Torzítás: Leírás
A torzulás (rándulás) a szalagok (szalagok) vagy az ízületi tok sérülése. Általában az ízület csavarodása okozza. A szalagok az ízületek stabilizálását szolgálják. Ezek irányítják a mozgást, és biztosítják, hogy az ízület csak bizonyos mértékig mozogjon.
A szalagok rugalmas kollagén rostokból állnak. Ha azonban a szálak húzása túl erőssé válik, a szalagok túlfeszülnek, és a szövet károsodik. Mivel a ficam gyakran a kapszulában lévő kisebb ereket is elszakítja, súlyos duzzanat és zúzódások alakulnak ki a sérülés helyén.
A ficamot nehéz megkülönböztetni a szalagficamtól vagy -szakadástól. Az orvos csak a tünetek alapján nem tud pontos diagnózist felállítani. Az egészségügyi szakemberek ezért gyakran valamivel tágabban definiálják a ficam kifejezést, és a ficam altípusaként határozzák meg a szalagrándulást és az ínszalag-szakadást.
- 1. fokozat (enyhe ficam): A szalagok túlfeszítése a szalagok instabilitása vagy szerkezeti károsodása nélkül.
- 2. fokozat (közepes torzulás = szalagfeszülés): egy vagy több szalag súlyos túlnyúlása vagy részleges szakadása, még mindig ízületi instabilitás nélkül
- 3. fokozat (súlyos torzulás = szalagszakadás): egy vagy több szalag szakadása ízületi instabilitás mellett
A bokaficam a leggyakoribb az összes szalagsérülés közül. Főleg azokban a sportágakban fordul elő, ahol nagyon erőteljes mozdulatokat végzünk gyorsan és gyakran a lábakkal, így például a fociban vagy akár a síelésben. Ficam a hétköznapi életben is előfordulhat, például ha túl gyorsan fut le a lépcsőn, vagy ha egyenetlen terepen sétál. Gyorsan megtörténhet, hogy kicsavarja a bokáját és ficamot kap.
Az orvosok a bokaficamokat különböző altípusokra osztják, attól függően, hogy az ízület mely szalagjai érintettek. A supinációs trauma az összes sportsérülés közül a leggyakoribb. Az orvosi szakértők a szupinációs traumát a klasszikus „bokacsavarodásnak” nevezik, amikor a lábfej befelé fordul (a másik láb felé). A külső szalag túlfeszül a folyamat során. A köznyelvben a sérülést „kificamodott bokának” nevezik.
A kezelés első lépéseként mindig azonnal hűtse le az érintett területet, és lehetőleg emelje fel. A mindennapi életben fellépő torzulásokat orvosnak (háziorvosnak, traumatológus sebésznek vagy ortopédnek) is meg kell vizsgálnia. A ficam súlyosságát általában csak orvos tudja megbízhatóan felmérni, különösen azért, mert a sérülés súlyossága nem feltétlenül korrelál a fájdalom súlyosságával. Így a súlyosabb sérülések is viszonylag csekély fájdalmat okozhatnak. A kezeletlen torzulás helyrehozhatatlan károkat okozhat az ízületben.
Torzítás: Tünetek
A ficam általában nagyon fájdalmas. A sérültek általában közvetlenül a sérülés alatt vagy után veszik észre, hogy ficamot szenvedtek. Néha az érintett ízületet már nem lehet megfelelően mozgatni, és rövid idő után erősen megduzzad. Ha az erek megrepednek, zúzódás (hematoma) is kialakul a sérült helyen.
Az újbóli elcsavarodás veszélye jelentősen megnő. Mivel az ízület mozgásterét már nem korlátozzák a stabilizáló szalagok és az ízületi tok, terhelés hatására elcsúszhat, ami idővel idő előtti ízületi kopáshoz (arthrosishoz) vezet.
Méhnyakficam esetén az erős fájdalom mellett egyéb tünetek is jelentkeznek. Ezek közé tartozik a nyaki merevség érzése, a fejfájás és a szédülés. A tünetek súlyossága a sérülés súlyosságától függ. A súlyos ficam nyelési nehézségeket, alvászavarokat, látás- és halláskárosodást, valamint bizsergő érzést is okozhat az arcban vagy a karokban.
Ezek a tünetek akkor jelentkeznek, ha a nyak területén lévő idegek és erek összetörhetnek. Nagyon súlyos esetekben kifejezett neurológiai tünetek jelentkeznek, például bizonytalan járás vagy beszédzavar. Akkor fordulnak elő, ha az agyat ellátó erek (Ae.vertebrales) megsérültek a torzulás következtében, és az agytörzs és a kisagy nem kap elegendő oxigénben gazdag vért.
Torzítás: Okok és kockázati tényezők
A térdízület torzulása például akkor fordul elő, ha a térd rángatózóan kifelé csavarodik. A torzulások különösen gyakoriak az olyan gyors sportágakban, mint a foci, a kézilabda, a röplabda vagy a kosárlabda. Előfordulhatnak azonban a mindennapi életben séta vagy lépcsőzés közben is.
A váll-, könyök- vagy ujjízületek ficam nagyon ritka. Sportolás közben, esés közben vagy ügyetlenül mozogva is megkaphatja őket. Ficam a vállban is előfordulhat, ha nem szokott nehéz emelést végez.
Síeléskor gyakori a hüvelykujj torzulása, például: Ha esés közben a hüvelykujj beleakad a síbot hurkába, a külső szalag túlfeszül. A legtöbb esetben elszakad. Kialakul az úgynevezett síhüvelykujj.
A nyaki gerinc (C-gerinc) torzulása ostorcsapásos sérülésekből adódik, például közlekedési baleseteknél. A nyaki gerinc torzulásának kockázata különösen nagy hátulról történő ütközés esetén. A nyaki gerinc torzulása azonban sport- és szabadidős baleseteknél is előfordulhat.
Torzítás: vizsgálatok és diagnózis
Ha torzulása van, vagy más ízületi sérülésre gyanakszik, egy ortopéd vagy traumatológus sebész a megfelelő személy, akivel kapcsolatba kell lépnie. Ha kétségei vannak, forduljon háziorvosához is. Enyhe torzulás esetén felhasítja az ízületet, és tippeket ad, hogy mit kell tenni a közeljövőben. Súlyos torzulás esetén szakemberhez irányítja.
Jelenlegi tüneteinek és korábbi betegségeinek leírása fontos információkkal látja el az orvost. Ebben a kórtörténeti beszélgetésben a lehető legpontosabban be kell jelentenie, hogyan történt a baleset vagy sérülés. További nyomok megszerzése érdekében az orvos kérdéseket tehet fel, például:
- Pontosan mikor jelentkezett a fájdalom?
- Mit csináltál a baleset után?
- Lehűtötted a környéket?
- Megsérült már korábban ezen az oldalon?
Az anamnézis után fizikális vizsgálatra kerül sor. Először is, az orvos gondosan kitapintja az érintett ízületet. Ha nyomási fájdalom jelentkezik, ez a torzulás első jele. A nyomási fájdalom a sérülés helyén és annak közvetlen közelében érezhető.
OSG (felső bokaízület) torzulás vizsgálata
Az orvos az egyik kezével rögzíti az alsó lábszárat, a másik kezével pedig megpróbálja finoman befelé és kifelé fordítani a talpat. Normális esetben a mozgási tartományt nagyon korlátozzák a szalagok mindkét oldalon. Ha az egyik oldalon szalagsérülés van, a lábfej túlzottan oldalra fordulhat (a bokaízület fokozott csuklóssága).
A bokaízület másik vizsgálati módszere a fiókos teszt. Ebben a tesztben az orvos ismét rögzíti az alsó lábszárat az egyik karjával, miközben megpróbálja a lábfejet előre (a lábujjak felé) és hátra (a sarok felé) tolni. Ezt a mozgást általában csak nagyon korlátozott mértékben engedik meg a szalagszerkezetek. Ha a láb túl könnyen mozgatható a lábszár felé, akkor valószínűleg mérsékelt torzulás (szalag túlnyúlás) vagy súlyos torzulás (szalagszakadás) van jelen.
További vizsgálat: Torzítás OSG
Általában a fizikális vizsgálatot követően az orvos még mindig megvizsgálja a sérült ízületet olyan képalkotó technikákkal, amelyek megmutatják a sérülés mértékét. Leggyakrabban ez a sérült régió ultrahangvizsgálatát (szonográfiát) foglalja magában. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy lássa, hogy egy szalag vagy az ízületi tok nincs-e elszakadva vagy túlfeszülve.
A csontsérülések kizárására – különösen súlyosabb balesetek esetén – röntgenfelvétel is készíthető.
A nyaki gerinc torzulásainak vizsgálata (nyaki gerinc)
A nyaki gerinc torzulása potenciálisan nagyon veszélyes, mert a nyaki gerinc területén olyan fontos struktúrák találhatók, mint a gerincvelő, fontos idegpályák és az agyat ellátó erek (csigolya/csigolya artériák). A tényleges fizikális vizsgálat megkezdése előtt általában azonnal alkalmazzák a képalkotó technikákat (CT, röntgen, MRI), hogy kizárják a súlyos sérüléseket.
Miután kizárták az életveszélyes sérüléseket, például a nyaki gerinc instabil törését, a fizikális vizsgálat folytatható. Nyaki gerinctorzulás gyanúja esetén a mozgástartomány ellenőrzése mellett különösen fontos a neurológiai vizsgálat.
Először is, az orvos ellenőrzi a nyaki gerinc mobilitását. Ehhez a betegnek mindkét oldalra kell fordítania a fejét, le kell engednie a mellkasra, és hátra kell nyújtania. A diagnózis szempontjából az a döntő, hogy a páciens fájdalmat érez-e a folyamat során, és milyen messzire tudja mozgatni a fejét a különböző irányokba. A neurológiai vizsgálat attól függ, hogy a beteg milyen panaszokat fejez ki.
A nyak területén számos ideg fut, amelyek elsősorban a kezet és a kart irányítják, és érzékszervi ingereket továbbítanak a test ezen területeiről az agyba. Ezen idegek károsodása elektroneurográfiás vizsgálatokkal (például idegvezetési sebesség mérése, elektromiogram stb.) kimutatható.
Torzítás: Kezelés
A torzulás kezelése a sérülés súlyosságától függ. A lábfej és lábszár ízületeinek torzulásait általában konzervatív módon (nem műtéti úton) kezelik. Műtétre általában csak akkor van szükség, ha az ízület a sérülés miatt nagyon instabil, vagy ha a páciens személyes vagy szakmai szükségletei miatt (hivatásos sportolók, építőmunkások stb.) extra igénybevételt jelent az ízületekre.
A nyaki gerinc torzulása (nyaki gerinctorzulás) esetén is csak súlyos sérülések, például a nyaki gerinc csontos sérülése esetén van szükség műtétre. Mindenesetre az érintett személyeknek a balesetet követően azonnal „elsősegélynyújtási” intézkedéseket kell tenniük, hogy a sérülés a lehető legjobban gyógyuljon. A nyaki gerinc sérülése esetén ezt nagyon óvatosan kell megtenni.
Elsősegély
P = Szünet: Azonnal hagyja abba a sporttevékenységet. Üljön le, és lehetőleg ne nehezedjen az ízületre. Ez akkor is érvényes, ha a fájdalom kezdetben nem olyan erős. Minden további stressz tovább károsíthatja a szalagokat és a kapszulát, ami sokkal rosszabbá teszi a prognózist.
E = Jég: Hűtse le az érintett területet körülbelül 15-20 percig. Használjon jégcsomagot vagy borogatást hideg vízzel. A hideg hatására az erek összehúzódnak, és kevesebb vér szivárog ki. Ne helyezze a jeget közvetlenül a bőrre, különben fagyási sérülés fordulhat elő; helyezzen közéjük egy szövetet.
C = Kompresszió: Ha lehetséges, alkalmazzon kompressziós kötést. Ez stabilizálja az ízületet, összenyomja a szövetet, és így megakadályozza a vér kijutását a sérült erekből. A kompressziós kötés megakadályozza a nagyobb zúzódásokat és duzzanatot is.
H= Emelés: A legjobb az érintett ízületet megemelni. Ez megkönnyíti a vér áramlását az ízületből a szívbe. Ez csökkenti a nyomást a vénás erekben a sérülés területén, így kevesebb vér távozik a sérült vénákból.
Kezelés az orvos által
A ficamot általában konzervatív módon (nem sebészileg) kezelik. Ez azt jelenti, hogy nem szabad több súlyt helyezni az ízületre, amíg a szalagok teljesen felépülnek a sérülésből. Annak érdekében, hogy ne nehezedjen tovább az ízület, stabilizáló kötést („kötést”) alkalmaznak még enyhe ficamok esetén is.
Boka- vagy térdficam esetén a sérülést követő első napokban alkarmankók („mankók”) használata javasolt. Ujj- vagy csuklóficam esetén elegendő stabilizáló kötést felhelyezni az ízületek immobilizálására. A pihenőidő után kezdje el az ízület könnyű gimnasztikai gyakorlatait az orvos irányítása mellett, hogy lassan hozzászokjon a mozgáshoz.
OSG (felső bokaízület) torzulás kezelése
A bokaízület torzulását is általában konzervatív módon kezelik. A betegnek nyugodtan kell viselnie a bokaízületet, és a sérülés súlyosságától függően néhány hétig nem terhelheti meg. A tartós megkönnyebbülés érdekében az orvos úgynevezett bokaortézist alkalmaz. Ez két fix sín, amelyek a boka oldalán fekszenek, és valamivel stabilabb kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Az első napokban egy mankó is hasznos lehet.
Feltéve, hogy a szalagok nem szakadtak el teljesen, általában összevarrhatók. Ha azonban az ínszalag vagy a kapszuláris apparátus egyes részei teljesen leválnak, szalagokat lehet venni a test más régióiból, hogy rekonstruálják a sérülés helyén lévő struktúrákat.
A nyaki gerinc torzulásainak kezelése
A nyaki gerinc esetleges torzulása esetén lehetőség szerint rögzíteni kell a fejet és a nyakat, és mielőbb orvoshoz kell fordulni. Semmilyen körülmények között ne kísérelje meg „immobilizálni” a nyakat. Amíg a képalkotás (röntgen, CT, MRI) nem zárja ki a súlyos sérülést (különösen a csontos nyaki gerinc esetében), lehetőleg ne mozgassa a nyakat. A „merevnyakú” vagy nyakmerevítő alkalmazását szintén csak képzett szakemberek végezhetik.
A további kezelés a sérülés súlyosságától függ. A nyaki gerinc torzulásainak enyhe formái esetén általában elegendő immobilizálás és több napig tartó fájdalomcsillapító beadása. Ha a nyaki sérülések súlyosabbak, kórházi kezelésre vagy akár műtétre is szükség lehet.
Ma már csak néhány napig mozdulatlan a nyak. Ezt követően az orvos egy könnyű edzésprogramot állít fel, amelyet fokozatosan növelnek, amíg a nyaki gerinc és a környező struktúrák teljesen regenerálódnak.
Torzulás: a betegség lefolyása és prognózisa
A korai kezeléssel gyakran elkerülhetők a másodlagos károsodások és szövődmények. Ha nem kezelik, a torzulás komplikációkkal és jelentős késői következményekkel járhat. A túlfeszített vagy szakadt ínszalagok destabilizálják az ízületet. Ez növeli a további torzulások valószínűségét – az ízület egyre instabilabbá válik.
A szalagos apparátus károsodásának előrehaladtával egy bizonyos ponton úgynevezett „floppy ízület” alakul ki, amely alig bír el súlyt. Ilyen laza ízület különösen sportolóknál alakul ki. Gyakran ismét teljes súllyal nehezednek ízületeikre, amint lejár az orvos által előírt pihenőidő.
Valójában azonban a terhelésnek kezdetben könnyűnek kell lennie, és csak fokozatosan kell növekednie. Ráadásul az orvos által előírt pihenőidő csak hozzávetőleges irányadó. Ha stressz hatására fáj az ízület, nyugodtan kell folytatnia.
Az instabil ízület másik veszélye a helytelenség. Terhelés alatt a porc aránytalanul elkopik, és az ízület elhasználódhat – osteoarthritis alakul ki.
Az enyhe ficam, kísérő károsodás nélkül, megfelelő és gyors kezeléssel általában szövődmények nélkül gyógyul. Ügyeljen arra, hogy elég sokáig ápolja ízületeit, és ne kezdjen el azonnal sportolni, amikor a fájdalom enyhül. Csak megfelelő terápia és elegendő pihenés után lesz az ízület elég stabil ahhoz, hogy ismét elbírja a súlyt.
Enyhe torzulást követően az ízület általában teljesen helyreáll, majd ismét olyan stabil, mint egy sértetlen ízület. Mérsékelt vagy súlyos torzulások után némi instabilitás megmaradhat. A további torzulások elkerülése érdekében a jövőben sportolás közben kötést kell viselnie.
