Gyámság – az okok
Németországban 1992-ben a gondnokság, mint az érintett jólétét szolgáló törvényes gondoskodás váltotta fel az addig érvényben lévő gondnokságot és fogyatékossági gondnokságot. A gondnokság előnye, hogy a gondnokság alatt állónak több joga van, a gyámnak pedig nagyobb az ellenőrzése. Ráadásul egy gondozási irányelvnek nem kell átfogónak lennie, hanem csak bizonyos területekre vonatkozhat.
A gyámság előfeltétele az objektív segítség és támogatás igénye. Csak akkor állapítható meg, ha az érintett segítség nélkül már nem tudja intézni ügyeit. Ennek oka lehet mentális betegség, veleszületett szellemi, testi vagy pszichés fogyatékosság. A mentális fogyatékosságra példa a demens betegek mentális romlása.
Eltérő szabályozások Ausztriában és Svájcban
A felnőttek képviselete csak azokra a területekre vonatkozzon, ahol ez feltétlenül szükséges. Ennek biztosítására 1. július 2018-től négy formája (vagy szintje) létezik a felnőttek képviseletének:
- Egészségügyi meghatalmazott: Az egészségügyi meghatalmazott segítségével bárki, aki teljesen döntésképes, pontosan meghatározhatja, hogy a jövőben ki járhat el a nevében, ha erre már nem képes. Különböző meghatalmazott képviselőket is kijelölhet élete különböző területeire. Az egészségügyi meghatalmazott segítségével tehát megőrizheti a lehető legnagyobb önrendelkezést azokban a fázisokban, amikor már nem tud önállóan dönteni. Erről bővebben itt olvashat.
- Választott felnőtt képviselő: Ha valaki egészségügyi meghatalmazott útján nem gondoskodott, előfordulhat, hogy a cselekvőképessé vált személyek is kijelölhetnek maguknak választott felnőtt képviselőt.
- törvényes felnőttképviselet: 2018 júliusa óta ez váltotta fel a „közeli hozzátartozók képviseletének jogkörét”, és egy lehetőség, ha nem hoztak létre egészségügyi meghatalmazottat, és nem lehetséges a „választott felnőtt képviselet”.
- Felnőtt bírósági képviselete: Ez a korábbi „gondnokság” helyébe lép, és akkor jöhet szóba, ha nincs meghatalmazás, és más (választott vagy törvényes) felnőtt képviselet nem lehetséges.
Például a KESB elrendelhet gondnokságot, ha valaki már nem tud fontos ügyeket maga intézni. Vagyis gyámot neveznek ki, és pontosan meghatározzák, hogy az illető életének mely területeiért (pl. lakhatás, pénz, egészség) felelős és milyen lehetőségei vannak. Ennek megfelelően a gondnokságnak különböző fajtái vannak.
Például kísérő gondnokság esetén a gondnok csak alacsonyküszöbű tanácsot és támogatást kínál az érintettnek – de az érintett továbbra is minden ügyben maga a felelős. Képviseleti segítségnyújtás esetén viszont a tanácsadó az érintett nevében szerződéseket köthet, ügyleteket hajthat végre. Közreműködő gondnokság esetén az érintett és a gondnok csak egymás egyetértésével hozhatnak döntést (például szerződést köthetnek).
Gyámi javaslattétel
Németországban az illetékes helyi bírósághoz (gyámbíróság) bárki kérheti a gyámság megállapítását, ha alapos a gyanú, hogy ő vagy más személy jogi és szervezési segítség nélkül már nem tudja megbirkózni a mindennapi életével.
A gyámbíróság köteles ezt a kérelmet megvizsgálni és szakértőt kijelölni. Ezek a bíróság alkalmazottai, akik az érintettet lakókörnyezetében felkeresik, valamint az egészségi állapotát dokumentáló orvosok.
Ha úgy érzi, hogy az érintett nem tudja megfelelően képviselni érdekeit, a bírósági eljárás idejére ügygondnokot kell kijelölni. Ez lehet az érintett megbízható személye, ügyvéd vagy hatósági és gondozói egyesületek alkalmazottja.
Bírósági tárgyalás
A gondnokság szükségességéről és a gyám kijelöléséről bíró dönt. Minden szakértői jelentést megkap, és személyes benyomást kell alkotnia az érintett személyről. Ennek érdekében személyesen felkeresi az érintettet a kórházban, gondozóotthonban vagy otthon. Az érintett azonban a magánkörnyezetében is megtagadhatja a meghallgatást. A meghallgatásra ezután a bíróságon kerül sor.
Az utolsó ülésen a bíró elmagyarázza az ellátottnak, hogyan fog dönteni.
Ki lesz gyám?
Ha a bíróság nem tud olyan megbízható személyről, aki hajlandó lenne átvenni az ellátást, hivatásos gyámot rendelnek ki. Ezek lehetnek szociális munkások vagy jogászok, akik abból élnek, hogy a gondozottak nagy csoportját képviselik és gondozzák. A hivatásos gondozók általában átalánydíjat kapnak. Gondozó egyesület vagy hatóság csak abban az esetben jelölhető ki gyámnak, ha magánszemély nem tud gondoskodni.
Az ellátás köre
A gondnokság csak azokra a felelősségi területekre kerül felállításra, amelyeket az érintett önállóan nem tud ellátni. Az adott személy képességeitől függően az alábbi területekre átfogó gondnokság vagy gondnokság kerül kialakításra:
- Orvosi kezelés és egészséggondozás
- Ingatlangondozás
- Tartózkodási jog
- Lakásügyek
- Levelezés és telefonos vezérlés
A gyám feladatai
A védőnő a kijelölt ellátási területtől függően intézi védencének banki tranzakcióit, bizonyos időszakokra pénzt utal ki, szerződést köt a bérbeadókkal, otthonvezetőkkel, és elkíséri az ellátottat az orvoshoz. Magától értetődik, hogy az orvosok mentesülnek a gondozóval szembeni titoktartási kötelezettségük alól. Az ellátást igénybe vevő és a gondozó közösen döntik el, hogy melyik gyógykezelés a legjobb.
A gondozó és a védőnő közötti személyes kapcsolat kulcsfontosságú. Semmi esetre sem elegendő, ha a gondozó csak levelezéssel, jogi ügyekkel foglalkozik, és nem látogatja rendszeresen a gondozottat. A gyakorlatban azonban ez gyakran nem így van. Éppen ezért a politikusok jelenleg felülvizsgálják a gyámügyi törvényt, és megreformálhatják azt.
A döntési jogkör korlátai
A gyámjog meghatározza azokat a helyzeteket, amelyekben a gyám nem hozhat egyedül döntést, hanem be kell szereznie az illetékes bíróság jóváhagyását. Ezek közé tartozik mindenekelőtt
- olyan orvosi kezelések vagy beavatkozások, amelyek nagy életkockázattal vagy a maradandó egészségkárosodás magas kockázatával járnak (kivéve sürgősségi eseteket)
- sterilizáció
- Elhelyezés kórház vagy idősek otthona zárt osztályán
- Meglévő bérleti szerződések megszüntetése
A gyámság vége
A gyámság megszüntetéséről vagy meghosszabbításáról a gyámbíróságnak legkésőbb hét év elteltével kell döntenie. A legtöbb esetben az illetékes bíróság a gondnok kijelölésekor korábbi időpontot határoz meg, ameddig a gondozási szükségletet felül kell vizsgálni.
Ettől függetlenül a gondnokság alatt álló személy vagy gyámja bármikor értesítheti a bíróságot arról, hogy a gondnokságra vonatkozó követelmények időközben megváltoztak, vagy akár megszűntek. Ezt követően a bíróságnak kell döntenie a gondnokság megszüntetéséről.
Ha a gondnokság alatt álló személy elégedetlen a gyámjával, más gyámot javasolhat a bíróságnak. Ennek a személynek ugyanolyan alkalmasnak és hajlandónak kell lennie az ellátás átvételére. Ha a gyám nem teljesíti kötelességét, a bíróság elbocsátja.
