Rövid áttekintés
- Prognózis: Nagyon függ a kiváltó októl. Ha ez kezelhető, a prognózis kedvező. Ha a kiváltó állapot nem kezelhető, a prognózis általában rossz, és a várható élettartam csökkenhet.
- Okok: Például a szervek betegségei (például máj vagy szív), hasi gyulladás (például hashártyagyulladás), fertőzések, például tuberkulózis vagy chlamydia, rák (beleértve a gyomor- vagy vastagbélrákot), hasi szervek sérülése, fehérje hiány (például alultápláltság, vesebetegség vagy rák)
- Terápia: az alapbetegség kezelése. Súlyos ascites esetén a folyadék eltávolítása a hasüregből paracentézissel. Ismétlődő ascites esetén állandó katéter elhelyezése.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Aszcites gyanúja esetén! Ha nem kezelik, a legrosszabb esetben életveszélyes állapotba kerülhet.
Ascites: meghatározás
Az ascites kifejezés a hasi vízkórt jelenti. Ez a folyadék kóros felhalmozódása a szabad hasüregben.
Az emberi test főleg folyadékból áll. Megoszlik a sejtek, a sejtek közötti környezet (interstitium) és az erek között. A folyadék alig kétharmada (kb. 30 liter) van magukban a sejtekben, alig egyharmada (kb. tíz liter) a sejtek között, és körülbelül három liter tiszta folyadék az erekben.
Az ereket sejt zárja le, és részben folyadékáteresztő. Ez különösen igaz a legkisebb erekre, a kapillárisokra. Amikor a szív átpumpálja a vért a testen, megnő a nyomás az erekben.
Emiatt némi folyadék kerül a környező szövetekbe – hasonlóan egy apró lyukakkal rendelkező kerti tömlőhöz: Minél nagyobb a nyomás, annál több víz távozik a lyukakon keresztül.
Innen a folyadék normál esetben a nyirokcsatornákon keresztül visszajut a vénákba, és így a véráramba – a folyadék kiáramlása az erekből és a visszaszállítás általában egyensúlyban van.
Amíg ez az egyensúly sértetlen, addig egészséges embereknél mindig nagyjából állandó, minimális mennyiségű folyadék van a hasüregben. Ott egyfajta síkosítóként működik a szervek között.
Ha az egyensúly megbomlik, a folyadék kiszivároghat az erekből, vagy már nem jut vissza a normál sebességgel az erekbe: Folyadék halmozódik fel a szövetekben (ödéma). Ha ez a hasban történik, ascitesnek nevezik.
Ascites: tünetek
Az ascites tipikus tünete az erősen megnövekedett haskörfogat, melyhez nyomásérzés és súlygyarapodás társul. Ha sok folyadék halmozódik fel a hasüregben, az a környező szervekhez nyomódik.
Ez néha fájdalmat és puffadást okoz. A folyadék mennyiségétől függően a has korai szakaszában még puha lehet. Előrehaladott stádiumban azonban általában nehéz lesz.
Ezenkívül bizonyos esetekben köldöksérv alakul ki. Ilyenkor a belső szervek kis része (többnyire zsír) átnyomja a köldök szintjén a legyengült hasfalat. A köldök felett lágy, körbefutó burjánzás alakul ki.
Ha a bél egyes részeit vagy más hasi szerveket átnyomják a hasfal nyílásán, vérellátásuk korlátozódhat. Ez egy vészhelyzet, amely sürgős orvosi ellátást igényel. Valójában, ha a vérellátás huzamosabb ideig károsodik, fennáll annak a veszélye, hogy e szervek egyes részei elhalnak.
Várható élettartam ascites esetén
A folyadék felhalmozódása a hasüregben önmagában nem életveszélyes mindaddig, amíg egyetlen létfontosságú szerv működését sem károsítja a további nyomás.
Ha az ascites okát teljesen ki lehet küszöbölni (például táplálkozási albuminhiány esetén), a várható élettartam többnyire normális.
Ha a teljes gyógyulás nem lehetséges (például májcirrhosis esetén sikeres májátültetéssel), az gyakran negatív hatással van a várható élettartamra. A legrosszabb esetben csak néhány hét vagy hónap telik el az ascites diagnózisa és a halál között, de általában több év.
Ascites: okai
Különféle mechanizmusok zavarhatják meg a folyadékegyensúlyt, és így hasvízkórt okozhatnak:
- Megnövekedett nyomás az erekben, ami több folyadékot kényszerít ki (például portális hipertónia vagy jobb szív gyengesége esetén).
- A sejtfalak fokozott permeabilitása (például gyulladás esetén)
- Nyirok-elvezetési zavarok (daganatok vagy hegesedés okozta elzáródások esetén)
- Fehérjehiány (például éhség miatt – látható jele a „vízhas”)
Ezek a mechanizmusok néha önmagukban, de néha kombinációban fordulnak elő.
Az összes asciteses eset körülbelül 80 százaléka súlyos májkárosodás, például cirrhosis következménye. Más esetekben daganatos betegségek, gyulladások vagy nyirokelvezetési zavarok váltják ki az ascites-t.
A vese ezután kevesebb vizeletet választ ki, így több folyadék marad a szervezetben. Hormonokat is felszabadít, amelyek ismét megnövelik a vérnyomást. A megnövekedett nyomás és folyadék viszont még több folyadékot szivárog ki az erekből a környező szövetekbe.
Az alábbiakban áttekintjük az ascites leggyakoribb formáit és okait:
Portál ascites
A portális véna (portális véna) tápanyagban gazdag vért szállít a hasi szervekből (például a gyomorból vagy a vékonybélből) a májba, amely kulcsfontosságú anyagcsere- és méregtelenítő szervként működik. Ha a májban vagy a máj körüli véráramlás akadályozott, a portális vénában megemelkedik a vérnyomás, ami portális hipertóniát (más néven portális hipertóniát vagy portális hipertóniát) eredményez.
A megnövekedett nyomás hatására több folyadék szivárog ki az erekből a környező területre, ami úgynevezett „portális ascites”-t eredményez. Ez messze a leggyakoribb formája a hasi vízkórnak. A vérkeringés szempontjából az ok a máj előtt (prehepatikus), a májban (intrahepatikus) vagy a máj után (poszthepatikus) található:
Prehepatikus
Ezek a vérrögök gyakran hasnyálmirigy-gyulladásból vagy daganatból származnak.
intrahepatikus
A portális hipertónia leggyakoribb oka (70-80 százalék) a májon belüli (intrahepatikus) okok miatti vénás pangás.
Normális esetben az emésztőszervekből származó tápanyagban gazdag vér a portális vénán keresztül jut be a májszövetbe, ahol szétoszlik, és megtisztul a káros anyagoktól, például a mérgező anyagcsere salakanyagoktól. Ezenkívül sok tápanyag raktározódik a májban.
Ha a májgyulladás elhúzódik, a májszövet pusztulása és regenerációja a szerv kötőszöveti átalakulását eredményezi. A máj kicsi és kemény lesz. A rosszul perfundált kötőszövet akadályozza a véráramlást a portális vénában, és a nyomás megnő. Az ilyen kötőszövet-remodelling végső szakaszát májcirrózisnak nevezik.
Az ilyen gyulladások lehetséges okai a gyógyszerek (például nem szteroid gyulladáscsökkentők = NSAID-ok), autoimmun reakciók, vírusfertőzések (például hepatitis B vagy C), táplálkozási vagy anyagcsere (a Wilson-kór okozta).
A zsírmáj általában a korai szakaszban teljesen regenerálódik (mielőtt a kötőszövet kiterjedt átalakulása megkezdődik), miután az ok megszűnt.
Poszthepatikus
Ha a májból a szívbe irányuló véráramlás zavart szenved (poszthepatikus), akkor a portális vénában is megnő a nyomás.
Az egyik lehetséges ok a májvénák elvezetési rendellenességei (Budd-Chiari szindróma), például trombózis, daganatok vagy fertőzések miatt. A tünetek közé tartozik az ascites, a májzsugorodás, a felső hasi fájdalom, az émelygés és a hányás.
Ha a májból vért kivezető vénák elzáródása továbbra is fennáll (krónikus), ez is cirrózishoz vezethet.
Ritka esetekben a szívbetegség és a kapcsolódó kiáramlási akadály az ascites (szívascites) oka:
Normális esetben a májból származó vér a szív jobb kamrájába kerül, és onnan a tüdőn keresztül a bal kamrába ("tüdőkeringés" vagy "kis keringés") kerül. Innen a savas és tápanyagban gazdag vér a szervekbe pumpálódik („szisztémás keringés” vagy „nagy keringés”).
A vér visszakerül a májba. Ott a nyomás megemelkedik és megzavarja a működését. Bizonyos körülmények között sárgaság (icterus), véralvadási zavarok és ascites alakulhat ki.
A jobb szívelégtelenség gyakran a bal kamra gyengeségéből adódik (lásd a Szívelégtelenség cikket). Egyes esetekben a tüdő betegségei is kiváltó okok.
A szívascites másik lehetséges oka az úgynevezett páncélozott szív: ebben az esetben a szívburok az ismétlődő gyulladás (krónikus szívburokgyulladás) miatt annyira megvastagodott és megkeményedett, hogy a benne lévő szívizomnak már nincs elég helye, hogy megfelelően táguljon, ha feltöltődik. vérrel.
Ennek eredményeként a vér a szív elé kerül vissza. Ennek eredményeként folyadékgyülem alakul ki a bokában és a lábszárban (ödéma), valamint a hasban (ascites).
Rosszindulatú ascites
A rosszindulatú ascites a rák okozta hasi vízkórra utal: a rosszindulatú daganatok itt összehúzzák a hasi nyirokereket. Ezek aztán kevesebb folyadékot vesznek fel a hasból, és ennek megfelelően kevesebbet szállítanak el – ascites alakul ki.
Leggyakrabban a hashártyarákban (peritoneális karcinomatózisban) szenvedő betegeknél rosszindulatú ascites alakul ki. A peritoneumon megtelepedő rákos sejtek általában a szomszédos hasi szervek daganatos helyeiről származnak, főleg a gyomorból, a belekből, a petefészkekből vagy a hasnyálmirigyből.
Egyes esetekben a májrák (májkarcinóma) rosszindulatú ascitest okoz. Egyes esetekben más szervek, például bél-, tüdő-, mell-, gyomor- vagy nyelőcsőrákból származó áttétek is rosszindulatú ascitest okoznak.
Gyulladásos ascites
A gyulladás olyan hírvivő anyagok felszabadulását okozza, amelyek növelik az érfalak permeabilitását.
Az ascitesnek ebben a formájában a hasüregben felhalmozódó folyadék zavaros, baktériumok vagy más kórokozók is kimutathatók benne. A gyulladásos ascites lehetséges okai a következők:
- Akut hasnyálmirigy-gyulladás: A hasnyálmirigy-gyulladás erős, övszerű felső hasi fájdalommal, lázzal, hányingerrel és hányással nyilvánul meg. Egyes esetekben később alakul ki sárgaság (icterus) és hasi vízkór.
- Tuberkulózis: Bár Németországban már nem különösebben gyakori a tuberkulózis, a világ számos részén még mindig nagyon elterjedt. Ha a tünetek főként a hasban jelentkeznek (hasi tuberkulózis), akkor hasi fájdalmat, lázat, fogyást, hasmenést és egyes esetekben hasvízkórt is okozhatnak.
- Gyulladásos érbetegség (vasculitis): a hasi erek gyulladása hasvízkórt okozhat.
- A szexuális úton terjedő fertőzések (genitális fertőzések) a nemi szervekből a hasba juthatnak. Ezután egyes esetekben hashártyagyulladáshoz és így esetleg hasvízkórhoz is vezetnek. Ilyenek például a chlamydia vagy gonococcus (gonorrhoea) által okozott fertőzések.
Hemorrhagiás ascites
Chylous ascites
A chylous ascites szivárgó nyirokfolyadék. A hasüregben felgyülemlett folyadék tejszerű. A nyirokelvezetés elzáródását elsősorban daganatok, azok áttétjei, illetve esetenként hasi műtét utáni hegesedések okozzák.
Az ascites egyéb okai
Az ascites ritka okai közé tartozik a súlyos albuminhiány (hypalbuminemia). Az albumin fontos transzportfehérje a vérben. Az ereken belüli koncentrációja miatt ott megnöveli az úgynevezett kolloidozmotikus nyomást, ami a folyadékot az erekben tartja.
Ha túl kevés albumin van jelen, ez a nyomás csökken. Ennek eredményeként több folyadék távozik az erekből a környező szövetekbe, és már nem szívódik fel ugyanolyan mértékben a nyirokereken keresztül. Ez vízvisszatartást eredményez a szövetben (ödéma), és bizonyos körülmények között asciteshez vezet.
Az albuminhiány okai sokrétűek:
- Éhség, alultápláltság, anorexia nervosa: Itt különösen jól ismertek a lesoványodott, vízhasú gyerekek képei az elszegényedett vidékeken.
- Exudatív gastroenteropathia: A megnövekedett fehérje elvesztése a gyomor- és bélnyálkahártyán vagy a nyirokereken keresztül történik, ami a vér fehérjeszintjének csökkenését eredményezi. Jellemző tünete a súlyos hasmenés, ödéma, ascites és fogyás. Az exudatív gasztroenteropathia kiváltó okai például a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a cöliákia.
Az ascites másik, bár ritka oka az epehólyag területén (epeúti ascites). Például az epehólyag-gyulladás egyes esetekben az epehólyag falának perforációja lép fel. Az epe és a genny ezután kiürül a hasüregbe.
Az ascites egyéb ritka okai közé tartozik a pajzsmirigy alulműködés (hipotireózis) és a Whipple-kór (ritka bakteriális fertőző betegség).
Ascites: terápia
Az ascites kezelésének célja a folyadék felhalmozódása által okozott akut tünetek enyhítése. A legfontosabb, hogy megtaláljuk és kezeljük a kiváltó okot.
Kezelés az orvos által
Ha a folyadék felhalmozódása a hasüregben súlyos tüneteket, például súlyos fájdalmat vagy légszomjat okoz, az orvosnak lehetősége van egy kisebb sebészeti beavatkozással (paracentézis) eltávolítani a folyadékot a hasüregből.
Ebben az eljárásban az orvos ultrahang irányítása mellett üreges tűvel átszúrja a hasfalat, és kiszívja a felesleges folyadékot. Ez segít a betegnek gyorsan megszabadulni a vizes hastól. Az eljárás azonban (kis) fertőzés és vérzés kockázatával jár.
Ha az ascites kiújul, gyakran meg kell ismételni a kezelést. Ekkor egy beépített katéter segíthet.
A tényleges kezelés azonban az alapbetegségtől függ:
Máj
Ha a portális vénában megnövekedett nyomás az ascites oka, az októl függően a következő intézkedéseket lehet megfontolni:
A máj előtti vagy utáni véráramlási zavarok gyakran vérrögök vagy daganatok okozói. A vérrögöket méretüktől és helyüktől függően megfelelő gyógyszerekkel (például trombózis esetén „vérhígítókkal”) vagy műtéttel kezelik. Daganatok esetén kemoterápiát vagy sugárterápiát is alkalmaznak.
A vírusok okozta májgyulladás (például hepatitis B vagy C) sok esetben jól kezelhető vírusellenes szerekkel.
Ha a gyulladást gyógyszer szedése okozza (például nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID), mint az ibuprofén vagy acetilszalicilsav (ASA)), a gyógyszert lehetőség szerint más, a szervezetre kevésbé káros gyógyszerekkel helyettesítik. máj.
Az aszciteshez vezető autoimmun betegségekben a kezelés általában olyan gyógyszerekkel történik, amelyek elnyomják az immunrendszert (immunszuppresszánsok), például kortizonnal.
Az olyan anyagcserezavarokat, mint a diabetes mellitus vagy a Wilson-kór, klinikai képüknek megfelelően gyógyszerekkel kezelik.
A máj nagyon regeneráló szerv, amely számos károsodásból jól felépül. Ha azonban a máj kötőszöveti átépülése messze előrehaladott, akkor májcirrózissal végződik, ami nem gyógyítható.
Normális esetben a vér a portális vénából a májszöveten keresztül áramlik, a máj mögött a máj vénáiban gyűlik össze, és tovább irányul a szív felé. Májcirrhosis esetén azonban a májszöveten keresztüli véráramlás zavart szenved.
Bizonyos körülmények között műtétre lehet szükség a portális véna és a májvéna közötti kapcsolat, az úgynevezett „transzjuguláris intrahepatikus portosisztémás shunt” (TIPS) létrehozása érdekében.
Az elterelt véráramlás megkerüli a májat. A vér nem ugyanilyen mértékben visszahúzódik a vénában a portálon, mert akadálytalanul kifolyik – csökken a nyomás a portális vénában és ezzel az ascites kockázata. Ez a művelet akkor javasolt, ha ismétlődő ascites képződik.
Így elkerülhetők az ismételt paracentézisek, és javítható az életminőség.
A májcirrhosis gyógyítása és ezzel a normális várható élettartam biztosítása csak donormáj átültetésével (májtranszplantáció) lehetséges.
Szív
Szívprobléma miatti folyadékvisszatartás esetén a következő lehetőségek jöhetnek szóba:
Szívelégtelenség esetén gyógyszeres kezeléssel (elsősorban vérnyomáscsökkentő vagy dehidratáló (vízhajtó) szerekkel igyekeznek fenntartani az életminőséget, megelőzni a betegség progresszióját. A betegség súlyosságától és okától függően szívátültetés is szóba jöhet.
Számos szívbetegség elleni gyógyszer negatív hatással van a májra. Ha mindkét szerv érintett, az orvos gondosan mérlegeli, hogy melyik gyógyszer a legjobb a beteg számára.
„Páncélozott szív” esetén a kezelés az októl függ. Például az antibiotikumok segíthetnek, ha a fertőzést baktériumok okozzák, és ha szükséges, a gyulladáscsökkentők, a dialízis vagy az autoimmun betegségek immunszuppresszánsai is segíthetnek. Súlyos esetekben a szívburok folyadékát vagy az egész szívburkot eltávolítják.
Egyéb okok
Az asciteshez vezető gyulladásos betegségeket is az okuk szerint kezelik. Megfontolandó az antibiotikumok és gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása.
A sérülésből eredő vérzés gyakran műtéttel megállítható.
Sok esetben a magas fehérjetartalmú étrend kompenzálja a táplálkozási albuminhiányt.
A krónikus gasztrointesztinális betegség miatti fokozott fehérjevesztés gyakran kompenzálható fokozott fehérjebevitellel is. Ezenkívül ezek a gyulladásos betegségek gyakran gyógyszeres kezeléssel is kezelhetők. Ennek eredményeként kevesebb fehérje vész el a gyomor-bél traktus nyálkahártyáján keresztül.
Ha vesebetegség áll a háttérben, a hangsúly az ok kezelésén van (például magas vérnyomás elleni gyógyszeres kezelés). Ha a teljes veseműködés helyrehozhatatlanul megszűnik, csak az egészséges vese átültetése segít.
Albuminhiány okozta ascites esetén vészhelyzetben vérátömlesztést vagy albumint tartalmazó infúziós oldatot alkalmaznak. Ezek segítenek megtartani a folyadékot az erekben, és javítják a nyirokrendszeren keresztüli visszaszívódásukat.
Amit te magad tehetsz hasvízkór ellen
- Alacsony konyhasó: Kerülje a túl sok konyhasót, ha ascitesben szenved, mert a benne lévő nátrium elősegíti a víz visszatartását a szervezetben. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy mekkora mennyiségre korlátozza napi sóbevitelét.
- Alkoholmentes: A májbetegségek, például a cirrhosis az ascites leggyakoribb okai. A beteg szerv további megterhelésének elkerülése érdekében ajánlott minden áron kerülni az alkoholt.
- Könnyű, teljes értékű élelmiszerek: Májbetegségek esetén általában a könnyű, teljes élelmiszerekből álló diéta javasolt, azaz olyan teljes értékű étrend, amely kerüli az egyénileg intolerancia vagy nehezen emészthető ételeket (például sült vagy zsírban gazdag ételeket, hüvelyeseket).
- Az ágynyugalom arra ösztönzi a szervezetet, hogy több vizet ürítsen ki. A vér ugyanis másképp oszlik el fekvő, mint álló helyzetben, és a hasüregben lévő erek is jobban kidudorodnak – ez jelzi a veséknek, hogy több folyadékot ürítsenek ki. Bizonyos körülmények között ez segít az ascites megszüntetésében.
Ascites: Mikor kell orvoshoz fordulni?
A megnagyobbodott has másik lehetséges magyarázata a pajzsmirigy alulműködés miatti gyors, nem kívánt súlygyarapodás.
Tehát az egyébként egészséges embereknél a haskörfogat növekedését nem kell azonnal ascitesnek tekinteni. A hasi ascites sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki azoknál az embereknél, akiknek már súlyos, már meglévő betegségei vannak, például szív- vagy májbetegségben.
Az ascites szintén ritkán az első tünet a daganatos betegségekben, és általában számos egyéb panasz is előfordult már korábban.
Ennek ellenére, ha folyadék felgyülemlésére gyanakszik a hasüregben, mindig tanácsos orvoshoz fordulni! A hasi vízkór általában súlyos betegség vagy sérülés tünete. Ezenkívül, ha nem kezelik, életveszélyes hashártyagyulladáshoz vagy akut légzési elégtelenséghez vezethet.
Az ascites vizsgálata
Ha bizonyos mennyiségű folyadék van jelen a hasüregben, az ascites általában első pillantásra felismerhető a megnagyobbodott haskörfogatról. Az orvos további fontos információkat vesz fel a beteg anamnéziséből.
Az ezt követő fizikális vizsgálat során az orvos kitapintja és megütögeti a hasat. Ha hullámszerű mozgások vannak a hasfal alatt, ez nagyobb ödémát jelez.
Az ultrahang (hasi ultrahang) segítségével az orvos a legkisebb, 50-100 milliliteres folyadékfelhalmozódást is képes kimutatni. Emellett a máj, a szív és az emésztőszervek is megvizsgálhatók az ascites okainak felderítésére.
A vérvizsgálat is az ascites szokásos vizsgálatai közé tartozik: Egyes esetekben a vérkép változásai máj- vagy szívműködési zavart jeleznek, ami az ascites lehetséges oka lehet.
Az ascites pontos formája szúrással meghatározható: Ennél az eljárásnál az orvos vékony üreges tűvel átszúrja a hasüreget a hasfalon, és mintát vesz a felgyülemlett folyadékból. A folyadék színe önmagában is fontos információval szolgál az ascites okáról.
Gyakran Ismételt Kérdések
A leggyakrabban feltett kérdésekre a „Gyakran ismételt kérdések az azitákról” című cikkünkben találja meg a választ.
