A kötőhártya-gyulladás fertőző?

Rövid áttekintés

  • Mi az a kötőhártya-gyulladás? A kötőhártya fertőző vagy nem fertőző gyulladása. Az orvosi kifejezés a kötőhártya-gyulladás.
  • Okok: Fertőző ágensek (például baktériumok, vírusok), allergia, idegen testek a szemben (pl. por), sérült kontaktlencsék, UV-fény, huzat, szemfáradtság stb.
  • gyakori tünetek: kipirosodott, könnyező és (különösen reggel) ragacsos szem, duzzadt szemhéj, duzzadt kötőhártya, égés és/vagy viszketés a szemben, idegentest érzés a szemben
  • Kezelés: az októl függően, pl. antibiotikumok bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén (főleg szemcsepp formájában); allergiás kötőhártya-gyulladás esetén allergiaellenes szemcsepp, szükség esetén kortizon tartalmú szemcsepp; általánosságban: lehetőség szerint szüntesse meg vagy kerülje el a triggereket.
  • A kötőhártya-gyulladás fertőző? A bakteriális és vírusos kötőhártya-gyulladás nagyon fertőző! Fertőzött személyként ne érintse meg a szemét, ügyeljen a gondos kézhigiéniára és használja saját törölközőjét.

A kötőhártya-gyulladásra a következő tünetek jellemzőek:

  • vörös, könnyező szem
  • megnövekedett váladékozás (szekréció) a szemből, és ezáltal gyakran homályos látás, különösen a reggeli ragacsos szemeknél
  • duzzadt szemhéj, duzzadt kötőhártya (a kötőhártya üvegesen duzzadtnak tűnik)
  • fényfóbia/ tükröződésre való érzékenység
  • Idegentest-érzés vagy nyomásérzés a szemben
  • @ Égés és/vagy viszketés a szemben

A kötőhártya-gyulladás kiváltó okaitól függően a tüneteket illetően sajátosságok lehetnek. Példák:

A kötőhártya-gyulladás formája

specifikus tünetek

Bakteriális kötőhártya-gyulladás

- A szem váladéka sűrű fehér, zöld vagy sárga (gennyes)

– általában az egyik szemen kezdődik, majd néhány napon belül átterjed a másikra

Vírusos kötőhártya-gyulladás

- A szem váladéka meglehetősen vizes (savós)

– A fül előtti nyirokcsomók néha duzzadtak és fájdalmasak

– Az érintett szem irritációja

– általában az egyik szemben kezdődik, majd gyorsan átterjed a második szemre

Allergiás kötőhártya-gyulladás

– az előtérben heves szemviszketés vagy égés, valamint vizes vagy fonalhúzó váladék

– mindkét szem érintett

– szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás: további allergiás tünetek, mint például viszketés, orrfolyás

– keratoconjunctivitis vernalis: ezen felül szaruhártya-gyulladás, részben fájdalmas, nyílt szaruhártyafekélyekkel

A kötőhártya-gyulladás egyéb formái

- Idegen testek, például por vagy füst által okozott kötőhártya-gyulladás a szemben: zavaró, dörzsölő érzés a szemben

– Túlzott fényhatás miatti kötőhártya-gyulladás: a fényérzékenység mellett szemfájdalmat és fejfájást is

Kötőhártya-gyulladás: Kezelés

Mint más szembetegségeknél is, a kötőhártya-gyulladással is minden esetben szemorvoshoz kell fordulni! A kötőhártya-gyulladás okától függően megfelelő kezelést tud kezdeményezni, és így szükség esetén megelőzheti a maradandó szemkárosodást.

Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Kezelés

A bakteriális kötőhártya-gyulladás bizonyos esetekben az orvos alternatívaként vagy kiegészítésként antibiotikum-tablettát ír fel – például olyan betegeknél, akiknél a test más részeinek bakteriális fertőzése átterjedt a szembe. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha chlamydia fertőzés vagy gonococcus fertőzés – két ismert nemi betegség. Ilyen esetekben a szexuális partnert is antibiotikummal kell kezelni, nehogy a pár újra megfertőzze egymást.

Még akkor is, ha a kötőhártya-gyulladás tünetei enyhülnek, mielőtt ez megtörténne, feltétlenül használja az antibiotikumokat az orvos által javasolt ideig. Ellenkező esetben néhány baktérium a szervezetben maradhat, és a kezelés leállítása után újra elszaporodhat, és ismét kötőhártya-gyulladást okozhat.

Vírusos kötőhártya-gyulladás: kezelés

Ezzel szemben a vírusos kötőhártya-gyulladás terápiája olyan tüneteket enyhítő intézkedésekből áll, mint például hideg borogatás a szemen (lásd: Kötőhártya-gyulladás – Házi gyógymódok). A szembe csepegtetett mesterséges könnyek is enyhíthetik a tüneteket.

Súlyos vírusos kötőhártya-gyulladás esetén kortikoszteroidokat tartalmazó szemcseppek („kortizon” szemcseppek) rövid ideig alkalmazhatók a gyulladás csökkentésére. Hosszú távon azonban ezek nem alkalmasak terápiára, mert elnyomják a szervezet saját védekezőképességét. Ez késleltetheti a gyógyulást és elősegítheti egy további bakteriális fertőzés kialakulását (ezután az orvos antibiotikumot tartalmazó szemcseppet ír fel).

Herpes simplex vírus okozta szemfertőzés esetén a kortizon tartalmú szemcseppeket semmi esetre sem szabad használni, mert ez súlyosbíthatja a fertőzést és súlyos szövődményekhez vezethet.

Allergiás kötőhártya-gyulladás: kezelés

A vírusos kötőhártya-gyulladáshoz hasonlóan a hideg borogatás és a könnyhelyettesítők csökkenthetik az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteit.

Ugyanezt a célt szolgálják az antihisztaminokat (allergiaellenes szereket) tartalmazó szemcseppek is: Gyakran elegendő javulás érhető el a vény nélkül kapható készítményekkel. Ha nem, az orvos erősebb antihisztamin szemcseppet írhat fel. Alternatív megoldásként vagy kiegészítésként gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító NSAID-okat (például Ketorolac) és/vagy hízósejt-stabilizátorokat (például azelasztint) tartalmazó szemcseppeket is felírhat. Ez utóbbiak, mint az antihisztaminok, antiallergiás hatásúak.

Tartósan fennálló allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a kortizon tartalmú szemcseppek rövid távú alkalmazása hasznos lehet. A szem herpes simplex fertőzését azonban előzetesen ki kell zárni.

A kötőhártya-gyulladás egyéb formái: kezelés

Akár idegen testek, kontaktlencsék vagy napsugárzás okozza a kötőhártya-gyulladást, a kezelés mindig a kiváltó ok eltávolításából vagy elkerüléséből áll. Például a szemben lévő idegen testeket vagy maró anyagokat a lehető leggyorsabban és teljes mértékben kiöblítik, eltávolítják a kontaktlencséket, és elkerülik a további UV-sugárzást.

Az októl függően további kezelési intézkedések is hasznosak lehetnek. Például a szemszárazság okozta kötőhártya-gyulladás esetén a könnyhelyettesítők (pl. hialuronsavval) enyhíthetik a tüneteket. Nedvesítik a szemet és nedvesen tartják. A hialuronsavas szemcseppek további nedvességet biztosítanak, mivel az anyag megköti a vizet.

Házi gyógymódok kötőhártya-gyulladásra

Például hideg borogatást tehet a csukott szemekre, például hideg kvarkpárnát. Segíthet a szem viszketése és égése ellen, de gyulladáscsökkentő és gyulladáscsökkentő hatása is van. Sokan bizonyos gyógynövényeket is használnak szemborogatásra. Például a szemfényt és a körömvirágot gyulladáscsökkentő tulajdonságaik miatt értékelik.

Az otthoni gyógymódok alkalmazása előtt először szemészhez kell fordulnia, hogy meghatározza a kötőhártya-gyulladás okát és súlyosságát, és felírja a szükséges gyógyszereket. Ellenkező esetben fennállhat a szemének súlyosabb károsodásának veszélye!

A kötőhártya-gyulladás otthoni gyógymódjairól és azok használatáról a Kötőhártya-gyulladás – Otthoni gyógymódok című cikkben olvashat bővebben.

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Különféle irritációk kötőhártya-gyulladáshoz vezethetnek. Az orvosok két csoportot különböztetnek meg:

  • Fertőző kötőhártya-gyulladás: Ezt baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták okozzák. A kötőhártya-gyulladás ezen formája fertőző.
  • Nem fertőző kötőhártya-gyulladás: Ide tartozik minden olyan kötőhártya-gyulladás esete, amelyet nem kórokozó, hanem például allergia vagy mechanikai irritáció okoz.

Az alábbiakban részletesebb információkat talál a kötőhártya-gyulladás fő formáinak kialakulásáról.

Bakteriális kötőhártya-gyulladás

A bakteriális kötőhártya-gyulladás leggyakoribb kiváltó okai a következők:

  • Staphylococcus aureus
  • Streptococcus pneumoniae
  • Haemophilus fajok

A gyulladt kötőhártya másik bakteriális okozója a Neisseria gonorrhoeae ("gonococcusok") típusú baktériumok. Akkor ez egy gonococcus kötőhártya-gyulladás.

Mind a chlamydia, mind a gonococcus fertőzés nagyon gyakran nemi betegségként nyilvánul meg (a gonococcus esetében, amelyet gonorrhoeának vagy gonorrhoeának neveznek). A kórokozók – akár a fertőzött személyé, akár egy másik személy szemébe – átvitele lehetséges például rossz kézhigiénia vagy (közös) törülközőn keresztül.

Ezenkívül a nemi szervek területén gonococcusokkal és/vagy chlamydiával fertőzött terhes nők szülés közben, a fertőzött szülőcsatornán való áthaladás során továbbíthatják a baktériumokat az újszülöttnek. Ennek eredményeként a csecsemőben kötőhártya-gyulladás alakulhat ki – újszülöttkori kötőhártya-gyulladás (vagy ophthalmia neonatorum).

Vírusos kötőhártya-gyulladás

A vírusos kötőhártya-gyulladás akut. Néha megfázás esetén fordul elő – megfázás vírusok (például rhinovírusok) által kiváltott. A kórokozók átterjedhetnek a szem kötőhártyájára más, az egész szervezetet érintő (szisztémás) vírusos betegségekben is, mint például a kanyaró, a mumpsz, a rubeola és a bárányhimlő vírusa.

Néha azonban a vírusfertőzés a szemre korlátozódik (azaz nem érinti a test többi részét is). Az ilyen lokalizált vírusos kötőhártya-gyulladást általában adenovírusok okozzák, amelyeknek többféle típusa (szerotípusa) létezik. Leggyakrabban az 5-ös, 8-as, 11-es, 13-as, 19-es és 37-es típusok felelősek az adenovírusos kötőhártya-gyulladásért. Gyakran súlyos. Az esetek mintegy negyedében szaruhártya-gyulladás (keratitis) is kialakul. Az adenovírusok által kiváltott ilyen egyidejű szaruhártya- és kötőhártya-gyulladást keratoconjunctivitis epidemicának nevezik.

A vírusos kötőhártya-gyulladás kevésbé gyakori oka az enterovírusok. Ebben az esetben akut vérzéses kötőhártya-gyulladás alakul ki. A kötőhártya alatti vérzés kíséri, Afrikában és Ázsiában fordul elő.

Gombák vagy paraziták által okozott kötőhártya-gyulladás

A gombás fertőzések nagyon ritkán okozzák a kötőhártya-gyulladást. Ilyen gombás kötőhártya-gyulladást okozhatnak például Candida vagy Microsporum gombák vagy az Aspergillus nemzetséghez tartozó penészgombák.

Szintén ritkán a paraziták általi fertőzés a kötőhártya gyulladásához vezet. Ez megtörténhet például a Loa Loa esetében – a fonalféreg-betegség (filariasis) egy formája. A kötőhártya-gyulladás a Leishmania (leishmaniosis) vagy a trypanosomes fertőzés részeként is kialakulhat.

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Az allergiás kötőhártya-gyulladás I. típusú allergiás reakció (azonnali típus). Ez azt jelenti, hogy a túlérzékenységi reakciók (szemviszketés, könnyezés stb.) az adott allergénnel való érintkezést követően néhány percen vagy akár másodpercen belül jelentkeznek. A betegség három formáját különböztetjük meg:

Szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás.

Szénanátha kötőhártya-gyulladásnak is nevezik. A kötőhártya-gyulladás ezen formájának kiváltó okai a penészgombák vagy a fák, füvek vagy más növények pollenjei, amelyek a levegőn keresztül jutnak a szembe. A szóban forgó növény életciklusától függően a szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás főleg tavasszal, nyár végén vagy kora ősszel észlelhető.

Atópiás kötőhártya-gyulladás

Keratoconjunctivitis vernalis

Ez a kombinált szaruhártya- és kötőhártya-gyulladás nagy valószínűséggel allergiás eredetű, és általában tavasszal jelentkezik. Ősszel és télen a tünetek enyhülnek. Leggyakrabban az 20 és XNUMX év közötti fiúgyermekeket és serdülőket érinti, akik ekcémában, asztmában vagy szezonális allergiában szenvednek.

A kötőhártya-gyulladás egyéb formái

Az allergiát kiváltó okok mellett a nem fertőző kötőhártya-gyulladás egyéb okai is lehetnek:

Például gyakran kémiai, fizikai, termikus ingerek vagy sugárzás okozta szemirritáció áll a háttérben, például vegyi égés vagy szemégés, smink, por, füst, szél, huzat, szél, hideg, UV fény (nap). , szolárium) és hegesztés. A túl sokáig viselt vagy sérült kontaktlencsék, valamint a szem megerőltetése (pl. koncentrált közeli munka vagy alváshiány) szintén irritálhatják a kötőhártyát olyan mértékben, hogy az begyullad.

  • kiterjesztett képernyőmunka (ritka villogással).
  • hormonális vagy anyagcserezavarok, pl. terhesség, ösztrogénterápia (például menopauza), diabetes mellitus vagy pajzsmirigy-rendellenességek alatt
  • bizonyos szembetegségek, mint például a meibomi mirigyek (faggyúmirigyek a szemhéjban) működési zavarai, a könnymirigyek rendellenességei vagy az ektropió (a szemhéj kifelé fordulása)
  • bizonyos egyéb betegségek, például Sjögren-szindróma, rheumatoid arthritis, akne, rosacea
  • Olyan gyógyszerek, mint az acetilszalicilsav (ASA), béta-blokkolók vagy hormonális fogamzásgátlók, amelyek elnyomják az ovulációt (ovulációgátlók)

A szomszédos kóros folyamatok, például a meibomian mirigy rosszindulatú daganata (meibomian mirigy karcinóma) szintén kötőhártya-gyulladást eredményezhetnek.

A kötőhártya-gyulladás fertőző?

A vírusos vagy bakteriális kötőhártya-gyulladás nagyon fertőző. A következő tippekkel csökkentheti a fertőzés kockázatát:

  • Kézmosás: A gyakori, megfelelő kézmosás és kézfertőtlenítés csökkenti az ujjain lévő kórokozók számát.
  • Saját törölköző: Használja saját törölközőjét, vagy ami még jobb, eldobható törülközőt, amelyet közvetlenül használat után dob el. Ez megvédi a háztartás többi tagját a kötőhártya-gyulladástól.
  • Kézfogás tilos: Még ha ez udvariatlannak tűnik is – tartózkodjon a kézfogástól, ha kötőhártya-gyulladása van. Még ha elkerüli is, öntudatlanul gyakran megragadja a szemét, hogy gyorsan megtörténhessen a csíraátadás a kezeken keresztül.
  • Ne ossza meg a szemcseppet: Ha szemcseppet (bármilyen szemcseppet) használ, ne ossza meg másokkal.

Kötőhártyagyulladás: vizsgálat és diagnózis

Ezt követik a szemvizsgálatok: A réslámpás vizsgálattal az orvos megvizsgálhatja a szem elülső részét kötőhártya-gyulladásra (esetleg a szaruhártya érintettségével = keratoconjunctivitis).

A szemhéjak óvatos összehajtása gyulladást fedhet fel – ez tipikus nyomokat hagy a szemhéj belső oldalán. A szemben esetlegesen előforduló kis idegen testek is gyakran ilyen módon fedezhetők fel. A betegek számára ez a vizsgálat ritkán igazán kellemetlen.

A feltételezett októl függően további vizsgálatokra lehet szükség a tisztázás érdekében. Például, ha nedvesedési zavarok gyanúja merül fel, a Schirmer-teszt segíthet. A könnyelválasztást a kötőhártyazsákban lévő szűrőpapírcsíkkal határozzuk meg.

A kötőhártyáról vett pálcikával kimutatható, hogy vajon milyen kórokozók okozzák-e a fertőző kötőhártya-gyulladást, és ha igen.

Kötőhártyagyulladás: lefolyás és prognózis

A fertőző kötőhártya-gyulladás általában következmények nélkül gyógyul – és gyakran nincs szükség gyógyszeres kezelésre. Egyes fertőzéseknél azonban – különösen bizonyos baktériumok esetén – a gyulladás hosszú ideig fennállhat (esetleg krónikussá válhat), vagy kezelés nélkül szövődményeket okozhat.

A chlamydia conjunctivitis például úgynevezett trachomaként alakulhat ki, különösen rossz higiéniai körülmények között, és a kötőhártya progresszív hegesedéséhez vezethet. Ez a látást akár a vakságig is korlátozhatja! Valójában a trachoma a szerzett vakság leggyakoribb oka világszerte.

Gonococcus kötőhártya-gyulladás esetén is nagyon fontos a korai kezelés. Ellenkező esetben fennáll a látásromlás, sőt a vakság veszélye is, ha a szaruhártya érintett.

Nem fertőző kötőhártya-gyulladás esetén a prognózis nagyban függ attól, hogy a kiváltó ok megszüntethető-e vagy elkerülhető-e (például allergiás vagy idegentest okozta kötőhártya-gyulladás esetén), és milyen jól. Sérülésből eredő kötőhártya-gyulladás (például égési vagy vegyi égési sérülések) esetén a szemkárosodás súlyossága is szerepet játszik.