Angina pectoris: tünetek, típusok

Rövid áttekintés

  • Tünetek: fájdalom a szegycsont mögött, más területek sugárzása lehetséges, szorító érzés és/vagy légszomj, gyakran halálfélelem, instabil forma: életveszélyes, nőknél/időseknél/cukorbetegség atipikus tünetek, pl. szédülés, hányinger
  • Okok és kockázati tényezők: a szív oxigénhiánya általában koszorúér-betegség miatt, kockázati tényezők: dohányzás, magas vérnyomás, diabetes mellitus, idősebb kor
  • Kezelés: Gyógyszerek: Nitro készítmények, valamint egyéb az alapbetegség ellen, esetleg (műtéti) beavatkozások, mint ballonos tágítás vagy bypass műtét, életmódváltás: dohányzás mellőzése, egészséges táplálkozás, fizikai aktivitás.
  • Lefolyás és prognózis: A gyors segítség nagyon fontos a lefolyás és a prognózis szempontjából, hiszen az alapbetegség súlyosságától és az életmódtól függően életveszélyes szívroham is lehetséges.
  • Megelőzés: Dohányzás abbahagyása, testmozgás és egészséges táplálkozás

Az angina pectoris (mellkasi szorító érzés, szívszorító érzés, stenocardia) az a kifejezés, amelyet az orvosok a szegycsont mögötti rohamszerű fájdalom leírására használnak. Általában ez a fő tünete a koszorúerek érelmeszesedésének (koszorúér-betegség = CHD). Az angina pectoris tehát valójában tünet, és nem betegség.

  1. Fájdalom a mellcsont mögött
  2. A trigger fizikai vagy érzelmi stressz
  3. Fizikai pihenés és/vagy nitro spray/kapszula hatására csökkennek a panaszok

Atípusos anginában a három kritérium közül csak kettő teljesül. Az is előfordulhat, hogy nincs fájdalom a szív területén, vagy csak egy kritérium teljesül.

Mi a tünetek?

Az érintettek gyakran a karban, a vállban, a könyökben vagy a kézben jelentkező nehézséget és zsibbadást írnak le. Ez általában a test bal oldalát érinti. Ezenkívül olyan tünetek jelentkeznek, mint a hirtelen fellépő légszomj, hányinger, hányás, izzadás és/vagy nyomasztó, fulladásos érzés a torokban. Ezek a jelek gyakran a szorongás érzését kísérik, amely egészen a halálfélelemig és a fulladásig terjed.

Különleges jellemzők a nőknél

Különleges jellemzők az időseknél

Az idősek (különösen a 75 év felettiek) gyakran hasonló angina pectoris tüneteket mutatnak, mint a nők. Roham során gyakran csak légszomjra és teljesítménycsökkenésre panaszkodnak.

A cukorbetegség speciális jellemzői

Melyek a különböző formák?

A betegség lefolyásától függően az orvosok különbséget tesznek az angina pectoris különböző formái között: stabil és instabil angina pectoris.

Stabil angina pectoris: tünetek

Nyugalomban a tünetek általában 15-20 percen belül enyhülnek. Ha nitro spray-t használnak az angina pectoris tüneteinek leküzdésére, azok általában körülbelül öt perc múlva elmúlnak.

A Canadian Cardiovascular Society szerint az orvosok a stabil anginát öt szakaszra osztják:

Színpad

Panaszok.

0

Semmi Tünet

I

Nincs panasz a mindennapi stresszre, például séta vagy lépcsőzés, de hirtelen vagy hosszan tartó stressz esetén

II

III

Kényelmetlen érzés enyhe fizikai erőfeszítés során, például normál séta vagy öltözködés közben

IV

Pihenési panaszok és kényelmetlenség a legkisebb fizikai megterhelésnél

Instabil angina pectoris: tünetek

Az instabil angina pectoris speciális formája a ritka Prinzmetal angina. Ebben az esetben a szív erei megfeszülnek (koszorúér érgörcs). Nyugalomban fordul elő, például alvás közben.

Az instabil angina a stabil mellkasi szorításból vagy a semmiből alakul ki.

Az orvosok az instabil anginát három súlyossági fokozatra osztják:

Fokozat

A súlyosság

I

Súlyos vagy súlyosbodó angina pectoris új jelentkezése

II

III

Nyugalmi angina pectoris az elmúlt 48 órában

Instabil angina pectoris esetén nagy a szívroham kockázata (20 százalék). Ezért roham esetén azonnali sürgősségi orvost kell hívni! Az orvosok akut koszorúér-szindrómáról beszélnek, amikor az instabil angina pectoris szívinfarktussá válik.

Hogyan alakul ki az angina pectoris?

Az érelmeszesedésben – az angina pectoris fő okozójában – az ereket szűkítik a lerakódott zsírok, vérlemezkék, kötőszövet és kalcium. Ha a koszorúerek érintettek, a szív túl kevés oxigént és tápanyagot kap. Az orvosok ezután a szívkoszorúér-betegségről (CHD) beszélnek, amely az angina pectoris fő tünete.

A kockázati tényezők elősegítik a vérzsírok lerakódását az artériák falán. Ezek a kockázati tényezők a következők:

  • Dohányzó
  • Emelkedett vérnyomás
  • Magas életkor

A gyulladásos folyamatok átalakítják az érfalat – úgynevezett arterioszklerózisos plakk alakul ki. Ezt a köznyelvben érelmeszesedésnek nevezik. Sok év alatt az erek megkeményednek, és átmérőjük csökken. Ha egy ilyen plakk elszakad, vérrög képződik a helyén. Néha ez teljesen elzárja az artériát.

A következő tényezők növelik a koszorúerek ateroszklerózisának kockázatát:

  • Egészségtelen táplálkozás és elhízás: A magas zsír- és kalóriatartalmú étrend hosszú távon elhízáshoz és magas koleszterinszinthez vezet.
  • Mozgáshiány: néha megemeli a vérnyomást és rontja a koleszterin anyagcserét
  • Genetikai hajlam: A szív- és érrendszeri betegségek egyes családokban csoportosulnak, ezért úgy tűnik, hogy a gének szerepet játszanak. A kockázat megnő, ha az első fokú rokonoknál 55 (nők) vagy 65 (férfiak) életévük előtt alakult ki CHD.
  • Dohányzás: A dohányfüstben lévő anyagok többek között elősegítik az instabil plakkok képződését az erekben.
  • Magas vérnyomás: Az emelkedett vérnyomásszint közvetlenül károsítja az erek belső falait.
  • Diabetes mellitus: Rosszul szabályozott cukorbetegségben a vércukorszint tartósan túl magas, ami károsítja az ereket.
  • Emelkedett gyulladásszint: Ha például a CRP fehérje emelkedett a vérben, ez instabillá teszi a plakkokat.
  • Magasabb életkor: Az életkor előrehaladtával nő a koszorúerek érelmeszesedésének kockázata.

Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris?

Beszélgetés és fizikális vizsgálat

Mindenekelőtt az orvos beszél a pácienssel, és felveszi a kórelőzményét (anamnézisét). Megkérdezi például, hogy mióta fennállnak a szívmegállás tünetei, hogyan jelentkeznek pontosan, és mi okozza, illetve milyen helyzetben jelentkeznek. Az orvos azt is megkérdezi, hogy használ-e már nitro spray-t, és enyhíthetők-e vele a tünetek.

A következő lépés a fizikális vizsgálat. Az orvos többek között a szívet és a tüdőt hallgatja, és megütögeti a mellkasát. A vérnyomás- és pulzusmérés is része ennek a vizsgálatnak. Ily módon az orvos ellenőrzi, hogy a betegnek nincs-e magas vérnyomása (hipertónia). A vérvizsgálat információt nyújt, különösen instabil angina pectoris esetén, hogy előfordulhatott-e szívroham.

Képalkotó eljárások

A szív ultrahangja: A szív ultrahangja (echokardiográfia) során az orvos megvizsgálja, hogy a szívizom megváltozott-e. Ez lehetővé teszi számára, hogy felmérje a szívkamrák és a szívbillentyűk működését. Az orvos ezt az ultrahangot általában a nyelőcsövön keresztül végzi. A páciens általában nem tud a vizsgálatról, mert érzéstelenítést kap.

Stressz EKG: Az orvosok a klinikán végzik el a stressz EKG-t, vagy úgynevezett kerékpár-ergometriával gyakorolnak. Ebben a folyamatban a páciens álló kerékpáron közlekedik, fokozatosan növelve a terhelést. Ha a megerőltetés miatt a szívizom elégtelen véráramlást okoz, a csatlakoztatott készülékek ezt rögzítik. Ha angina pectoris lép fel és az EKG megváltozik, ez fontos a diagnózis szempontjából.

Szívszcintigráfia: A szív- vagy szívizom-szcintigráfia a szívizom véráramlását ábrázolja nyugalomban és stressz alatt. Ehhez az orvos először egy gyengén radioaktív anyagot fecskendez be a betegbe, amely elnyeli a szív izomszövetét. Az úgynevezett gamma-kamera ezután leképezi a radioaktív sugarakat, és megmutatja, hogy a szív mely területei vannak rosszul ellátva.

Hogyan kezelik az angina pectorist?

Az angina pectoris kezelésének első célja a súlyos rohamok, valamint a szívroham megelőzése. A szívinfarktus veszélye elsősorban instabil angina pectoris esetén áll fenn. Ez felismerhető például a hirtelen fellépő fájdalomról és a mellkasi szorító érzésről, amikor a beteg nyugalomban van, vagy az angina pectoris szokásos tüneteinek szokatlan súlyosságáról.

Az áldozatnak feltétlenül szüksége van elsősegélynyújtásra a sürgősségi orvos megérkezéséig. A következő egyszerű intézkedések segítenek ebben a helyzetben:

  • Lazítsa meg az áldozatot összehúzó ruházatot, például gallérokat vagy öveket.
  • Tartsa a felsőtestét felemelve.
  • Próbáljon a beteg mellett maradni és megnyugtatni.
  • Biztosítson friss levegőt: Ha a roham egy szobában történik, segít kinyitni az ablakot. Sok szenvedő ezt nyugtatónak találja.

Angina pectoris: gyógyszerek

A nitrokészítményeket soha nem szabad potencianövelő szerekkel (foszfodiészteráz-5 gátlókkal) együtt szedni! Ez életveszélyes, mivel mindkét gyógyszer csökkenti a vérnyomást. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a vérnyomás olyan alacsonyra csökken, hogy az élet veszélybe kerül.

Egyéb gyógyszerek, amelyeket az orvosok az angina pectoris terápia részeként írnak fel, akár hosszú távon is:

  • Vérhígítók, például vérlemezke-aggregáció-gátlók, acetilszalicilsav vagy klopidogrél
  • Értágítók értágítók különféle nitrátokkal
  • Statinok az emelkedett koleszterinszintért

Angina pectoris: beavatkozások a szíven

Az orvosok ballonos tágítással kitágítják az anginát okozó véredény beszűkült szakaszát. Ez így működik: Egy vékony műanyag csövön (katéteren) keresztül egy kis ballont helyeznek az ér szűkített részébe. Helyben felfújják ezt a léggömböt, hogy az tágítsa a szűkületet.

Angina pectoris: egészséges életmód

Az angina pectoris sikeres kezelése a beteg együttműködését igényli. Szenvedőként tanácsos olyan egészséges életmódot folytatni, amely elkerüli vagy legalább csökkenti a mellkasi szorítás kockázati tényezőit. Ezt például a következőképpen érheti el:

  • Egészséges diéta
  • Rendszeres testmozgás
  • Tartózkodás a nikotintól
  • Fogyás, ha túlsúlyos

Mi az angina pectoris lefolyása?

Az angina pectoris prognózisa és várható élettartama az alapbetegségtől függ. Az angina pectoris valójában egy tünet, és nem önálló betegség, de mindig figyelmeztető jelzésnek kell tekinteni.

Az angina pectoris rohamok csökkent testedzési kapacitáshoz és összességében sok beteg életminőségéhez vezetnek.

Megelőzhető az angina pectoris?

Ha szeretné megelőzni az angina pectorist, akkor elvileg ugyanazok a tippek érvényesek, mint azokra, akik már mellkasi szorításban szenvednek: Vezessen egészséges életmódot szíve és ereinek egészségének megőrzése érdekében. Ebbe beletartozik:

  • Egészséges táplálkozás
  • @ Biztosítson rendszeres fizikai aktivitást
  • A túlsúly csökkentése
  • A dohányzásról való leszokás
  • A stressz elkerülése és a pihenés megtalálása

Szintén fontos a rendszeres megelőző vizsgálat. Csak így tudja az orvos időben felismerni és kezelni az olyan betegségeket, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az emelkedett vér koleszterinszint, amelyek károsítják az ereket. Ha az orvos megfelelő gyógyszert ír fel Önnek, akkor is rendszeresen szednie kell – még akkor is, ha éppen jól érzi magát.