Endometriózis: tünetek, diagnózis és egyebek

Rövid áttekintés

  • Tünetek: Néha tünetmentesek, gyakran főleg erős menstruációs fájdalmak, menstruációtól is független hasi fájdalmak, szexuális fájdalom, vizelés vagy székletürítés, kimerültség, pszichés stressz, meddőség.
  • Diagnózis: Tünetek (anamnézis) alapján, nőgyógyászati ​​vizsgálat, ultrahang (transvaginális szonográfia), laparoszkópia, szövetvizsgálat, ritkán további vizsgálatok, például mágneses rezonancia képalkotás (MRI), hólyag- vagy kolonoszkópia.
  • Kezelés: gyógyszeres kezelés (fájdalomcsillapítók, hormonkészítmények), műtét általában minimálisan invazív laparoszkópiával; támogató néha pszichoszomatikus ellátás, valamint alternatív módszerek, mint például relaxációs technikák, akupunktúra stb.
  • Okok: Ismeretlen, de különféle elméletek léteznek; az immunrendszer zavarai, valamint genetikai és hormonális tényezők valószínűleg szerepet játszanak

Mi az endometriózis?

Endometriózisban méhnyálkahártya-szerű sejtcsoportok jelennek meg a méhüregen kívülről. Az orvosok ezeket a sejtszigeteket endometriózis-gócoknak nevezik. Elhelyezkedésüktől függően az endometriózis három fő csoportját különböztetik meg:

  • Endometriosis genitalis interna: endometriózis gócok a méhfal izomrétegében (myometrium). Az orvosok ezt adenomiózisnak (adenomyosis uteri) nevezik. A petevezetékben lévő gócok is ebbe a csoportba tartoznak.
  • Endometriosis genitalis externa: A betegség leggyakoribb formája. Endometriózis gócok a nemi szervek területén (a medencében), de a méhen kívül. Például a petefészkekben, a méh visszatartó szalagjain vagy a Douglas térben (a méh és a végbél közötti depresszió).
  • Endometriosis extragenitalis: endometriózis gócok (a kismedencén kívül), például a bélben (endometriosis colon), a hólyagban, az ureterekben vagy – nagyon ritkán – a tüdőben, az agyban, a lépben vagy a csontvázban.

A sejtmaradványok és a vér azonban nem ürülhetnek ki a hüvelyen keresztül – ahogy az a méhüreg szabályos nyálkahártyájánál sem. Ennek ellenére néha előfordulhat, hogy a szervezet észrevétlenül felszívja és lebontja az endometriózis elváltozásait a környező szöveteken keresztül.

Sok esetben azonban az endometriózis elváltozásából származó szövetmaradványok és vér gyulladáshoz és összenövésekhez vagy összenövésekhez vezet, amelyek többé-kevésbé súlyos fájdalmat okoznak. Ezenkívül néha úgynevezett csokoládé ciszták (endometriómák) képződnek, például a petefészkeken.

Honnan származik a „csokoládé ciszták” kifejezés? A ciszták folyadékkal töltött üregek. Az endometriózisban szenvedőknél ezek az üregek megtelnek régi, alvadt vérrel, így barnásnak tűnnek.

Endometriózis: gyakoriság

Mivel az endometriózis gyakran nem feltűnő, és az orvosok számára is nehezen észlelhető, általában hosszú időbe telik (több év) a diagnózis felállítása.

Mivel az endometriózis diagnosztizálására szolgáló egyszerű teszt vagy önteszt még nem létezik. Jelenleg a szabvány egy szövetvizsgálat, amelyet az orvosok hasi endoszkópiával (laparoszkópia) végeznek, hogy biztosítsák az endometriózis gyanúját.

Mi a tünetek?

Az endometrium szétszórt sejtcsoportjai gyakran okoznak többé-kevésbé súlyos tüneteket az érintett nőknél. Az endometriózis azonban teljesen tünetmentes maradhat. Az endometriózissal néha előforduló legfontosabb tünetek, valamint a betegség lehetséges következményei a következők:

Egyéb hasi fájdalom: A has különböző részein kisebb-nagyobb, menstruációtól is független fájdalom, esetenként a hátba vagy a lábakba is kisugárzik. Ezt például a hasüregben lévő különböző szervek, például a petefészek, a belek és a méh közötti összenövések okozzák. Néha ez tartós fájdalomhoz is vezet. Ezenkívül bizonyos esetekben az endometriózis gócok gyulladásos anyagokat bocsátanak ki, amelyek ráadásul irritálják a szövetet és fájdalmat okoznak.

Fájdalom a közösülés során: A fájdalom gyakran szex közben vagy után jelentkezik (dyspareunia). Az érintett nők gyakran égető vagy görcsös érzésként írják le. Az ok gyakran a rugalmas megtartó szalagokon lévő endometriózis gócok, amelyek a szokásos módon elmozdulnak a közösülés során. Az érintett nők teljesen tartózkodnak a szextől a néha nagyon súlyos kényelmetlenség miatt. Ez viszont gyakran problémákhoz vezet a partnerségben.

Fáradtság és kimerültség: Mivel a súlyos és/vagy gyakori endometriózis tünetei hosszú távon fizikailag nagyon megterhelőek, egyes betegek ennek következtében általános kimerültséget és fáradtságot is tapasztalnak.

Pszichológiai stressz: Az endometriózis a fizikai stressz mellett gyakran pszichés stresszt is jelent. Sok érintett nő lelkileg szenved a súlyos vagy gyakori fájdalomtól. Különösen igaz ez akkor, ha számtalan orvosi látogatás szükséges a panaszok okának megállapítása előtt – ami sajnos nagyon gyakran megtörténik.

A panaszok mértéke nem kifejezetten függ az endometriózis stádiumától. Lehetséges például, hogy a kevés vagy kicsi endometriózis gócú nőknél erősebb a fájdalom, mint a sok vagy nagy gócú betegeknél.

Az endometriózissal járó önkéntelen gyermektelenség okairól és kezeléséről, valamint a különféle kezelési lehetőségekről az Endometriózis és meddőség című cikkben olvashat bővebben.

Hogyan vizsgálható az endometriózis?

Endometriózis gyanúja esetén fontos, hogy az érintettek nőgyógyászhoz forduljanak. A nőgyógyász először részletes kórtörténetet vesz fel. Többek között a következő szempontokra fog rákérdezni:

  • Mik a tünetek (erős menstruációs fájdalmak, fájdalom a közösülés során stb.)?
  • Mióta vannak jelen?
  • Beavatkoznak a mindennapokba és egy esetleges párkapcsolatba?
  • Esetleg előfordult már endometriózis a családban (például az anyánál vagy a nővérnél)?

Az endometriózis gyakran egyáltalán nem okoz tüneteket, és az orvos (ha egyáltalán) csak véletlenül fedezi fel. Például, amikor egy nő alaposabban megvizsgálta magát a nem kívánt gyermektelenség miatt.

  • Fájdalom
  • Keményedések
  • Tapadások

Az orvos a hasfalon és a hüvelyen keresztül végzett ultrahangvizsgálatokból is értékes információkat szerez (transvaginális szonográfia). Gyakran lehetséges nagyobb endometriózis elváltozások, valamint ciszták és összenövések kimutatása.

A hüvelyen keresztüli ultrahang különösen alkalmas a petefészek ciszták kimutatására. Transzvaginális ultrahangra akkor is szükség van, ha endometriózis gócok gyanúja merül fel az izmos méhfalban (adenomyosis).

Ennek az állapotnak a diagnosztizálására jelenleg nem léteznek specifikus vérértékek vagy olyan validált teszt, amely kifejezetten endometriózisra utal, és egyszerű vérvizsgálattal kimutatható lenne.

Ha az orvos húgyúti endometriózisra gyanakszik, ultrahanggal is megvizsgálja a vesét: Ha az endometriózis gócok szűkítik az uretereket, lehetséges, hogy a vizelet visszacsapódik a vesébe, és a szerv károsodik.

Bizonyos esetekben további vizsgálatok is hasznosak. Például a hólyag vagy a végbél érintettségének gyanúja esetén a cisztoszkópia vagy a vastagbél/rektoszkópia egyértelművé teszi. Ritkább esetekben az ultrahangon kívül más képalkotó eljárásokat is alkalmaznak, például mágneses rezonancia képalkotást (MRI).

Hogyan kezelhető az endometriózis?

Az endometriózis terápia mindig a tünetek mértékétől függ. A véletlenül talált, gondot nem okozó endometriózis nem feltétlenül igényel kezelést. Azonban a következő helyzetekben javasolt a kezelés:

  • Tartós fájdalom
  • Beteljesületlen gyermekvágy
  • Endometriózis gócok által okozott szervi működési zavar (például petefészek, húgycső, bél)

Emellett a pszichoszomatikus terápiás módszerek is nagyon hasznosak lehetnek az endometriózisban: Az érzelmi problémák, pszichoszociális stressz egyes betegeknél felerősítik a fájdalmat, vagy a betegség okozza, vagy fejlődésüket legalábbis az endometriózis kedvez. Ez egyes esetekben ördögi körhöz vezet, amely jelentősen rontja a beteg életminőségét.

A korai támogatás és tanácsadás, például egy pszichológus, fájdalomterapeuta vagy szexuális tanácsadó által, ellensúlyozhatja a pszichoszomatikus panaszokat.

Elvileg léteznek speciális központok az endometriózis kezelésére, valamint nőgyógyászok, akik erre a betegségre szakosodtak. További információkat itt talál: https://www.endometriose-sef.de/patienteninformationen/endometriosezentren

Az endometriózis gyógyszeres kezelése

fájdalomcsillapítók

Sok endometriózisos beteg úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket (NSAID-okat) szed, például acetilszalicilsavat (ASA), ibuprofént vagy diklofenakot. Ezekről a szerekről kimutatták, hogy enyhítik a súlyos menstruációs fájdalmakat. Tudományosan még nem igazolták, hogy hatásosak-e más endometriózisos fájdalmakra is.

Az NSAID-ok lehetséges mellékhatásai közé tartozik a gyomorpanasz, hányinger, fejfájás és véralvadási zavar. Emiatt fontos, hogy orvosi felügyelet nélkül ne vegyük gyakrabban vagy hosszabb ideig a készítményeket.

Hormonkészítmények

A hormonok hatására a tünetek enyhülnek. Egyelőre nem világos, hogy a hormonkezelés is okozhatja-e az endometriózis elváltozásainak regresszióját, vagy az endometriózis ennek következtében teljesen eltűnik. Különféle hormonkészítményeket használnak:

  1. Progesztinek (sárgatest hormonok)
  2. Bizonyos hormonális fogamzásgátlók, mint például a „tabletta” vagy a fogamzásgátló tapasz
  3. GnRH analógok (gonadotropin-felszabadító hormon)

Az endometriózis hormonterápiájában élen járnak a progesztogén készítmények (sárgatesthormonok), amelyek például a Dienogest hatóanyagot tartalmazzák. Gyengítik az endometriózis fájdalmát. Általában tartósan tabletta formájában veszik be.

Ha a fájdalom az endometriózis műtét után is fennáll, az orvosok javasolhatják egy progesztin tartalmú IUD (hormonális IUD levonorgesztrellel) behelyezését a méhbe. Néha ez sikeresebb a tünetek ellen, mint a műtét önmagában.

  • Súlygyarapodás
  • Vérzés periódusok között
  • Fejfájás
  • Hangulatingadozás
  • Csökkent szexuális érdeklődés (a libidó elvesztése)

Néha az orvos azt javasolja az endometriózisban szenvedő betegeknek, hogy használjanak bizonyos hormonális fogamzásgátlókat, például a "tablettát" vagy a fogamzásgátló tapaszt. Vannak olyan „tabletta” készítmények, amelyeket folyamatosan (szünet nélkül) kell szedni. Endometriózis esetén ennek megvan az az előnye, hogy megszűnik az elvonási vérzés (egy ciklus/tablettacsomag befejezése után), ami egyes betegek számára nagyon fájdalmas.

Mivel azonban a „tablettát” hivatalosan nem az endometriózis kezelésére, hanem valójában „csak” hormonális fogamzásgátlásra engedélyezték, a felírás úgynevezett „off-label használat”.

  • Hangulatingadozás
  • Hőhullámok
  • Alvászavarok
  • @ hüvelyszárazság

Ezenkívül lehetséges, hogy a GnRH analógok csökkentik a csontsűrűséget hosszan tartó használat esetén. Általában az orvosok további gyógyszereket is felírnak (kiegészítő terápia), hogy minimalizálják ezt a mellékhatást.

Ezt a hormonális endometriózis kezelést az orvosok általában körülbelül három-hat hónapra írják elő, a tolerálhatóságtól függően, és ha más szempont nem mond ellent, akkor még hosszabb időre. A kivétel a GnRH analógok. Ezeket nem szabad hat hónapnál tovább bevenni a mellékhatások enyhítésére szolgáló további gyógyszeres kezelés nélkül.

Sebészeti endometriózis kezelés

Ha az endometriózis kezelésére szolgáló hormonterápia nem reagál, súlyos kényelmetlenséget és/vagy meddőséget okoz, az orvosok általában műtétet javasolnak.

Ha az endometriózis mélyen benőtt más szervek szövetébe (például hüvely, hólyag, bél), az orvosok azt javasolják, hogy a műtétet olyan klinikán végezzék el, amely nagy tapasztalattal rendelkezik az ilyen eljárásokban.

Az endometriózis műtétének célja a szétszórt méhnyálkahártya-szigetek lehető legteljesebb eltávolítása. Az orvosok lézerrel, elektromos árammal vagy szikével távolítják el az endometriózis gócokat. Néha az érintett szervek egy részét is el kell távolítani.

Az eljárást általában hasi endoszkópia (laparoszkópia) során végzik. Ritkábban nagy hasi metszés (laparotómia) szükséges.

Ha az endometriózis nagyon súlyos tüneteket okoz, más kezelések nem segítenek, és nincs vágy a gyermekvállalásra, néhány nő a méh teljes eltávolítása (hiszterektómia) mellett dönt. Egyes esetekben a petefészkeket is el kell távolítani, amelyek az ösztrogének fő termelőhelyei.

Gyógyszer plusz műtét

Néha az orvosok kombinált gyógyszeres és műtéti endometriózis kezelést javasolnak: a betegek hormonkészítményeket kapnak a hasi endoszkópia előtt és/vagy után.

  • A hormonális előkezelés célja az endometriózis gócok méretének csökkentése.
  • A műtét után az orvosok hormonkezeléssel próbálják rögzíteni a megmaradt endometriózis gócokat, és megakadályozzák az új gócok kialakulását.

Endometriózis: további terápiás lehetőségek

Egyes endometriózisban szenvedő nők alternatív vagy kiegészítő gyógymódokat alkalmaznak tüneteik leküzdésére. Ezek a gyógynövényektől és a homeopátiától az akupunktúráig, a relaxációs és mozgástechnikákig (mint például a jóga vagy a tai chi), a pszichológiai fájdalomcsillapító tréningig, a kiropraktikai kezelésekig és a TENS-ig (transzkután elektromos idegstimuláció) terjednek.

Egyes esetekben az alternatív gyógymódok javíthatják a tüneteket és az érintettek életminőségét, de ezeknek a módszereknek megvannak a korlátai. Ráadásul ezeknek a módszereknek a hatékonyságára általában nincs tudományos bizonyíték. Ha a tünetek nem enyhülnek, sőt súlyosbodnak, sürgősen orvoshoz kell fordulni.

Hogyan alakul ki az endometriózis?

Nem ismert, hogy pontosan miért és hogyan alakul ki az endometriózis. Ennek ellenére több elmélet is létezik:

  • Implantáció vagy transzplantáció elmélete: A vérkeringés vagy a „fordított” (retrográd) menstruáció révén – azaz a menstruációs vér visszaáramlása révén a petevezetéken keresztül a hasüregbe – az endometrium sejtjei a méhüregből a méhüreg más részeibe költöznek. test.

Endometriózis férfiaknál? Nagyon ritka esetekben az orvosok férfiaknál endometriumszerű szövet jelenlétéről is beszélnek, amely eredetileg embrionális sejtekből származik. Ez a metaplázia elmélettel magyarázható.

Az orvosok és a tudósok olyan egyéb tényezőkről is beszélnek, amelyek hozzájárulhatnak az endometriózis kialakulásához. Például:

  • Az immunrendszer diszfunkciója: Általában az immunrendszer biztosítja, hogy a sejtek ne kolonizálják a test más részeit. Egyes betegek vérében kimutathatók az endometrium elleni antitestek, amelyek gyulladást okoznak az endometriózis elváltozásai körül. Az, hogy ez a betegség oka vagy következménye, még mindig nem tisztázott.
  • Genetikai tényezők: előfordul, hogy a betegség egy családon belül több nőnél is előfordul. Azonban nincs bizonyíték arra, hogy az endometriózis közvetlenül öröklődik.

Kockázati tényezők

Ahogy az endometriózis oka ismeretlen, kockázati tényezői is megfoghatatlanok. A kutatók azonban olyan tényezőket azonosítottak, amelyek az endometriózisban szenvedő nőkben szenvednek. A közös jellemzők gyakran a következők voltak:

  • A ciklus hossza 27 nap vagy kevesebb
  • A menstruációs vérzés bizonyos időtartama
  • Bizonyos számú terhesség és vetélés

Másrészt más lehetséges kockázati tényezők, mint például az étrend, a dohányzás, az első menstruáció kora, a testtömeg (BMI) vagy a tabletták használata, nem mutathatók ki egyértelműen.

Hogyan fejlődik az endometriózis?

Az endometriózis általában krónikus és visszatérő. Nem lehet megjósolni, hogyan alakul az egyes esetekben.

Azonban még a gyógyszeres kezelés abbahagyása után is viszonylag gyakran visszatérnek a tünetek az endometriózis sikeres hormonkezelése után. Ez vonatkozik a sebészeti kezelésre is.

A menopauza beálltával a legtöbb nőnél javulnak az endometriózis tünetei.

Endometriózis és rák kockázata

Az endometriózis jóindulatú betegség, és nem jár általánosságban megnövekedett rákkockázattal. Nagyon ritka esetekben előfordulhat, hogy rosszindulatú daganat alakul ki az endometriózis talaján (általában petefészekrák). Ezenkívül megfigyelték, hogy az endometriózis néha különféle rákos megbetegedésekkel összefüggésben fordul elő. Ilyenek például:

  • Fekete bőrrák (rosszindulatú melanoma)
  • Kolorektális rák (kolorektális karcinóma)
  • Non-Hodgkin limfóma (a nyirokmirigyrák formái)
  • Mellrák (emlődaganat)

Ennek a megfigyelésnek a jelentősége azonban még nem tisztázott.