellenességekkel vagy demenciával küzdő emberek agyi teljesítményét fejlesztő gyakorlatok is. Képzés biztosított:
- szociális készségek
- konfliktusok megoldása
- Stressz kezelés
- Tervezési készségek
- Percepció tréning
- Memory design
Milyen kockázatokkal jár a foglalkozási terápia?
A foglalkozási terápia általában nem jár különösebb kockázattal. Általános szabály, hogy egészségügyi problémák csak akkor fordulnak elő, ha a beteget a munkaterápiás gyakorlatok az indokoltnál nagyobb terhelésnek teszik ki.
A terapeuta által támasztott túlzott igények vagy a páciens irreális elvárásai gyorsan frusztrációhoz vezethetnek. A túlterhelt betegeket nehéz motiválni, ezért ilyenkor a beteggel együtt újra kell fogalmazni a kezelési célokat.
Mit kell figyelembe vennem a munkaterápia után?
Ha kezelőorvosa foglalkozási terápiát írt fel Önnek, általában tud megfelelő foglalkozási terapeutát ajánlani. Ne feledje, hogy a kezelés sikere nagyban függ az Ön együttműködésétől. Ezért próbáljon motiváltan és nyitott szemmel megközelíteni a gyakorlatokat, még akkor is, ha ez néha erőfeszítést igényel.
