Rövid áttekintés
- Tünetek: Kezdetben nincsenek tünetek, de hosszú távon súlyos következményekkel járhat, mint például az erek meszesedése.
- Kezelés: Többek között életmód és étkezési szokások megváltoztatása, magas koleszterinszint és meglévő alapbetegségek gyógyszeres kezelése.
- Okok és kockázati tényezők: Többek között magas koleszterinszintű étrend, öröklődés, egyéb alapbetegségek vagy bizonyos gyógyszerek.
- Diagnosztika: Vérvizsgálat, kórelőzmény és fizikális vizsgálatok
Mi az a hiperkoleszterinémia?
A hiperkoleszterinémia a szervezet zsíranyagcseréjének zavara. A betegséget a vér koleszterinszintjének emelkedése jellemzi. A koleszterin (koleszterin) az állati sejtek létfontosságú természetes anyaga.
A koleszterinnek csak egy kis hányada jut be étellel. Sokkal nagyobb arányt maga a szervezet termel, főként a májban és a bélnyálkahártyában. Ezt a folyamatot koleszterin bioszintézisnek nevezik. A közbenső termék a 7-dehidrokoleszterin. Ez az anyag a létfontosságú D-vitamin előanyaga.
lipoproteinek
A koleszterinnek csak körülbelül 30 százaléka fordul elő szabadon az emberi szervezetben. A fennmaradó 70 százalék zsírsavakhoz (koleszterin-észterekhez) kapcsolódik. Zsírszerű anyagként a koleszterin nem oldódik vízben. A vérben történő szállításhoz azonban vízben oldódónak kell lennie.
Összetételüktől függően különbséget tesznek a különböző lipoproteinek között. Ezek közül a legfontosabbak a chylomicronok, a VLDL ("nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek"), az LDL ("alacsony sűrűségű lipoproteinek") és a HDL ("nagy sűrűségű lipoproteinek"). Léteznek még IDL ("köztes sűrűségű lipoproteinek"), amely az LDL és a VLDL között áll, valamint a lipoprotein a, amely szerkezetében hasonló az LDL-hez.
A hiperkoleszterinémiában az LDL és a HDL lipoproteinek játszanak döntő szerepet. Nagyrészt koleszterinből állnak, és egyensúlyban tartják a koleszterin egyensúlyt. Az LDL a koleszterint a májból a véren keresztül a test többi sejtjébe szállítja.
A HDL lipoprotein ezt ellensúlyozza. Visszaszállítja a felesleges koleszterint a májba, és így megakadályozza a koleszterinszint emelkedését.
Ez az oka annak, hogy az LDL-t „rossz” koleszterinnek, a HDL-t pedig „jó” koleszterinnek is nevezik.
Hiperkoleszterinémia a lipidanyagcsere-zavarok csoportjában
Hogyan nyilvánul meg a hiperkoleszterinémia?
A hiperkoleszterinémia, azaz a vér emelkedett koleszterinszintje önmagában nem okoz tüneteket. A hiperkoleszterinémia inkább más betegségek és bizonyos életmód jele. Hosszú távon azonban a magas koleszterinszint súlyos következményekkel járhat.
Érelmeszesedés
Az eredmény hiperkoleszterinémia. A felesleges koleszterin lerakódik az erek falában. Ez elindít egy folyamatot, amely végül károsítja az ereket (artériákat).
Ennek oka, hogy a koleszterinnel együtt zsírok, szénhidrátok, vérkomponensek, rostos szövetek és mész rakódnak le az érfalban, ami érelmeszesedést okoz.
CHD és szívroham
Például a szívroham kockázata körülbelül megkétszereződik 250 mg/dl összkoleszterinszint (HDL plusz LDL) mellett. 300 mg/dl feletti összértéknél négyszer akkora, mint a normál koleszterinszintű embereknél.
PAVK és stroke
Ha a hiperkoleszterinémia károsítja a lábak artériáit, az úgynevezett kirakat-bevásárlási betegséghez vezethet. Az orvosok ezt pAVK-nak (perifériás artériás elzáródásos betegségnek) nevezik. A betegek ilyenkor fájdalmas keringési zavaroktól szenvednek, különösen stressz alatt (például járás közben).
Xanthomák
A xathomák zsírlerakódások a szövetekben, elsősorban a bőrben. A hiperkoleszterinémia vagy hipertrigliceridémia következtében zsírok és koleszterin rakódnak le például a törzsre vagy a kézfejekre, sárgás-narancssárga bőrmegvastagodásokat (sík xantómákat) képezve. Ha megemelkedett koleszterinszint rakódik le a szemhéjakban, az orvosok xanthelasmatáról beszélnek.
A hipertrigliceridémia jellemzői a sárgás csomók is a kipirosodott bőrön, különösen a fenéken, valamint a karok és lábak extensor oldalán. Az orvosok ezeket a bőrmegnyilvánulásokat eruptív xantómáknak nevezik. A kézvonalon lévő zsírlerakódások általában az IDL és VLDL növekedését jelzik.
Hiperkoleszterinémia a szemben
Hogyan kezelik a hiperkoleszterinémiát?
A hiperkoleszterinémia terápia célja elsősorban a veszélyes érmeszesedés és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése. A kezelés egy bizonyos céltartományon belül csökkentheti az LDL- és HDL-koleszterinszintet, valamint a triglicerideket.
A trigliceridek esetében a célérték 150 mg/dl alatt van. A HDL-koleszterin ideális esetben 40 mg/dl felett van férfiaknál és 50 mg/dl felett nőknél.
Az ESC szerint a betegek kardiovaszkuláris kockázatuk szerint négy kockázati kategóriába is sorolhatók:
|
Kockázat |
|
alacsony |
|
közepesen |
|
nagy |
|
nagyon magas |
A nagyon magas kockázatú betegek esetében 55 mg/dl LDL-koleszterin célszintet javasolnak a szakemberek, magas kockázat esetén pedig 70 mg/dl célszintet. Közepes kockázat esetén 100 mg/dl LDL koleszterinszint, alacsony kockázat esetén 116 mg/dl alatti célérték javasolt.
- A hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás) megelőzése vagy kezelése.
- A xantómák, a zsírmáj stb. megelőzése vagy megszüntetése.
A hiperkoleszterinémia kezelésének szakaszai
Hiperkoleszterinémia esetén az elsőrendű szempont az életmódbeli szokások, valamint az étrend megváltoztatása. A túlsúlyos betegek számára a szakértők a normál testsúly elérését javasolják. A normál testsúlyú betegeknek viszont azt tanácsolják az orvosok, hogy tartsák meg testsúlyukat.
Sportoljon, vagy tudatosan tegye aktívvá mindennapjait.
Például a lift használata helyett mássz fel lépcsőn! Autó helyett biciklizz munkába! Ily módon nemcsak az LDL-hiperkoleszterinémia ellen küzd, hanem csökkenti a trigliceridszintjét is.
Emellett a „jó” HDL növekszik. Ráadásul ez a leghatékonyabb módja a fogyásnak és a további szív- és érrendszeri betegségek vagy cukorbetegség megelőzésének.
Sok szenvedőn már az is segít, ha a vajat diétás margarinnal és növényi olajokkal helyettesítik. Általában a telítetlen zsírsavak nagy aránya előnyös. A telített zsírsavakat viszont kerülni kell.
A hiperkoleszterinémiában szenvedő gyermekek és serdülők számára az orvosok körülbelül egy-három gramm napi bevitelt javasolnak. A túl sok fitoszterol azonban ellenkező hatást vált ki. Erősen hasonlítanak a koleszterinre, és kiválthatják az erek meszesedését.
Kerülje a rejtett zsírt.
Válasszunk olyan sovány húsokat és kolbászt is, amelyek alacsony telített zsírtartalmúak. Ide tartoznak az alacsony zsírtartalmú halak, például a pisztráng vagy a tőkehal, a vad, a borjú és a baromfi.
Alacsony zsírtartalmú ételeket készítsen, és naponta fogyasszon gyümölcsöt és zöldséget.
Csökkentse a koleszterinben gazdag ételek fogyasztását.
Ide tartozik mindenekelőtt a tojássárgája (és azok további feldolgozása, például a majonéz), belsőségek vagy kagylók és rákfélék.
Ügyeljen a fehérjékre és a rostokra.
Különösen a növényi fehérje, amely különösen a szójatermékekben található, potenciálisan csökkentheti a hiperkoleszterinémiát. Ennek az az oka, hogy fokozza az LDL felszívódását, és csökken a magas koleszterinszint.
Ha lehetséges, hagyja abba a dohányzást, és csak mértékkel igyon alkoholt.
Súlyos hipertrigliceridémia esetén az orvosok még az alkohol teljes mellőzését is javasolják. Ezzel más egészségügyi problémákat, például májkárosodást is megelőzhet. Szintén tanácsos kerülni a cukros üdítőket, ha magas trigliceridszinttel járó hiperkoleszterinémiája van.
Előnyben részesítse a „komplex” szénhidrátokat.
Maradj kiegyensúlyozott.
A túl kemény diéták többet ártanak a szervezetnek, mint használnak! Ezért a változás lényege, hogy hosszú távon más étkezési szokásokat is gyakoroljon, és ne adjon fel hirtelen mindent.
Diétás összetétel
A Lipid Metabolikus Zavarok és Következményük Betegségeik elleni Német Társaság (Lipid League) a következő ajánlást támogatja a napi étrend összetételére vonatkozóan:
|
Tápláló |
A napi teljes energiabevitel mennyisége vagy aránya |
megfelelő élelmiszer-példák |
|
Szénhidrát |
50-60 százalék |
Gyümölcs, burgonya, zöldség, gabonafélék |
|
Fehérje |
10-20 százalék |
Hal, sovány baromfi, alacsony zsírtartalmú tej(termékek) |
|
Élelmi rost |
több mint 30 gramm/nap |
|
|
tű |
25-35 százalék |
Vaj, sütőzsír, zsíros hús és tejtermékek. Óvakodj a rejtett zsírtól! |
|
Zsírsavak |
telített 7-10 százalék |
állati zsír |
|
egyszeresen telítetlen 10-15 százalék többszörösen telítetlen 7-10 százalék |
Repce, olíva, szójabab, kukoricacsíra, napraforgóolaj, diétás margarin |
|
|
koleszterin |
kevesebb, mint 200-300 gramm/nap |
Tojássárgája (hetente legfeljebb kettő), tojássárgájából készült termékek (pl. tojástészta, majonéz), belsőségek |
Egyéb betegségek kezelése
Ezenkívül folyamatosan szedje gyógyszereit a hiperkoleszterinémia sikeres ellensúlyozására. Ha kétségei vagy kérdései vannak, ne habozzon tanácsot kérni kezelőorvosától.
Hiperkoleszterinémia gyógyszeres kezelése
A hiperkoleszterinémia gyógyszeres kezelésének kezdetén az orvos általában csak egy gyógyszert ír fel, általában sztatinokat. Ha a magas koleszterinszintet nem lehet kellőképpen csökkenteni, az adagot meg kell emelni.
Ha három-hat hónap elteltével nincs jelentős javulás, a terápiát más hiperkoleszterinémiás gyógyszerekkel is kiterjeszti.
Statinok (CSE-gátlók)
Ennek eredményeként több LDL receptor képződik a sejtburokban. Ezek a „csápok” lehetővé teszik a sejt számára, hogy felvegye a koleszterint a vérből. A hiperkoleszterinémia csökken.
Anioncserélő gyanták – epesavkötők
Az anioncserélő gyanták vagy epesavkötők megkötik ezeket az epesavakat a bélben. Ennek eredményeként koleszterinjükkel együtt eltűnnek az enterohepatikus keringésből.
Ahhoz, hogy új koleszterint nyerjenek az epe számára, a májsejtek stimulálják az LDL-receptorokat. A koleszterin kiürül a vérből, és javul a hiperkoleszterinémia.
Ismert hatóanyagok a kolesztiramin és a kolesevelám. Mindkettőt azonban már csak ritkán alkalmazzák kombinált terápiákban.
A hatóanyagot ezetimibnek hívják, és megakadályozza a koleszterin felszívódását a bélből. A hiperkoleszterinémia kezelésére a CSE-gátló szimvasztatinnal fix kombinációt alkalmaznak.
fibrátok
Az orvosok a fibrátokat a hiperkoleszterinémia terápia mellett elsősorban a megemelkedett triglicerid és a csökkent HDL-szint kezelésére alkalmazzák. A hatás összetett. Többek között fokozódik a trigliceridben gazdag lipoproteinek lebontása.
Nikotinsav
Az orvosok ezt a gyógyszert sztatinokkal is kombinálják a hiperkoleszterinémia kezelésére. Egy 2011-ben az USA-ban végzett vizsgálat azonban egy specifikus nikotinsav-készítmény és sztatinok kombinációjával nem erősítette meg a hasznot.
Omega-3 zsírsav
Az omega-3 zsírsavaknak számos jótékony hatása van. 2010-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentést tett közzé a különféle omega-3 zsírsavak állítólagos hatásairól, mivel számos tanulmány létezik ebben a témában, amelyek egy része ellentmondásos.
A szakértői nyilatkozatok szerint az omega-3 zsírsavak bevitele támogatja a normál szívműködést. A szakértők azonban tagadták a hiperkoleszterinémiára gyakorolt pozitív hatást.
PCSK9 inhibitorok
Hosszas kutatómunka után 9 őszén Európában végre jóváhagyták a PCSK2015-inhibitorokat a magas koleszterinszint kezelésére, ennek a gyógyszercsoportnak a hatóanyagai fehérjék, pontosabban antitestek, amelyek a PCSK9 enzimekhez kötődnek, ezáltal hatástalanok. Ez ismét több LDL receptort tesz elérhetővé a hiperkoleszterinémia ellensúlyozására.
Az orvosoknak lehetőségük van arra is, hogy felírják ezt a szert, ha a beteg nem tolerálja a sztatinokat. Az orvos általában két-négy hetente ad be PCSK9 antitesteket bőr alá (szubkután) injekció formájában. A magas kezelési költségek miatt azonban a PCSK9 gátlók alkalmazása meglehetősen visszafogott.
LDL aferézis
Egy mesterséges körben csövek vezetik a vért egy géphez. Ez vagy plazmára és sejtekre osztja, vagy közvetlenül megtisztítja az LDL-t.
A csövek ezután visszajuttatják a most „tiszta” vért a testbe. Az LDL-aferézis a lipoprotein a, IDL és VLDL emelkedett szintjének csökkentésére is használható. Az eljárást általában hetente egyszer hajtják végre. Ezzel párhuzamosan az orvosok továbbra is gyógyszeres kezeléssel kezelik a hiperkoleszterinémiát.
A hiperkoleszterinémia okától függően különböző formái különböztethetők meg.
Reaktív-fiziológiás forma
Ebbe a csoportba tartozik például a koleszterinben gazdag étrend. Erre reagálva az emberi szervezetben a zsíranyagcsere túlterhelődik. A szervezet már nem választja ki elég gyorsan a megnövekedett koleszterint, és magas koleszterinszint alakul ki.
Másodlagos forma
A hiperkoleszterinémia másodlagos formájában más betegségek magas koleszterinszintet okoznak. Ezek közé tartozik a cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, a nefrotikus szindróma vagy az epe felhalmozódása az epevezetékekben (cholestasis). Ezenkívül bizonyos gyógyszerek képesek hiperkoleszterinémiát kiváltani.
Diabetes mellitus
A koleszterin ezért a vérben marad, és a betegnél hiperkoleszterinémia alakul ki. Elhízás esetén az LDL-koleszterin képződése fokozódik. Ráadásul az inzulin már nem működik megfelelően (inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség). A zsírsavak megnövekedett mennyiségben jutnak be a májba, ami a VLDL-szint emelkedését okozza (hipertrigliceridémia).
Hypothyreosis
Nefrotikus szindróma és cholestasis
A nefrotikus szindróma a vesekárosodás következménye. Jellemzően megnövekedett fehérjeszint a vizeletben (proteinuria), csökkent fehérjeszint a vérben (hipoproteinémia, hipoalbuminémia) és vízvisszatartás a szövetekben (ödéma).
Ezenkívül a hiperkoleszterinémia és a trigliceridémia a nephrosis szindróma klasszikus jelei közé tartozik. A „jó” HDL-koleszterin szintje gyakran csökken.
Kábítószer
Számos gyógyszer szintén káros hatással lehet a lipidanyagcserére. A legtöbb esetben a kortizon készítmények hiperkoleszterinémiához vezetnek. Az ösztrogénekkel, tablettákkal, víztablettákkal (tiazidokkal) vagy béta-blokkolóval végzett kezelések általában növelik a trigliceridszintet a vérben.
Ezenkívül magas koleszterinszintet figyeltek meg terhes nőknél. Ebben az esetben azonban a hiperkoleszterinémiának csekély klinikai jelentősége van.
Elsődleges forma
Poligenetikus hiperkoleszterinémiában az emberi genom (gének) építőköveiben számos hiba enyhén emelkedett koleszterinszinthez vezet. Általában hozzáadódnak a külső tényezők, például a helytelen táplálkozás és a testmozgás hiánya.
Családi monogenetikus hiperkoleszterinémia
Monogenetikus hiperkoleszterinémiában a hiba kizárólag az LDL-receptorok termeléséhez szükséges információt tartalmazó génben rejlik. Arra szolgálnak, hogy eltávolítsák az LDL-koleszterint a vérből.
A heterozigótáknak egy beteg és egy egészséges génje van, és általában középkorukban szenvedik el első szívrohamukat, hacsak nem kezelik hiperkoleszterinémiájukat. A családi hiperkoleszterinémia a következő generációra örökölhető (autoszomális domináns öröklődés).
Hiperkoleszterinémia különböző apolipoproteinek miatt
Egy másik genetikai hiba az apolipoprotein B100-at érinti. Ez a fehérje részt vesz az LDL összeállításában, és segíti az LDL-koleszterin sejtbe történő felvételét. Pontosabban, végrehajtja az LDL kötődését a receptorához.
Az orvostudomány azt találta, hogy a hiperkoleszterinémia főként az E 3/4 és E 4/4 apolipoproteinnel rendelkező embereknél fordul elő. Emellett megnövekedett az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata is.
A PCSK9 okozta hiperkoleszterinémia
A PCSK9 (9-es típusú protein konvertáz szubtilizin/kexin) egy endogén fehérje (enzim), amely elsősorban a májsejtekben található. Ez az enzim megköti az LDL-receptorokat, így ezek száma csökken.
Következésképpen a magas koleszterinszint tovább emelkedik. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a PCSK9 mutációk miatt elvesztette funkcióját („funkcióvesztés”), ami csökkenti a hiperkoleszterinémia kockázatát.
Egyéb öröklött diszlipidémiák
Egyéb diszlipidémiák genetikai hibákból is származhatnak. Az érintett egyének vér koleszterinszintje is általában megemelkedett:
|
betegség |
Rendellenesség |
A betegség jellemzői |
|
Családi kombinált hiperlipoproteinémia |
||
|
Családi dysbetalipoproteinemia |
||
|
Hyperchylomicronemia |
||
|
Családi hipoalfa-lipoproteinémia |
Ezenkívül a lipoprotein a szintje emelkedhet. LDL-ből és apolipoproteinből áll a. Többek között gátolja a véralvadási folyamatokat, különösen a vérrögök feloldódásában (plazminogén versenytárs).
Diagnózis és vizsgálat
A háziorvos vagy a belgyógyász szakorvos (belgyógyász) vérvizsgálattal diagnosztizálja a hiperkoleszterinémiát. Sok esetben az emelkedett koleszterinszintet véletlenül veszik észre.
Ha az értékek emelkedtek, az orvos ismét vért vesz, ezúttal étkezés után.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőivel nem rendelkező egészséges felnőttek esetében az alábbi célértékek érvényesek az európai irányelvek szerint:
|
LDL-koleszterin |
<115 mg / dl |
|
HDL-koleszterin |
Nők > 45 mg/dl, Férfiak > 40 mg/dl |
|
A trigliceridek |
<150 mg / dl |
|
Lipoprotein a (Lp a) |
<30 mg / dl |
Ha a vérvétel hiperkoleszterinémiát mutatott ki, az orvos körülbelül négy hét múlva ellenőrzi a szintet.
Azoknál az embereknél, akiknél nincs más kockázati tényező az érelmeszesedés szempontjából (például magas vérnyomás), a szakértők azt tanácsolják, hogy az LDL/HDL hányados négy alatt legyen. Ezzel szemben a három alatti hányados ajánlott az ilyen egyéb kockázati tényezőkkel küzdőknek, a kettő alatti hányados pedig azoknak, akiknek például már van érelmeszesedése.
Mivel a hiperkoleszterinémia tünet, fontos, hogy az orvosok pontosabban diagnosztizálják az alapbetegséget. Ebből a célból a német zsírtudományi társaság közzétett egy sémát, amellyel a hiperkoleszterinémia betegséghez rendelhető.
|
LDL koleszterinszint a vérben |
Koszorúér-betegség (CAD) a családban |
Diagnózis |
|
> 220 mg / dl |
pozitív |
Családi hiperkoleszterinémia |
|
Negatív |
Poligén hiperkoleszterinémia |
|
|
190-220 mg / dl |
Családi kombinált hiperlipidémia (főleg emelkedett trigliceridszinttel) |
|
|
negatív |
Poligén hiperkoleszterinémia |
|
|
160-190 mg / dl |
pozitív |
Családi kombinált hiperlipidémia (főleg emelkedett trigliceridszinttel) |
|
negatív |
Tiszta étrend által kiváltott hiperkoleszterinémia |
Az orvosok a hiperkoleszterinémia diagnózisát az ICD-10 E78 kóddal kódolják – „A lipoprotein-anyagcsere zavarai és egyéb lipidémiák” vagy az E78.0 – „Tiszta hiperkoleszterinémia” kóddal.
A kórtörténet felvétele döntő fontosságú a hiperkoleszterinémiában. Tájékoztatást nyújt az orvosnak a lehetséges okokról és kockázati tényezőkről.
Az orvos megkérdezi Önt étkezési szokásairól és alkohol- vagy cigarettafogyasztásáról. Tájékoztassa kezelőorvosát minden olyan ismert betegségről, amelyben Ön szenved, például cukorbetegség, pajzsmirigy- vagy májbetegség. Az orvos többek között a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek:
- Szenved már valamilyen betegségben? Ha igen, melyiket?
- Szedsz tartósan gyógyszert és mi a neve?
- Érez néha fájdalmat a lábában járás közben, esetleg olyan erős, hogy meg kell állnia?
- Van olyan családtagja, aki hiperkoleszterinémiában szenved?
Fizikális vizsgálat
Az orvos kiszámíthatja a BMI-t (testtömegindexet) a testtömegből és a magasságból. Ezenkívül vérnyomást és pulzust mér, valamint meghallgatja a szívet és a tüdőt (auszkultáció).
Kockázatszámítás
A test- és vérvizsgálatok részeként az orvos meghatározza a szív- és érrendszeri betegségek kockázati értékét. Az érték azt jelzi, hogy mekkora a kockázata annak, hogy az adott beteg szívrohamot kap a következő tíz évben.
További vizsgálatok
Bizonyos körülmények között az orvos további vizsgálatokat fog végezni. Ha hiperkoleszterinémiát okozó betegségekre utaló jelek vannak, ezeket tisztázni kell. Az ultrahang (szonográfia) segítségével az orvos a nagy artériák – például a nyaki artériák – állapotát is megjeleníti, és felméri az erek meszesedésének mértékét.
A betegség lefolyása és prognózisa
A hiperkoleszterinémia lefolyása egyénenként nagyon eltérő. A megemelkedett koleszterinszint mértéke az októl függően eltérő. Például az örökletes hiperkoleszterinémiában szenvedőknél lényegesen nagyobb a szívroham miatti halálozás kockázata.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy az érintett férfiak és nők koszorúereiben 60 éves koruk előtt gyakran volt vérrög.
Az egyes terápiás formák minden betegre eltérően reagálnak. Végső soron az Ön személyes elkötelezettsége az, ami döntően meghatározza a kezelés sikerét, és lehetőséget ad a veszélyes másodlagos hiperkoleszterinémiás betegségek megelőzésére.
