Allergia megelőzés

Az első érintkezéskor az immunrendszer egy potenciálisan allergén anyagot (allergént) „veszélyesnek” minősít, és megjegyzi. Ezt a mechanizmust érzékenyítésnek nevezik. Amikor legközelebb érintkezik a kérdéses allergénnel, először fordul elő allergiás reakció. Ezek idővel egyre súlyosabbá válhatnak. Ha nem kezelik, az allergia krónikus tünetekhez, például bronchiális asztmához is vezethet.

Ezért ajánlatos lehetőség szerint megelőzni az allergiát – ideális esetben már korai életkortól. Ennek az az oka, hogy az allergiára való hajlam örökletes. Ez azt jelenti, hogy ha egy apa vagy anya allergiás betegségben szenved (például szénanáthában, asztmában vagy neurodermatitiszben), akkor a gyermeknél is nagyobb a kockázata annak, hogy allergiás lesz. Ez a kockázat még nagyobb, ha mindkét szülő allergiás valamire – különösen, ha az is azonos típusú allergiás betegségről (pl. szénanátháról) van szó. A kockázati csoportba (fokozott allergiás kockázat) tartoznak azok a gyermekek is, akiknek allergiás testvéreik vannak.

Elsődleges megelőzés

Nincs nikotin

Az aktív és passzív dohányzás terhesség és szoptatás alatt, valamint születés után növeli az allergiák (különösen az asztma) kialakulásának kockázatát. Ezen kívül a dohányfüst más módon is megbetegedhet, például rákot okozva.

Számos oka van tehát annak, hogy a dohányfüstmentes környezet alapvetően fontos – különösen a várandós nők, a szoptató anyák és a gyermekek számára.

Táplálkozás terhesség és szoptatás alatt

Ez idő alatt a szakértők a kiegyensúlyozott, változatos étrendet javasolják, amely megfelel a nők táplálkozási igényeinek. Az étrendnek tartalmaznia kell zöldségeket, tejet és tejtermékeket (például joghurtot és sajtot), gyümölcsöt, dióféléket, tojást és halat.

A terhes és szoptató nőknek nem szükséges elkerülniük az étrendjükben előforduló gyakori allergia kiváltó okokat (például tehéntej vagy földimogyoró) – ez nem befolyásolja a gyermek allergia kockázatát.

Egészséges testtömeg

A gyermekek asztmájának megelőzése érdekében a nőknek kerülniük kell a túlsúlyt vagy az elhízást a terhesség előtt és alatt. Az egészséges testsúly maguknak a gyerekeknek és serdülőknek is fontos: az asztma gyakrabban fordul elő túlsúlyos/elhízott gyermekeknél, mint normál testsúlyúakban.

„Normál” szállítás, ha lehetséges

A császármetszéssel született gyermekeknél enyhén megnövekedett az asztma kockázata a normálisan (hüvelyen) született csecsemőkhöz képest. A szülőknek ezt szem előtt kell tartaniuk, amikor a tervezett császármetszést fontolgatják (azaz orvosilag nem szükséges császármetszést).

Szoptatás

Ideális esetben az anyáknak teljesen szoptatniuk kell csecsemőjüket az első négy-hat hónapban. Ha ezután fokozatosan bevezetik a kiegészítő élelmiszereket, egyelőre folytatniuk kell a szoptatást.

A szoptatás időtartamáról bővebben a „Meddig kell szoptatni?” című cikkben olvashat.

Csecsemőtápszer

Azoknak a csecsemőknek, akiket nem lehet szoptatni, vagy nem lehet megfelelően szoptatni, tápszert kell adni.

Az élet első napjaiban azonban iparilag előállított tehéntej alapú anyatej-helyettesítő tápszert (tehéntej alapú tápszert) nem szabad etetni, ha az anya szoptatni szeretne (eltarthat néhány napig, amíg a tej bejut a mellbe) . Ehelyett az életük első napjaiban történő átmeneti tápszeres tápláláshoz az anyáknak olyan készítményt kell választaniuk, amelyben a tejfehérjék erősen lebontottak (nagymértékben hidrolizált terápiás tápszer), vagy amely csak fehérje építőelemeket tartalmaz (aminosav formula).

Más állati tejeknek, például a kecsketejnek (az anyatej-helyettesítő tápszer alapjául is), a juhtejnek vagy a kancatejnek nincs allergiamegelőző hatása. Ugyanez vonatkozik a szójaalapú anyatej-helyettesítő tápszerekre is (a szójatermékek azonban a kiegészítő élelmiszerek részét képezhetik – függetlenül az allergia megelőzésének céljától).

Kiegészítő táplálék és átállás a családi táplálkozásra

A baba felkészültségétől függően az anyáknak legkorábban az 5. hónap elejétől, legkésőbb a 7. hónap elejétől érdemes elkezdeni a kiegészítő táplálékok bevezetését.

A gyakori élelmiszer-allergén (például tehéntej, eper) elkerülése az első életévben nem jelent előnyt az allergia megelőzése szempontjából. A szakértők ezért nem tanácsolják. Ehelyett bizonyíték van arra, hogy a változatos étrend az első életévben védelmet nyújthat az olyan atópiás betegségek ellen, mint a szénanátha vagy az allergiás asztma. A változatos étrendbe beletartozik még a hal, korlátozott mennyiségű tej/natúr joghurt (max. 200 ml/nap) és tyúktojás:

A tyúktojás-allergia megelőzése érdekében a szakemberek alaposan felmelegített tyúktojást, például sült vagy kemény tojást ajánlanak. Az anyáknak kiegészítő táplálékkal kell bevezetniük őket, és rendszeresen adniuk kell gyermeküknek. A „nyers” tyúktojás (beleértve a rántottát is!) azonban nem ajánlott.

Javasolt oltások

Ezért minden gyermeket be kell oltani a jelenlegi ajánlások szerint (beleértve azokat a gyermekeket is, akiknél fokozott az allergia kockázata).

Nincs túlzott higiénia

A gyermekkori túl sok higiénia nyilvánvalóan elősegíti az allergiák kialakulását. A higiéniai hipotézis szerint a gyermek immunrendszerének mikrobákra és szennyeződésekre van szüksége az éréshez. Ezt támasztja alá, hogy a tanyán felnövő gyerekek kevésbé fogékonyak az allergiás betegségekre.

Kerülje a penészgombát és a beltéri légszennyező anyagokat

Ügyeljen arra, hogy a beltérben ne nőjön penész (főleg a hálószobákban). Ehhez rendszeresen szellőztetni kell, hogy ne emelkedjen túl magasra a páratartalom a helyiségekben.

Az allergia megelőzése érdekében lehetőség szerint kerülni kell a helyiségekben lévő légszennyező anyagokat is. Ide tartoznak a dohányfüst mellett olyan szennyező anyagok is, amelyek például a padlóburkolatokból vagy a bútorokból távoznak.

Óvakodjon az autók kipufogógázaitól

A nitrogén-oxidok és a közlekedési kibocsátásokból származó apró részecskék többek között növelhetik az asztma kockázatát. A gyermekeket (és a felnőtteket) ezért a lehető legkisebb mértékben kell kitenni az ilyen kibocsátásoknak (pl. lehetőleg kerülje a játékot vagy a forgalmas utak közelében való tartózkodást).

Másodlagos megelőzés

A másodlagos megelőzés fontos azoknál a fokozott allergiás kockázattal küzdőknél, akik (még) nem betegek (pl. allergiás szülők babái). Másrészt célszerű, ha az immunrendszert már érzékenyítették – ez az első lépés az allergia felé.

Hidrolizált csecsemőtápszer

A hidrolizált (hipoallergén) anyatej-helyettesítő tápszerek (HA-tápszerek) állítólag különösen hasznosak a veszélyeztetett gyermekek számára az allergiás betegségek megelőzésében – sok gyártó hirdetési állításai szerint. Egyelőre azonban az ilyen termékek általában nem ajánlhatók allergia megelőzésére.

Ennek egyik oka, hogy a rendelkezésre álló termékek különböző szempontok szerint – például a bennük lévő fehérjeforrásban, illetve a gyártás során a fehérjék lebontásának mértékében – jelentősen eltérnek egymástól.

Másodszor, azok a vizsgálatok, amelyekben az ilyen hipoallergén anyatej-helyettesítő tápszereket vizsgálták, nagyon heterogének – például a vizsgálat időtartama, a csoportok mérete vagy az iparág befolyása tekintetében.

Az allergiás kockázatnak kitett csecsemőknek ezért ellenőrizniük kell, hogy rendelkezésre áll-e olyan anyatej-helyettesítő tápszer, amelyről a vizsgálatok kimutatták, hogy hatékonyak az allergia megelőzésében. Ezt javasolja a jelenlegi allergiamegelőzési irányelv.

A csecsemők és kisgyermekek ételallergiájának megelőzésére vonatkozó európai irányelv szintén nem tartalmaz ajánlást a hidrolizált anyatej-helyettesítő tápszerek használatára, de nem is javasol ellene. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezek az anyatej-helyettesítő tápszerek megelőzhetik az ételallergiát a gyermekeknél. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a HA élelmiszerek károsak lennének a gyerekekre.

A veszélyeztetett gyermekek szüleinek tanácsot kell kérniük a hipoallergén anyatej-helyettesítő tápszerek témájában, például gyermekorvosuktól.

Háziállat

Azok a családok vagy gyermekek, akiknél fokozott az allergia kockázata, nem vehetnek új macskát. Nem javasolják azonban, hogy megszabaduljunk egy meglévő háziállattól – nincs bizonyíték arra, hogy ez hatással lenne az allergia kockázatára.

Harmadlagos megelőzés

A meglévő allergiás betegségek harmadlagos megelőzése a betegség súlyosbodásának és lehetséges következményeinek megelőzése, korlátozása vagy kompenzálása.

Például az allergiás asztmában szenvedő betegeknek néha előnyös a klímaterápia (pl. gyógyfürdői tartózkodás a tengerparton, alacsony és magas hegyekben). A fekvőbeteg-rehabilitáció is hasznos lehet.

Allergiás nátha (allergiás kötőhártya-gyulladással vagy anélkül) esetén a szakemberek specifikus immunterápiát javasolnak az allergiás asztma kialakulásának megelőzésére. Az eljárást hiposzenzitizációnak is nevezik:

Az orvos fokozatosan növekvő adagokban juttatja be az allergént az érintetteknek – akár oldat vagy tabletta formájában a nyelv alá (sublingvális immunterápia, SLIT), akár injekcióban (fecskendőben) a bőr alá (szubkután immunterápia, SCIT). A cél az, hogy az immunrendszert fokozatosan hozzászoktassák az allergia kiváltó okához, hogy az kevésbé érzékenyen reagáljon rá.

Az allergiás nátha (esetleg allergiás kötőhártya-gyulladással) a pollenallergia (szénanátha), az állati szőrallergia és a házipor-allergia tünete.

Ha allergiás a háziporatkára (házipor-allergia), ügyeljen arra, hogy otthonában a lehető legkevesebb atka és atkaürülék legyen. Ez például azt jelenti:

  • A szőnyegpadlót hetente többször fel kell porszívózni, lehetőleg speciális finom porszűrővel ellátott készülékkel.
  • A sima padlót hetente egyszer vagy kétszer nedvesen kell felmosni.

Az atópiás dermatitiszben szenvedő csecsemőknek, akiknek családja rendszeresen fogyaszt földimogyorót, előnyös lehet, ha a földimogyoró-termékeket életkoruknak megfelelő formában (például mogyoróvajat) adják hozzá a kiegészítő táplálékhoz, majd rendszeresen adják őket. A földimogyoró egyike azoknak az élelmiszereknek, amelyek gyakran kiváltják az atópiás dermatitisz tüneteit vagy súlyosbítják a tüneteket. Az orvosoknak azonban először ki kell zárniuk a földimogyoró-allergiát, különösen közepes vagy súlyos atópiás dermatitisben szenvedő csecsemőknél.

Az atópiás dermatitiszben szenvedő gyermekek harmadlagos allergiamegelőzése magában foglalja azt a tanácsot is, hogy ne vegyen új macskát.