Alacsony vérnyomás: küszöbértékek, tünetek, okok

Tünetek: Néha semmi, de gyakran a tünetek közé tartozik a szívdobogás, szédülés, fejfájás, fáradtság, légszomj
Okok: Az alacsony vérnyomás részben örökletes. Okozhatja azonban környezeti hatások, betegségek vagy gyógyszeres kezelés, valamint bizonyos testhelyzetek vagy (gyors) pozícióváltások is.
Diagnózis: Ismételt vérnyomásmérés, bizonyos keringési vizsgálatok, szükség esetén további vizsgálatok (pl. ultrahang és vérvétel). Küszöbértékek: férfiaknál 110-60 Hgmm, nőknél 100-60 Hgmm.
Kezelés: Otthoni gyógymódok és általános intézkedések, mint a váltakozó zuhanyozás, testmozgás, kellően sózott ételek, sok folyadék fogyasztása; ha mindez nem segít: gyógyszeres kezelés
Prognózis: Általában ártalmatlan, csak bizonyos esetekben szükséges szoros megfigyelés

Alacsony vérnyomás: küszöbértékek táblázata

A vérnyomás kifejezés a nagy artériákban uralkodó nyomásra utal. Ezek azok az erek, amelyek elvezetnek a szívtől. Az, hogy az artériákon belül milyen magas vagy alacsony a nyomás, egyrészt az érfalak rugalmasságától és ellenállásától függ. Másrészt a vérnyomást befolyásolja a szív verőereje, vagyis az, hogy egy szívverés mennyi vérmennyiséget szállít a keringésbe. A pulzusszám is szerepet játszik.

Milyen mértékegységben mérik a vérnyomást?

A vérnyomást „higanymilliméterben” (Hgmm) fejezik ki. A felső (szisztolés) érték a vérnyomást írja le abban a pillanatban, amikor a szívizom összehúzódik és vért lövell ki. Az alsó (diasztolés) érték a szív relaxációs fázisára (lazulás) vonatkozik, amikor ismét megtelik vérrel.

A vérnyomást a következő képlettel lehet kiszámítani:

Vérnyomás = lökettérfogat × pulzusszám × szisztémás vaszkuláris ellenállás.

Tehát ha a szervezet meg akarja emelni a vérnyomást, akkor ezen paraméterek közül egyet vagy többet meg kell emelni. Így jut el a szervezet matematikailag magasabb vérnyomáshoz: szívverésenként több vért tud szállítani (növeli a lökettérfogatot), gyakrabban dobogtatja a szívet (növekszik a pulzusszám), vagy szűkíti az ereket a szervezetben, így az érrendszeri ellenállás növekszik.

Alacsony vérnyomás: értékek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vérnyomás optimális esetben 120-80 Hgmm vagy ennél alacsonyabb lehet. Ha a szisztolés érték 110 (férfiak) vagy 100 (nők) alatt van, a diasztolés érték pedig 60 alatt van, ezt alacsony vérnyomásnak (artériás hipotenziónak) nevezik. Az optimális értéktől való felfelé irányuló eltérések értékelése a táblázatban látható:

Szisztolés (Hgmm)	Diasztolés (Hgmm)
Alacsony vérnyomás (hipotenzió)	< 110/100*	<60
	<120	<80
Normál vérnyomás	120 - 129	80 - 84
Magas normál vérnyomás	130 - 139	85 - 89
A magas vérnyomás (hipertónia)	≥ 140	≥ 90

* Férfiaknál a 110/60 alatti értékek alacsony vérnyomásnak minősülnek; nőknél 100/60 alatti értékek.

Az alacsony vérnyomás ritkán fenyeget. Csak akkor válhat veszélyessé az alacsony vérnyomás, ha az értékek túlságosan leesnek – akkor fennáll az ájulás veszélye. Esetenként az artériás hipotenzió potenciálisan súlyos szervi betegség jele.

Alacsony vérnyomás: tünetek

Az alacsony vérnyomás nem mindig okoz tüneteket. Különösen, ha a vérnyomás gyorsan csökken, a tünetek közé tartozhat szédülés, szapora szívverés és keringési problémák, fejfájás vagy fáradtság. Gyakran érintettek a pubertás korban lévő (inaktív) serdülők, fiatal vékony nők, terhes nők, valamint az idősebb, sovány emberek. Elvileg, ha az alacsony vérnyomás az alábbi tünetek bármelyikét – vagy akár többét is – okozza, és ezek gyakran vagy nagyon hirtelen jelentkeznek, orvossal kell tisztázni az okot:

Palpitáció: Alacsony vérnyomás esetén gyakran fordul elő gyors szívverés (pulzus). Ennek az az oka, hogy a szervezet ellensúlyozni akarja a csökkent véráramlást – és ezt úgy teszi, hogy a szimpatikus idegrendszer aktiválásával felgyorsítja a szívverést.

Az ilyen „kiesések” akkor válnak veszélyessé, ha fennáll a leesés veszélye, vagy ha vezetés közben fordulnak elő.

Fejfájás: Az alacsony vérnyomás gyakran társul (szúró, lüktető) fejfájással. Az ok: csökken a fej véráramlása. Akkor segíthet, ha iszik valamit, és ezáltal növeli a keringő vér mennyiségét. A séta is jót tesz, hiszen a friss levegő javítja az agy oxigénellátását és serkenti a keringést.

Fáradtság: Fáradtság, koncentrációs problémák, álmosság, fáradtság – az alacsony vérnyomás elfárad. Az érintettek reggelente tovább tartanak, és általában kedvetlennek érzik magukat. Ezenkívül gyakran remegnek vagy jobban izzadnak a csökkent véráramlás miatt.

Légszomj: A szorító érzés a mellkasban vagy a varratok a szív területén szintén az alacsony vérnyomás jelei lehetnek. Egyes betegek légzési nehézségekkel küzdenek, és a bőr hűvös és sápadt lehet. Ennek az az oka, hogy az artériás hipotenzió az erek összehúzódását okozza annak érdekében, hogy a vér mennyiségét olyan létfontosságú szervekhez irányítsák, mint a szív vagy az agy.

A fülzúgás, az étvágytalanság, az ingerlékenység, az időjárásra való érzékenység és a depresszív hangulatok is jelezhetik az alacsony vérnyomást.

Alacsony vérnyomás: okok és kockázati tényezők

A vese akkor is aktívvá válik, ha az őt ellátó erekben túlságosan leesik a vérnyomás: ekkor renin hormon szabadul fel. Közbenső lépésekkel váltja ki a vérnyomás emelkedését. A renin, az angiotenzin és az aldoszteron részt vesz ezekben a köztes lépésekben. Ezek hírvivő anyagok, amelyek üzeneteket továbbítanak a test különböző részeihez. A vese rendszerét, amely a renin segítségével szabályozza a vérnyomást, ezért renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek (RAAS) nevezik.

Előfordulhat, hogy a vérnyomás szabályozásának mechanizmusai nem működnek megfelelően, vagy különböző okok miatt megzavarhatók. Ez alacsony vérnyomást eredményez. Az orvosok megkülönböztetik a hipotenzió különböző formáit: primer (esszenciális) hipotenziót, másodlagos hipotenziót és ortosztatikus hipotenziót.

Elsődleges hipotenzió

Az elsődleges vagy esszenciális alacsony vérnyomás a hipotenzió leggyakoribb formája. Beazonosítható ok nélkül fordul elő. Az erre való hajlam azonban valószínűleg örökölhető. Mivel a fiatal, vékony emberek (főleg a nők) gyakran veleszületett alacsony vérnyomással rendelkeznek, ezt alkotmányos hipotenziónak is nevezik (alkotmány = testalkat, általános fizikai állapot).

Másodlagos hipotenzió

A másodlagos alacsony vérnyomás egy alapbetegség következménye vagy tünete. Ilyenek például:

A mellékvesekéreg alulműködése (Addison-kór)
az agyalapi mirigy alulműködése (elülső agyalapi mirigy elégtelensége)
Szívbetegség (szívelégtelenség, szívritmuszavar, szívburokgyulladás)
Sóhiány (hiponatrémia) Vénás elégtelenség (varicose veins)

A folyadékhiány (nagy melegben, erős izzadás, heves hasmenés, hányás stb. miatt) is okozhat vérnyomásesést: A nagy folyadékveszteség csökkenti a keringő vér mennyiségét, ami csökkenti a nyomást az erekben. Ilyen például a sokk. Ez nem lelki sokkra vonatkozik, hanem a test térfogatának hiányára. Ez például akkor fordul elő, ha sok vér vagy víz elveszik.

Egyes gyógyszerek mellékhatásaként a vérnyomás is túlzottan leeshet. Az ilyen gyógyszer okozta hipotenziót például a következők válthatják ki:

pszichotróp szerek (depresszió, szorongás, álmatlanság elleni szerek)
Antiarrhythmiák (szívritmuszavar elleni szerek)
Vérnyomáscsökkentők (magas vérnyomás elleni szerek)
Vízhajtók (diuretikumok)
Koszorúér szerek (angina pectoris kezelésére: nitro spray)
Értágítók (értágító szerek)

Ortosztatikus hipotenzió

Az ortosztatikus hipotenzió lehetséges okai a következők:

másodlagos alacsony vérnyomás az autonóm idegrendszer zavara (például diabetes mellitus miatt)
Idegsejt-károsodás az agyban (például Parkinson-kór, alkoholfogyasztás miatt)
Visszér (varikózis)
Mélyvénás trombózist követő állapot (poszttrombotikus szindróma)

Az ortosztatikus hipotenzió két formáját különböztetjük meg:

Szimpatikotóniás ortosztatikus hipotenzió: felállás után a szisztolés vérnyomás csökken, a pulzus pedig nő.
Aszimpatikotóniás ortosztatikus hipotenzió: felálláskor a szisztolés és diasztolés vérnyomás csökken, miközben a pulzus változatlan marad vagy le is esik.

Alacsony vérnyomás terhesség alatt

A terhesség első hat hónapjában az alacsony vérnyomás normális. Néha azonban még a terhesség késői szakaszában is túl alacsony marad. Ennek oka lehet az úgynevezett vena cava szindróma: Ilyenkor a születendő baba megnyomja az anya nagy üreges vénáját.

Ez a nagy ér szállítja a vért a testből vissza a szívbe. A gyermek nyomása a nagy vena cava-ra ezért rontja a vér visszaáramlását a szívbe. Ennek eredményeként csökken az agy és más testrészek vérellátása – alacsony vérnyomás alakul ki.

Alacsony vérnyomás: vizsgálatok és diagnózis

A billenőasztal tesztet különösen olyan betegeknél végzik el, akik keringési problémák miatt már elájultak. A vizsgálat során az érintett személyt egy billenőasztalra kötik le két rögzítő hevederrel. A pulzusszámot és a vérnyomást figyelik. Fekvő helyzetben tízperces pihenőidő után a billenőasztal gyorsan 60-80 fokos dőlésszögre emelkedik. Ez azt szimulálja, hogy fekvő helyzetből gyorsan fel kell állni, hogy megnézze, ez nem okoz-e vérnyomás- és pulzuscsökkenést, illetve a beteg elájulását. Ha ez a helyzet, akkor ezt vasovagal syncope-nak (az autonóm idegrendszerhez tartozó vagus ideg túlzott reakciója miatti ájulásnak nevezik).

Ezzel szemben a nem megfelelő ortosztatikus szabályozásból eredő alacsony vérnyomás (ortosztatikus hipotenzió) a Schellong teszt segítségével kimutatható. Ebben a keringési vizsgálatban a páciensnek először tíz percig le kell feküdnie, majd gyorsan fel kell állnia, és tíz percig állva kell maradnia. Ortosztatikus hipotenzióban a gyors pozícióváltás vérnyomásesést, esetleg egyéb tüneteket (például szédülést) okoz.