Generalizált szorongásos zavar: Leírás
A generalizált szorongásos zavarra az a tény jellemző, hogy az érintett személyt a nap nagy részében aggodalmak kísértik. Félnek például a betegségektől, a balesetektől, attól, hogy késnek, vagy nem tudnak megbirkózni a munkával. Felhalmozódnak a negatív gondolatok. Az érintettek újra és újra lejátsszák a félelmetes forgatókönyveket a fejükben anélkül, hogy megoldást találnának a problémára.
Az állandó feszültség a szervezetet is érinti – a testi panaszok ezért a generalizált szorongásos zavar megjelenésének részét képezik.
Mennyire gyakori a generalizált szorongásos zavar?
A szorongásos zavarok általában a leggyakoribb mentális betegségek közé tartoznak. Nemzetközi tanulmányok szerint a szorongásos zavar kialakulásának kockázata egy élet során (élettartam prevalencia) 14 és 29 százalék között van.
A betegség általában felnőttkorban jelentkezik. A nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak.
A generalizált szorongásos zavar ritkán fordul elő önmagában
A szorongásos betegségekben szenvedőknél gyakran megnő az öngyilkosság kockázata.
Generalizált szorongásos zavar: tünetek
Az általános szorongás általában mindennapi dolgokhoz kapcsolódik. Mindenki ismeri az aggodalmat és a jövőbeli negatív eseményektől való félelmet.
Aggodalom az aggodalom miatt
Az állandó aggodalom végül annyira elterjedhet a generalizált szorongásos zavarban, hogy a szenvedők maguk is félnek a gondoktól. Attól tartanak, hogy árthatnak nekik, például egészségük szempontjából. Ezt azután „meta-gondoknak” nevezik.
Fizikai tünetek
A generalizált szorongásos zavar nagyon jellemző jellemzője a testi tünetek. Ezek nagyon eltérőek lehetnek. Például a betegek gyakran szenvednek a következőktől:
- remegő
- Izomfeszülés
- gyomor-bélrendszeri problémák, például hányinger, hasmenés
- szívdobogás
- Szédülés
- Alvászavarok
- Koncentrációs problémák
- idegesség
- ingerlékenység
Elkerülés és megnyugtatás
A generalizált szorongásos zavarban szenvedők úgy próbálják csökkenteni aggodalmaikat, hogy például rengetegen felveszik a kapcsolatot a családtagokkal, hogy hallják, jól vannak. Gyakran keresnek megnyugtatást másoktól, hogy minden rendben van, és nincs miért aggódniuk. Egyes betegek a híreket is elkerülik, hogy megvédjék magukat a további szorongásoktól.
Generalizált szorongásos zavar: Különbség a depressziótól
A depresszióban szenvedőknek hasonló negatív gondolatai vannak, mint a generalizált szorongásos zavarban szenvedőknek. A depresszióval ellentétben azonban a generalizált szorongásos zavar aggodalmai a jövő felé irányulnak. A depresszióban a gondolatok hajlamosak múltbeli események körül forogni.
Generalizált szorongásos zavar: okok és kockázati tényezők
A szakértők azonban úgy vélik, hogy nem kizárólag ők a felelősek, ha valakinél (általánosított) szorongásos zavar alakul ki. Inkább a genetikai „érzékenység” és más tényezők vagy mechanizmusok kölcsönhatása okozza a szorongásos rendellenesség kialakulását. A következő lehetséges hatásokat tárgyaljuk:
Pszichoszociális tényezők
Szülői stílus
A szülők nevelési stílusa is hatással lehet arra, hogy az utódokban kialakul-e kóros szorongás. Például a túlzottan védelmező szülők gyermekei magasabb szintű szorongást mutatnak.
Társadalmi-gazdasági tényezők
Mindkét esetben azonban nem világos, hogy a megfigyelt kapcsolat ok-okozati jellegű-e – azaz például a munkanélküliség valóban növeli-e a szorongásos zavarok kockázatát.
Tanuláselméleti magyarázatok
A szorongásos zavarok kialakulásának lehetséges magyarázataként léteznek tanuláselméleti modellek is. Az ilyen modellek azt feltételezik, hogy a szorongás hibás tanulási folyamatként alakul ki:
Más mechanizmusok is hozzájárulhatnak, például az aggasztó gondolatok elfojtása.
Pszichodinamikai magyarázatok
Egyes szakértők úgy vélik, hogy az élet korai szakaszában felmerült konfliktusok a szorongásos zavar tüneteit okozzák, ha nem megfelelő (neurotikus) megoldási kísérletekhez vezetnek.
Neurobiológiai
A neurotranszmitterek nyilvánvalóan szintén részt vesznek a szorongásos zavarokban. Ebben a tekintetben a szorongásos betegek számos különbséget mutatnak az egészséges kontrollokhoz képest, amint azt a vizsgálatok kimutatták.
Generalizált szorongásos zavar: vizsgálatok és diagnózis
A generalizált szorongásos zavarban szenvedők nagyon gyakran fordulnak háziorvoshoz. Az ok azonban általában nem a stresszes, tartós szorongás, hanem a legtöbben a szorongásos zavart kísérő testi panaszok (pl. alvászavarok, fej- vagy hasi fájdalom) miatt kérnek segítséget. Mivel a betegek ritkán számolnak be szorongásukról is, sok háziorvos figyelmen kívül hagyja a pszichológiai okokat.
Részletes beszélgetés
Orvosa pszichoszomatikus klinikához vagy pszichoterapeutához utalhat. A terapeuta beszélhet Önnel, hogy részletesebben megismerje stresszes panaszait. A speciális kérdőívek hasznosak lehetnek ebben a folyamatban. Például a terapeuta a következőket kérdezheti:
- Milyen gyakran érezte magát idegesnek vagy feszültnek mostanában?
- Gyakran érzi magát nyugtalannak, és nem tud nyugodtan ülni?
- Gyakran félsz attól, hogy valami rossz történhet?
Diagnózis az ICD-10 szerint
A betegségek és a kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi osztályozása (ICD-10) szerint a generalizált szorongásos zavar akkor áll fenn, ha a következő kritériumok teljesülnek:
Legalább hat hónapja feszültség, aggodalom és félelem tapasztalható a mindennapi eseményekkel és problémákkal kapcsolatban, a következő megállapításokkal:
- tünetek a mellkas vagy a has területén (légzési nehézség, szorongás érzése, mellkasi fájdalom, hasi diszkomfort)
- pszichológiai tünetek (szédülés, valószerűtlenség érzése, félelem a kontroll elvesztésétől, félelem a haláltól)
- általános tünetek (hőhullámok vagy hidegrázás, paresztézia)
- feszültség tünetei (feszült izmok, nyugtalanság, gombóc érzése a torokban)
Emellett az érintettek folyamatosan aggódnak, például amiatt, hogy ők maguk vagy hozzájuk közel állók balesetet szenvedhetnek vagy megbetegedhetnek. Lehetőleg kerülik az általuk veszélyesnek tartott tevékenységeket. Ezen túlmenően, ahogy fentebb leírtuk, aggódnak állandó gondjaik miatt („meta-gondok”).
Egyéb okok kizárása
- Tüdőbetegségek, például asztma vagy COPD
- szív- és érrendszeri betegségek, például mellkasi szorító érzés (angina pectoris), szívroham vagy szívritmuszavar
- Neurológiai betegségek, például migrén, sclerosis multiplex
- hormonális rendellenességek, például hipoglikémia, pajzsmirigy-túlműködés, túlzott kálium- vagy kalciumszint vagy akut időszakos porfíria
- egyéb klinikai képek, például jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés (jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés)
Szükség esetén további vizsgálatok is hasznosak lehetnek, beleértve például a tüdőfunkció vizsgálatát és/vagy a koponya képalkotását (mágneses rezonancia képalkotás vagy számítógépes tomográfia segítségével).
Generalizált szorongásos zavar: kezelés
Ha azonban a generalizált szorongásos zavarban szenvedők terápián vesznek részt, a szorongásos tünetek azonosíthatók és csökkenthetők. Ennek eredményeként az érintettek életminőséget nyernek, és gyakran ismét részt vehetnek a szakmai és társadalmi életben.
A generalizált szorongásos zavar pszichoterápiával és gyógyszeres kezeléssel kezelhető. A terápia megtervezésekor az orvosok lehetőség szerint figyelembe veszik az érintett kívánságait is.
Generalizált szorongásos zavar: pszichoterápia
A szakértők elsősorban a kognitív viselkedésterápiát (CBT) javasolják terápiaként. A szakadék áthidalására a CBT kezdetéig vagy kiegészítésként egy CBT-alapú internetes beavatkozás választható.
A kognitív viselkedésterápia lehetséges alternatívája a pszichodinamikus pszichoterápia. Akkor alkalmazzák, ha a KVT nem működik, nem elérhető, vagy a szorongásos beteg ezt a terápiás formát részesíti előnyben.
Kognitív viselkedési terápia
Az aggodalmak erősítik egymást, és egyre erősebbek lesznek. A generalizált szorongásos zavarban szenvedők is keresik aggodalmuk okát. Fontos kiindulópont tehát, hogy eltereljük a figyelmet a negatív ingerekről. A beteg megtanulja ezeket megkérdőjelezni, és reális gondolatokkal helyettesíteni.
KVT alapú internetes beavatkozás
A KVT alapú internetes beavatkozás nem alkalmas a generalizált szorongásos zavar egyedüli kezelésére. Azonban önsegítő útmutatást nyújthat mindaddig, amíg a betegek el nem kezdik a kognitív viselkedésterápiát a terapeutájukkal. A terápiás kezelést is támogathatja.
Pszicodinamikai terápia
Az ambuláns terápia időtartama a generalizált szorongásos zavar súlyosságától, az esetleges kísérő zavaroktól (például depresszió, szenvedélybetegség) és pszichoszociális állapotoktól (például családi támogatás, munkahelyi helyzet) függ.
Generalizált szorongásos zavar: gyógyszeres kezelés
Gyógyszeres kezelésre elsősorban a következő szerek javasoltak:
- Szelektív szerotonin-norepinefrin újrafelvétel-gátlók (SNRI-k): A venlafaxin és a duloxetin alkalmasak a kezelésre. Meghosszabbítják a szerotonin és a noradrenalin neurotranszmitterek hatását.
Szükség esetén a pregabalin generalizált szorongásos zavar esetén is alkalmazható. Az antiepileptikumoknak nevezett gyógyszerek csoportjába tartozik.
Néha a generalizált szorongásos zavarban szenvedők más gyógyszereket is kapnak – például opipramolt, ha az SSRI-k vagy SNRI-k nem hatnak, vagy nem tolerálják őket.
A gyógyszer hatása csak néhány héttel azután jelentkezik, hogy a beteg elkezdi szedni. Amint a kezelés hatásos és a beteg tünetei enyhülnek, a gyógyszeres kezelést még legalább hat-tizenkét hónapig folytatni kell. Ez a visszaesések megelőzésére szolgál.
Egyes esetekben a gyógyszer hosszabb alkalmazása szükséges – például ha a generalizált szorongásos zavar különösen súlyos, vagy a szorongásos tünetek a gyógyszer abbahagyása után visszatérnek.
Generalizált szorongásos zavar: Mit tehetsz magad
Ha generalizált szorongásos zavara van, sokat tehet az orvosi kezelés támogatása érdekében, és sokat tehet saját maga a szorongás nyomasztó tüneteinek és a keringő gondolatok jobb kezeléséért.
Relaxációs technikák
Gyógynövényekkel végzett kezelés (fitoterápia)
Az olyan tünetek ellen, mint a feszültség, idegesség és alvászavarok, a gyógynövényes gyógyászat (fitoterápia) különféle kezelési lehetőségeket kínál. Például nyugtató, ellazító és alvást elősegítő hatásuk van:
Kész készítmények a gyógyszertárból
Gyógynövények, mint tea
Használhat olyan gyógynövényeket is, mint a golgotavirág, levendula & Co. teakészítéshez. A gyógyszertári gyógyteák itt is szabályozott mennyiségű hatóanyagot kínálnak: szintén a fitogyógyszerek közé tartoznak, teászacskós vagy laza formában kaphatók.
A gyógytea keverékek, például a golgotavirágból, citromfűből és más gyógynövényekből készült nyugtató tea szintén praktikusak.
Ha más gyógyszert szed, beszélje meg kezelőorvosával vagy gyógyszerészével a gyógynövénykészítmények használatát. Tanácsot tud adni Önnek a megfelelő készítmény kiválasztásában, és felméri a gyógyszerei közötti lehetséges kölcsönhatásokat.
Életmód
A testmozgás egyébként általában tanácsos, mert csökkenti a stresszhormonokat – sőt, a stressz során (és a szorongás nem más a szervezet számára), nagyobb mennyiségben szabadulnak fel ezek a hormonok. Tehát legyen fizikailag aktív!
Generalizált szorongásos zavar: a betegség lefolyása és prognózisa
A generalizált szorongásos zavar gyakran krónikus lefolyású. Minél korábban kezelik a betegséget, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A prognózis azonban rosszabb, mint más szorongásos rendellenességek esetében.
Mit tehetnek a barátok, rokonok?
Ha valaki generalizált szorongásos zavarban szenved, a partnerek, rokonok és barátok általában érintettek, és részt vesznek a gondokban. Gyakran próbálják megnyugtatni az érintettet („Nem, velem nem történik semmi!”). Ez a legjobb esetben is rövid távon segíthet nekik, de nem igazán veszi el a gondjaikat.
Jobb, ha a generalizált szorongásos zavarban szenvedők rokonai és barátai szükség esetén segítséget és tanácsot kérnek, például önsegítő csoportoktól és tanácsadó központoktól. Az erről szóló tájékoztatást a „psychenet – Mentálhigiénés Hálózat” szolgáltatja: www.psychenet.de.
